Belföld

Kósa Lajos: Olykor Orbán is melléhúz

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2011. 11. 03. 08:00

Kétrészes interjúnk második etapja sem koffeinmentes. Szó esik így zaccról, skatulyáról, hazárdőrségről.

kósa lajos (kósa lajos)
Fotó: Kummer János

Eldőlt, hogy 2014-ben egy- vagy kétfordulós választások lesznek?

Akkor dől el, ha az Országgyűlés megszavazza.

A Fidesz-frakció az egyfordulós mellett állt ki, de állítólag pár erős fideszes azt mondja: most kéne gesztust tenni a kétfordulós mellett kardoskodó LMP felé, így próbálva meg leszakítani Schifferéket az MSZP-ről.

Én az egyfordulóst támogatom.

Az LMP szerint az egyfordulós épp a Fidesznek és a Lehet Másnak rossz.

Bármily furcsa, mi nem csupán azon az alapon kormányzunk, hogy mi a jó a kormányzóknak. Az például kedvezett a Fidesznek, hogy megfeleztük a parlament létszámát? Nem. Mégis megszavazták a képviselőink.

Mert nem tudhatják, melyikük kap indulási lehetőséget 2014-ben. Aki ellenszegül a vezetői akaratnak, biztosan kiesik a pikszisből.

Nem. Azért szavazták meg, mert helyesnek gondolták. Nem az a kérdés, hogy örülsz-e, miközben az igen gombot nyomod, hanem az, hogy megnyomod-e. Mielőtt felállt a 2010-es Fidesz-frakció, világossá tettük a képviselőink előtt: 2014-ben nagyjából a mostani egyharmadára csökken a létszám.

Az LMP-s Karácsony Gergely javasolta, álljon össze egy LMP-MSZP-Jobbik választási koalíció, verjenek minősített többséget a Fideszre, töröljék el a kétharmados törvényeket, majd írjanak ki új választásokat, ahol akkor már minden párt önállóan indulna.

Itt az első etap
Interjúnk első részében Kósa Lajos elárulta: ők sem tudják a tutit. Ide kattintson!


Mindig érdeklődve figyelem, miben lehet más a politika. Például abban, hogy a radikális jobboldallal és a szocialistákkal való együttműködést fontolgatják. Van ilyen: Esztergomban. Csakhogy az nagyon nem működik. El tudja képzelni azokat a jobbikos szavazókat, akiknek a technikai koalíció hatására Mesterházy Attilára vagy Schiffer Andrásra kellene szavazniuk? Vagy milyen jól állna az LMP-szimpatizánsoknak Novák Elődre, netán a balliberális oldal ellen jatagánnal küzdő Zagyvára voksolni. Osztojkán Ágnes, amint Vona Gáborral tart lakossági fórumot Gyöngyöspatán, az asztal végén Szekeres Imre ül, aztán közösen gyűjtenek kopogtatócédulát – horror, politikai pornográfia. Karácsony a Fideszt leváltó és a kétharmados törvényeket kiigazító technikai koalícióról beszél, csakhogy a Jobbik számára az alkotmány az maga a Szent Korona-tan! Megvívnának az alaptörvényről? Súlyos ez a Karácsony-mondat, rossz pillanatában születhetett.

„A politikusnak tudnia kell, mikor lépjen le.” Ez jobb mondat, mint Karácsonyé?

Sokkal jobb.

kósa lajos (kósa lajos, )
Fotó: Kummer János

A Wikileaks-iratok között olvasható. Állítólag ön fogalmazott így a 2006-os választási vereség után a pártelnökével kapcsolatban az amerikai nagykövetség egyik alkalmazottjának. „Orbán Viktorral személyesen nagyon jó barátságban vagyok, de soha többé nem lesz miniszterelnök.” Ez is a wikiben olvasható, ez is öntől.

A Wikileaks az amerikai bulvárpolitizálás senki által nem verifikált terméke, nem kívánom kommentálni egyik állítását sem.

