Sólyom László egy budapesti nemzetközi konferencián azt szorgalmazta: az új magyar alkotmányban jelenjen meg, hogy a komplex fenntartható fejlődés magában foglalja egyebek mellett a társadalmi igazságosságot, a környezet védelmét és a jövő nemzedékek iránti felelősséget.
“Amikor a jövő nemzedékek jogairól és érdekeiről beszélünk, a fenntarthatóságról beszélünk, és figyelembe kell vennünk a környezetet a gazdasági növekedéshez, a társadalmi igazságossághoz és a globális együttműködéshez fűződő kölcsönös kapcsolatában” – fogalmazott.
A volt államfő meggyőződése szerint helyesebb a választás jogát meghagyni a jövendő generációknak, ahelyett, hogy megelőlegeznék azok érdekeit.
Az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete a készülő magyar alkotmányban című kétnapos tanácskozásra – amelynek a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája ad otthont – neves holland, francia, brit és amerikai jogtudósokat is meghívtak.
Sólyom László – aki 2005 és 2010 között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget – angol nyelvű előadásában arról beszélt: Magyarországon jelenleg vita folyik a nemzeti vagyon fogalmáról, amely viszont csupán szónoki fordulat marad, ha csak az állami vagyont jelenti.
A volt államfő szerint a kor egy további parancsát követve a fenntarthatóságot nemcsak olyan alkotmányos garanciákkal kell biztosítani, amelyek a környezetvédelemre és a gazdasági növekedésre, hanem az állami pénzügyek fenntarthatóságára is vonatkoznak.
Sólyom László utalt arra, hogy az 1989-es magyar alkotmány az európai átlag előtt járó normákat jelölt ki a környezetvédelem, továbbá az adatvédelem és az információ szabadsága terén. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azóta új és súlyos kihívások keletkeztek, amelyek következtében a hatályos alaptörvény egykor úttörő rendelkezései ha nem is váltak elavulttá, de már nem kellően hatékonyak.
Az egykori köztársasági elnök megjegyezte: a hivatalos alkotmányozási irányelvek a környezetvédelem jogát illetően visszalépést jelentenek a jelenlegi alkotmány 1989-es kiindulópontjához. Jóllehet az egészséges környezethez való jog az állam kötelezettségeit felsoroló részben szerepel – meg kell őrizni az épített és természetes környezetet -, az irányelvek nem veszik figyelembe az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődését, az Alkotmánybíróság által kidolgozott elveket. Kijelentette, hogy a visszalépés tilalmának, amely a környezetvédelmi jog legfontosabb eredménye, az új alkotmányban is érvényesülnie kell.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, a konferencia házigazdája bevezetőjében kiemelte: rendkívüli a felelősség az új alaptörvény megalkotásakor az egészséges környezethez való jog szempontjából.
Az ombudsman rámutatott: az éghajlattal, a biológiai sokszínűséggel és a termőföldek pusztulásával kapcsolatos környezeti katasztrófák már ma is érzékelhetők; az édesvíz fogyásával, az elsivatagosodással, az emberi élőhelyek minőségének romlásával, a vegyi anyagokkal és hulladékokkal összefüggő katasztrófák pedig küszöbön állnak. Fülöp Sándor szerint változtatni kell a jelenlegi termelési és fogyasztási rendszereken, de “nagyobb társadalmi összeomlás, kultúránk megsemmisítése nélkül”.
