Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára (képünkön) szerint üdvözlendő, hogy a Velencei Bizottság álláspontja szerint Magyarország továbbra is jól működő parlamentáris demokrácia marad, és nem sérül a jogállamiság az új alaptörvény hatálybalépésével. Kijelentette: a bizottság véleménye egyértelmű azt illetően, hogy jogos, hogy a kormány felelősséget szeretne vállalni a határon túli magyarokért.
A bizottság hétfőn közzétett véleményében üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel. Ugyanakkor megállapította, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.
Prőhle Gergely elmondta: Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter véleménye “sajátos és egyedi interpretációja” a bizottság álláspontjának. Egyértelmű, hogy a külhonban élő kisebbségekért elsősorban az az ország felelős, amelyben élnek, de egyik nemzetközi dokumentum sem vitatja, hogy az anyaország is vállalhat értük felelősséget.
A szlovák külügyminisztérium hétfőn méltatta a testület állásfoglalását. Pozsony szerint a bizottság teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozók védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él.
Az államtitkár kifejtette: folyamatos a konzultáció Szlovákiával, és a két ország vezetése ígéretet tett, hogy nem a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak.
Gulyás Gergely, fideszes országgyűlési képviselő hozzátette: üdvözlik, hogy Mikulás Dzurinda ilyen fontosnak tartja a testület állásfoglalását, de a bizottság minden véleményét, így a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos dokumentumot is érdemes lenne figyelembe vennie.
Prőhle Gergely szerint nem kétséges, hogy kritikai megállapítások is vannak az állásfoglalásban, de ezek végén mindig az szerepel, hogy a gyakorlati megvalósulás a döntő. A magyar diplomácia több szempontból figyelembe veszi, tiszteletben tartja az állásfoglalást, és készen áll a konzultációra, ahogyan eddig is – mondta.
Gulyás Gergely kiemelte: alapjában véve kedvező a bizottság állásfoglalása, de vannak a dokumentumban olyan állítások, amelyeket nem tudnak elfogadni.
A vitatott részletekkel kapcsolatban megjegyezte: korábban 28 területen volt szükség kétharmados törvényre, az új alaptörvény azonban csak 26 ilyen területet határoz meg.
Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásáról közölte: a bizottságnak figyelembe kellene vennie, hogy az európai országokban többféle gyakorlat létezik e tekintetben. Az Alkotmánybíróság erősödik az új alaptörvénnyel – vélekedett.
Felidézte, a bizottság szerint nem volt megfelelő az együttműködés a kormány és az ellenzék között az alkotmányozásban, amivel egyetértenek, de úgy látják – mondta a fideszes képviselő -, hogy ezért az ellenzéket terheli a felelősség.
A képviselő megjegyezte: a bizottság üdvözölte, hogy márciusi ajánlásait figyelembe vette Magyarország.