A Wikileakstól függetlenül ön 2006 decemberében mit gondolt Orbán politikai jövőjéről? Az akkori választások után a Nap-keltében is beszélt róla.

A Nap-kelte ellenőrizhető, az valóságos. Ott elmondtam: két vesztes választás után nehezen képzelhető el, hogy konszolidált körülmények között harmadszor is ugyanazzal az emberrel lehessen nekifutni a választásoknak. Hozzátettem: hacsak a föld az éggel egybe nem válik. Aztán 2010-ben egybevált, hiszen az ország lényegében csődbe ment, csak az IMF-lélegeztetőgép mentette meg, és senki sem vitatta azt a jobboldalon, hogy Orbán Viktor kell legyen a miniszterelnökünk. Ma is azt mondom: ebből a válságból egyetlen embernek van esélye kivezetni az országot, ez pedig Orbán Viktor.

Sikeres ballib kormányzás után nem lett volna jó jelölt Orbán?

Annak idején beszéltem erről Viktorral, az volt a közös bölcsesség, hogy egy esetleges sikeres szocialista kormányzás után, mikor az ország gyarapodik, társadalmi és morális rend van, nagyon meg kell fontolnunk, hogy mit teszünk. Csakhogy közben lefőtt a kávé, a szocik meg itt hagyták a zaccot mindannyiónknak. Magunknak legfeljebb a győzelmet köszönhetjük, a kétharmadért Gyurcsány küzdött fáradhatatlanul.

Milyen alkatú miniszterelnök kell most az országnak? Hazárdőr?

Nem. És mielőtt kérdezné: Orbán Viktor nem hazárdőr.

Ismerői mondják rá: ha nyolcvan százalék esélyt lát arra, hogy áttörheti a betonfalat, nekiindul. Maximális lendülettel. Amiben benne van, hogy egyszer csak felkenődik. Velünk együtt.

A csődhelyzetben, ahová a szocialisták kormányozták az országot, olyan ember kell, akinek világos elképzelése van arról, milyen országot szeretne. Aki nem kíván az árral úszni, hanem tudja, hol akar partot érni. A munkán és a keresztény erkölcsön alapuló országot akarunk építeni. A jól beváltat fogalmazzuk újra a huszonegyedik század nyelvén. Ehhez kell valaki, akiben van politikai bátorság, aki képes megtervezni, aztán keresztül is vinni keresztülvihetetlennek tetsző tetteket. A mostani helyzetben semmire nem megyünk a végtelenségig egyeztetett, így szükségszerűen kiherélt, kicsit ilyen, kicsit olyan megoldásokkal. A politikához is kell érzék, tehetség. És az elvitathatatlan, hogy Magyarország legtehetségesebb politikusa Orbán Viktor. Ami nem jelenti azt, hogy sosem húz mellé. Yehudi Menuhin is melléhúz néha, nem? De fontos, hogy észrevegye. Orbán ebben is nyitott.

kósa lajos (kósa lajos)
Fotó: Kummer János

Mikor vette észre?

Az első Orbán-kormány idején az emberek bő nyolcvan százaléka egyetértett a Fidesz döntéseivel, a minimálbér megduplázásával, a kamattámogatott lakáshitelekkel…

Nehéz nem egyetérteni azzal, ha pénzt tesznek a zsebünkbe, s cserébe csupán a szimpátiánkat kérik.

Mégis elveszítettük a választást, mert nem figyeltünk arra, hogy a kormányzás minden pillanatában tartani kell a kapcsolatot az emberekkel. Most viszont figyelünk, konzultálunk. Meg is van az eredménye: igen kemény másfél év után is újraválasztana bennünket az ország, ha most lennének a választások.

Ez – hasonlóan 2010-hez – nem az önök érdeme, vagy legalábbis nem teljes mértékben, hanem a szocialisták és úgy általában a mostani ellenzék szerencsétlenkedésének, befelé fordulásának terméke.

Bő egymillióan válaszoltak a szociális kérdőívünkre.

