Becslések szerint az internet-felhasználók száma mára meghaladja a kétmilliárdot, és körük egyre bővül. A hatalmas közösség tagjai amellett, hogy információt keresnek és kapcsolatokat építenek, egyre inkább nyitottak az online lehetőségek iránt: ma már könnyedén vásárolhatunk, rendelhetünk, hirdethetünk a világháló segítségével. Olykor azonban számtalan félreértésre, problémára adhat okot a világháló nyújtotta hatalmas “szabadság”.
Egy kétségbeesett olvasónk hívta fel a figyelmünket az internet-telefonkonyv.hu internetes weboldalra, ahol cégek, intézmények, egyesületek adatait gyűjtötték össze tematikákra bontva. A portál egyszerű, béta verziónak tűnő külsővel büszkélkedik, a fejfájást azonban mégsem ezzel okozzák a netezőknek.
Történetünk szereplője, Ilona az Arany Oldalak online felületén hirdette meg masszázsszalonját, kísérőszöveggel, telefonszámmal és elérhetőségekkel. Pár nap múlva – állítása szerint – egy nő hívta fel telefonon az Online Kereső Csoport Kft-től, mondván: fizessen 27 500 forintot, ugyanis az általuk üzemeltetett internet-telefonkonyv.hu weboldalon szerepel a hirdetése. Olvasónk azt mondja, hiába állította, hogy márpedig ő nem kereste meg a céget és hirdetést sem adott fel nála, a vonal másik végén lévő munkatárs ragaszkodott a követeléshez.
Az internet-telefonkönyv.hu oldalán olvasható hirdetés szinte szó szerint megegyezik az Arany Oldalak honlapján találhatóval, egy valami nem stimmel csupán: a hirdető email címét elgépelték. Javítani többi között valószínűleg azért sincs idejük, mert – Ilona elmondása alapján – naponta átlagosan 12-szer hívják fel más-más telefonszámról, újra és újra elszajkózva, hogy utalja át az emailben elküldött számlaszámra a kért összeget, hiszen szolgáltatást vett igénybe. Állításuk szerint olvasónk telefonon beleegyezett az üzletbe, éppen ezért nem hajlandóak leszedni a hirdetést, hiszen létrejött egy szóbeli megállapodás. Az ezt igazoló hangfelvételt viszont nem mutatták meg, egy díjbekérő, úgynevezett proforma számlát azonban küldtek, csatolva mellé az általuk kiállított szerződést is – meséli Ilona.
Kattintson a fotóra a teljes méretű, nagy felbontású képért!
Olvasónk elmondta, hiába próbálta visszahívni őket a korábbi telefonszámokon, vagy nem vették fel, vagy ha el is ért valakit a vonal másik végén, az illető tagadta, hogy a cég munkatársa lenne és bontotta a hívást.
Nem egyedi esetről van szó
Megkerestük az Arany Oldalak internetes kiadását, ahol portálunknak elmondták, tudnak a szóban forgó cégről, naponta több ügyfelük is panasszal fordul hozzájuk, azonban – hivatalosan bejegyzett cég lévén – nem tudnak mit tenni ellenük. Hangsúlyozták: semmiféle kapcsolatban nem állnak az említett társasággal, de a megbízott ügyvédjükön keresztül eljárnak az ügyben.
Találomra felhívtunk olyan hirdetéseket, amelyek szerepelnek mindkét oldalon. Nem kellett sokáig keresgélnünk, a fenti történet többeknek ismerős volt: akadt, akitől 50 ezer plusz áfát követeltek éves hirdetési díjként az Online Kereső Csoport munkatársaiként bemutatkozó ismeretlenek, és volt olyan is, akit ügyvédi felszólítás kilátásba helyezésével próbáltak „sarokba szorítani” – mesélték az érintettek portálunknak. A különböző telefonszámokról történő, napi többszöri hívások esete mindannyiuk elmondásában szerepelt.
