A rendezvény nemzetirock-zenekarok koncertjével kezdődött délelőtt, majd – jelentős rendőri biztosítással – felvonulás indult az 56-osok teréről, a Regnum Marianum keresztjétől.
A nemzetiszínű és árpádsávos, illetve jobbikos zászlókat lengető tömeg először a szerb, majd a román és a szlovák nagykövetség épülete elé vonult, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat “az elcsatolt országrészeken uralkodó magyarellenesség” ellen. A menetben több transzparensre angolul és magyarul az volt írva: “Igazságot Magyarországnak. A vonulás alatt és a külképviseletek előtt hosszasan skandálták, hogy vesszen Trianon, illetve többször is felhangzott, hogy mocskos zsidók.
Zagyva György Gyula, a HVIM tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési
képviselője még a felvonulás előtt, a Városligetben arról beszélt, hogy 91 év után még mindig egymástól elszakítva élnek a magyarok, családok, rokonok.
Toroczkai László, a HVIM elnöke pedig azt mondta: június 4. nem lehet a nemzeti összetartozás napja, Trianon kérdését pedig nem lehet pusztán a kettős állampolgárság kérdésével elrendezni, és nem lehet lemondanunk egyetlen talpalatnyi magyar földről sem. A liberalizmust gyógyíthatatlan betegségnek nevezve arról is beszélt, hogy – mivel Kövér László házelnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kitiltotta őt a Parlamentből -, a Csongrád Megyei Közgyűlés tagjaként kezdeményezi, hogy az Országgyűlés elnökét a fenntartó önkormányzat tiltsa ki Ópusztaszerről. A házelnök ugyanis szerinte nem méltó arra, hogy a Nemzeti Történeti Emlékparkban emlékezzen a trianoni békediktátumra, és a nemzeti összetartás hamis üzenetét hirdesse.
A versailles-i Nagy-Trianon kastélyban 1920. június 4-én délután írták alá a győztes hatalmak Magyarország képviselőivel az első világháborút lezáró békeszerződést, amely alapján a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát.
Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
