Letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorával szemben a Fővárosi Bíróságon.
Az egy éve elfogott rektor az ügyészség szerint két vádlott-társa közreműködésével egy nemzetközi cégnél próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította: a cég egyes munkatársai ellen drog- és fegyverkereskedelem miatt titkos nyomozás folyik, de ő az eljárást a cég számára kedvezően tudja befolyásolni.
“Ez az ügy több mint kedvezőtlen volt az országnak, rontotta presztízsét” – emelte ki az ügyész a súlyosító körülményeket sorolva.
Az ügyészség által megállapítani javasolt tényállás szerint Szabó János koholt bizonyítékokkal, például egy számítógépes lemezen látható, nyilvánvalóan megrendezett jelenet segítségével próbálta elhitetni a DHL Magyarország vezetőivel, hogy négy munkatársuk ellen drog- és fegyverkereskedelem miatt titkos nyomozás folyik. A rektor azt ígérte a DHL vezetőinek: befolyásos kapcsolatai révén eléri, hogy a nyomozás ne terjedjen ki a cégre és a nevét se hurcolják meg a sajtóban. Cserébe azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy dolgozóját, illetve az éppen foglalkoztatott biztonsági céget a DHL-től, és a jövőben egy általa megjelölt biztonsági céggel kössenek szerződést.
A vád szerint Szabó János zsarolásszerű kérésének a többi között rektori posztjával is nyomatékot adott. Szabó János cselekményében segédkezett a DHL egyik munkatársa, aki a cégnél érdekellentétbe keveredett azzal a négy emberrel, akiket a vádlottak el akartak távolíttatni, a harmadik vádlott pedig egy olyan személy volt, akinek az érdekeltségi körébe tartozott a DHL-lel a tervek szerint szerződéses kapcsolatba lépő új biztonsági cég.
A vádbeszéd szerint a három vádlott kölcsönösen egymás érdekeit segítve járt el az ügyben, az elsőrendű tettesként, a másodrendű és a harmadrendű vádlott bűnsegédként.
A tények értelmezésére az ügyész szerint nem nagyon látszik más életszerű magyarázat, mint a vádiraté. Nehezen hihető például Szabó János azon védekezése, mely szerint csak segíteni akart a DHL-nek azzal, hogy egyes munkatársaik állítólagos cselekményeiről beszámolt. Ezzel kapcsolatban az ügyész megjegyezte, hogy az egyetlen helyénvaló magatartás – különösen egy rektor esetében – csak az lehetett volna, hogy a tudomására jutott, állítólagos bűncselekményekről tájékoztatja az azok kivizsgálására hivatott bűnüldöző hatóságokat.
A keddi tárgyaláson a négy, bűncselekményekkel valótlanul összefüggésbe hozott DHL-dolgozó magánindítványára az ügyész kiterjesztette a vádat, és így a három vádlott ellen már nemcsak hivatali befolyással való üzérkedés a vád, hanem négyrendbeli rágalmazás is. A törvény szerint a hivatali befolyással való üzérkedésért egytől öt évig, a rágalmazásért pedig egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. A védelem szerint nem követtek el bűncselekményt, a vád megalapozatlan. A szociológus végzettségű, kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező Szabó János tavaly négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban.
A védőbeszédek csütörtökön hangzanak el, az elsőfokú ítéletet várhatóan egy hónap múlva hirdetik ki a nemzetvédelmi egyetem korábbi, korrupcióval vádolt rektora és két társa ügyében a Fővárosi Bíróságon.