A törzsgárda.

Sok olyan ember is visszaírt, aki jelezte, sosem szavazott a Fideszre. Az alkotmányozás kapcsán is több mint egymillió ember válaszolt. Most jobban el tudjuk magyarázni, miért vállalunk konfliktusokat különböző társadalmi csoportokkal. Ha megért bennünket a választó, akkor nem áll föltétlenül az érdeksérelmet szenvedett mellé – lásd a korkedvezményes nyugdíjba menetel ügye. Majd elfelejtettem: szintén hihetetlen előnye Orbán Viktornak, hogy az európai politikai térben a magyarországi politikusok közül neki van a legnagyobb tekintélye. Ennek köszönhetően biztonsággal álljuk az olyan kemény támadásokat is, melyek egy másik kormányt simán elsöpörnének.

Más meg azt mondja: úgy néznek rá, mint egy vademberre, aki nyereg alatt puhítja az ellenfeleit.

Nevezheti ezt tekintélynek vagy akár félelemnek is, de az biztos: komolyan kell őt venni. Ami egy Cohn-Bendit fejében másként fogalmazódik meg, mint az EP néppárti frakciójában ülők számára.

kósa lajos (kósa lajos)
Fotó: Kummer János

Az is része az orbáni tanulásnak, hogy az összes hatalmi centrumot el kell foglalni? Köztársasági elnök, Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, legfőbb ügyész, Médiatanács, hadd ne soroljam. Ez is kell a hatékonysághoz?

Mi az, amit mi másként csináltunk, mint az előző baloldali kormányok?

Kétharmaddal betonoznak be mindent, ezzel a saját négy évükön túlra nyújtózkodnak.

Kétharmadunk van.

Kilenc évre, tehát már a következő nem is egy, hanem két kormány „felségterületére” nevezik ki a kádereiket közfunkciókba.

Csak az időtartam más, a szocialisták épp úgy a sajátjaikkal töltötték fel a pozíciókat. Kovács Árpádot annak idején maga Horn Gyula kérte fel az Állami Vagyonügynökség vezetésére.

Kovács – ha már nála tartunk –, aki később az ÁSZ elnöke lett, sosem volt MSZP-s képviselő. Utódja, Domokos László viszont a Fidesz-frakcióból ült a hivatal élére. Mint Schmitt Pál a köztársasági elnöki székbe.

Én nem abból indulok ki, hogy minden baloldali gazember. Szerintem nekik is lehet érvényes, erkölcsös véleményük. Kár, hogy a jobboldaliaknak ezt nem szokás megadni a túloldalról… Például Kovács Árpáddal szívesen együttműködöm, becsülöm. Megjegyzem, ÁSZ-alelnöknek mi egy volt szocialista képviselőt jelöltünk. Alkotmánybírónak meg egy másikat, Bihari Mihályt. A Fidesz egyetlen olyan hatalmi centrumot sem szállt meg, amit a szocik annak idején a normál politikai váltógazdaságban érintetlenül hagytak volna. Ugyanaz történik, mint eddig. A tények kellő szűrésével persze előállítható, hogy őrjöng a diktatúra. Ami a BBC-nél megfontolt gazdasági ésszerűsítés, az az MTV-nél politikai tisztogatás?

Nincs ellensúly, nincs fék.

A fékek és ellensúlyok nem azt a célt szolgálják, hogy ha neked valami nem tetszik, akkor legyen, aki segít megakadályozni azt a valamit. Hanem azt, hogy legyen, aki közbelép, ha valami a demokrácia működését veszélyezteti. Nagy különbség. És mi is a baj Schmitt Pál pártkötődésével? Göncz Árpád SZDSZ-es ügyvivőből és parlamenti képviselőből lett köztársasági elnök. Azzal miért nem volt baja senkinek? Az nem skandalum, ez meg az? Ha Szili Kati elnök lett volna – őt jelölte az MSZP -, az nem baj? A Legfelsőbb Bíróság tagjait az Egyesült Államokban is a győztes elnök nevezi ki. És ez így van jól.  Ha a közrádió, a köztévé és az ORTT elnöke a szocik idején a kormány embere volt, az teljesen természetes, most meg baj? Ezt hívják úgy: parlamentáris demokrácia. A normalitásnak inkább az az ismérve, hogy nem viszünk el Nokiás-dobozban pénzt, nem kótyavetyéljük el az állami vagyont.  Nem kell farkast kiáltani ott, ahol nincs farkas. Inkább mondják azt: nem szeretünk benneteket, de nincsenek érveink.