Szépségszalon-tulajdonosnak kiadva magunkat felhívtuk az internet-telefonkonyv.hu-n található vezetékes telefonszámot, hogy a hirdetési feltételekről érdeklődjünk. Közölték velünk, hogy telefonon sajnos nem tudnak felvilágosítást adni, küldjünk egy emailt, vagy adjuk meg a telefonszámunkat és egy üzletkötő majd felkeres minket.
„Csak telefonon kötünk szerződést” – magyarázták, majd hozzátették: a székhelyként szereplő XIII. kerületi Béke térre is felesleges elmennünk.
Pár órával később, immár a Hír24 újságírójaként ismét felhívtuk őket olvasónk panaszával, de nem tudtak érdemben a segítségünkre lenni. Azt kérték, emailben küldjük el a kérdéseinket. Sem ügyvezetőt, sem tulajdonost nem kapcsoltak, és azt sem akarták elárulni, hogy hol kereshetjük fel őket személyesen.
Levelünkre másnap érkezett válasz Csenteri Zoltán cégtulajdonostól: “Amennyiben olvasójuk telefonos megkeresésünkre (melyben esetlegesen felajánlottuk pl. vállalkozása részére weboldalunkon való egy éves megjelenést) (…) pozitív választ adott és amennyiben kérte az írásbeli szerződés tervezetünk (ajánlatunk) és az ehhez kapcsolódó előleg bekérő számlánk kiküldését a részére, mi ebben a feltételezett esetben kiküldhettük azt részére. A szolgáltatási szerződés tervezetünk (ajánlatunk) magába foglalja, hogy a szerződés akkor tekinthető a szerződő fél által elfogadottnak, ha a szerződés tervezetet aláírva visszaküldi részünkre vagy a díjbekérő (pro-forma) számla összegét elutalja részünkre. Amennyiben a szerződés tervezet aláírása vagy/és a díjbekérő számla kiegyenlítése nem történt meg a megbeszélt határidőn belül, részünkről az ajánlat tárgytalan (kivéve, ha az ügyfél fizetési szándékát jelzi felénk, de haladékot kér annak teljesítési idejét illetőleg).
Ennek legegyszerűbb módja, ha az “ügyfél jelölt” írásban eljuttatja részünkre a szerződés tervezeten található email vagy postai címünkre, mely szerint nem mégsem kívánja igény bevenni a szolgáltatásunkat. A lemondó levelekre lehetőség szerint még aznap válaszolunk a következő tartalommal: “döntést tudomásul vettük, részünkről tett írásbeli ajánlat tárgytalan és természetesen semmilyen pénzügyi követelésünk nincs.”
Mit mond erről a jog?
Lakatos Viktor ügyvéd a Hír24-nek elárulta, szóban is lehet szerződni, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik (például ingatlan adás-vételnél). Azt, hogy a szerződés létrejött és, hogy milyen feltételekkel, minden esetben a szolgáltatónak kell bizonyítania. Ennek legegyszerűbb módja a hangfelvétel. A díjbekérővel kapcsolatban az ügyvéd elmondta, a dokumentum nem minősül számlának, csupán egy szerződéskötési ajánlatról van szó, vagyis nem kötelező a teljesítés. Véleménye szerint, ha valóban megtörtént volna a szerződéskötés, a cégnek egy teljesen szokványos számlát kellett volna kiállítania. Lakatos Viktor olvasónknak azt tanácsolta, amennyiben valóban rendszeresek a telefonos zaklatások, tegyen feljelentést a rendőrségen.
Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) szóvivője figyelmeztetett, amennyiben úgy érezzük, hogy megtévesztéssel, indokolatlanul próbálnak pénzt kicsalni tőlünk, panaszunkkal forduljunk a szervezethez, illetve a rendőrséghez. Meggondolatlanul semmi esetre se utaljunk pénzt (kiváltképp ne proforma számlák alapján), minden esetben kérjük ki az írásos megrendelésről szóló dokumentumokat.
