Hivatali lakásra a miniszter és az államtitkár akkor jogosult, ha lakástulajdonnal Budapesten vagy annak közvetlen vonzáskörzetében nem rendelkezik. Ha számára a munkáltató megfelelő hivatali lakást nem tud felajánlani, az érintett vezető lakásfenntartási térítésre jogosult – áll abban a rendelettervezetben, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) készített az állami vezetőket megillető juttatásokról és azok feltételeiről szóló szabályozás módosítására.
A kormányzati portálra pénteken felkerült anyag értelmében a kormánymegbízottak számára lakásfenntartási térítés mérlegelés alapján lenne adható, akkor, ha Budapesten vagy vonzáskörzetében, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal székhelye szerinti városban vagy annak vonzáskörzetében lakástulajdonnal nem rendelkeznek.
A lakásfenntartási térítés havi összege a budapesti (vonzáskörzeti) lakásmegoldással, kormánymegbízott esetében a budapesti (vonzáskörzeti) vagy az általa vezetett fővárosi és megyei kormányhivatal székhelye szerinti városi (vonzáskörzeti) lakásmegoldással összefüggésben felmerült, számlával igazolt lakbérnek megfelelő összeg, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap hatszorosa – rögzítené a KIM.
A tervezet rendezi az egészségügyi ellátásra való jogosultság feltételeit is, kijelöli az állami vezetők ellátásában közreműködő egészségügyi szolgáltatókat és az egészségügyi többletszolgáltatások körét, valamint rendezi az ezzel összefüggő költségek viselésének szabályait. Az állami vezetők egészségügyi ellátását a dokumentum szerint a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ mellett a Semmelweis Egyetem kijelölt intézménye látja el.
Az előterjesztés pontosítja az egészségügyi ellátásra jogosultak körét is, eszerint az állami vezetők, a jogszabály alapján állami vezetői juttatásra jogosultak, valamint a miniszteri kabinetek vezetői lesznek jogosultak ilyen ellátásra.
Az előterjesztés módosítani javasolja egyúttal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló kormányrendeletet is. A hivatal feladatkörének bővítését az indokolja – írják -, hogy egyes, e-közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó informatikai eszközök kiemelt felhasználó kör számára történő beszerzése és üzemeltetése az általános rendelkezésektől eltérő szabályozást igényel.