kósa lajos (kósa lajos)
Fotó: Kummer János

Ön a megyei jogú városok szövetségének elnöke. Egy polgármestertársától hallottam, elvárták volna, hogy Orbán ellenében is kiálljon az iskolák államosítása ellen. Miért nem tette?

Körülbelül ezerháromszáz önkormányzati intézményfenntartó van az országban. Ebből háromszázhoz tartozik a diákok nyolcvan százaléka, az ezerhez a húsz százalék.  Az összes közül csak háromszáz rendelkezik olyan közigazgatási szakemberrel, akinek legalább papírja van róla, hogy szakmailag képes segíteni a fenntartói feladatok ellátását. A többi laikus. És ami még ennél is súlyosabb: minél kisebb az önkormányzat, annál valószínűbb, hogy a helyi iskola igazgatója, fontos embere is a testület tagja. Következésképpen a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos döntéseit jelentős mértékben befolyásolja a puszta intézményi érdek: nem a fenntartónak van intézménye, hanem az intézménynek fenntartója. Ha felvetődik az a kérdés, hogy csatornázzunk vagy tornaterem épüljön – megjegyzem, mindkettő fontos -, nem a józanész dönt, hanem az intézményi érdek. Ami jobb esetben egybeesik az optimummal. Rosszabb esetben meg nem.

Vagyis?

Azon háromszáz településen, ahol képesek megbirkózni a feladattal, ott nem kell az állami tulajdon – amennyiben teljesítik a szigorú feltételeket, lesz lehetőségük arra, hogy visszaszerződjék az iskoláikat. Ezt nevezik jó kompromisszumnak.

Debrecen nyilván a szerencsés háromszáz egyike. Az ön városában semmi nem változik, csak lesz egy kis papírmunka?

Debrecen szeretne visszaszerződni. De a fenntartó személye mellett lényeges még a tanfelügyeleti rendszer léte, az oktatás kereteit meghatározó szabályrendszer és a pedagógusok minősége. Meg az, hogy a fenntartó mennyi pénzt szán a finanszírozásra. Magyarország GDP-arányosan az OECD-országok átlagát költi oktatásra, vagyis nem önmagában az a probléma, hogy keveset költünk, hanem az, hogy rosszul. Azzal is tisztában kell lenni, hogy integrációban, nagyon helyesen, elég jók vagyunk, de a versenyképességben lemaradtunk. Egy átlag német szakmunkás beszél angolul. És a magyar? Debrecenben már akkor hat nyelven működött kétnyelvű oktatás, amikor Magyar Bálint még csak szorgalmazta a nyelvi képzés erősítését. Ja. És azt még nem is mondtam, hogy a debreceni iskolák egyharmadát bevallottan balos emberek vezetik. Mindet a fideszes közgyűlés választotta és én neveztem ki. Amíg jó iskolát csinálnak, így helyes. Eközben négy „vérfideszes” igazgatót elküldtünk, ugyanis rosszul teljesítettek. Persze ez nem fér bele a fideszes autokrata képbe, tehát nincs is… Rendkívüli elszántság kell ahhoz, hogy az ember normális maradjon a magyar politikában. Ebben az országban, ebben a szakmában mindenki azonnal skatulyázza a másikat, anélkül, hogy két szót váltana vele, anélkül, hogy a tények tolakodó sokasága megzavarná az éleslátását. Senkit nem érdekelnek a tények.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.