A levéltárak “széthordása” nem megakadályozná, hanem elősegítené a történeti forrásokkal való visszaélés, manipulálás lehetőségét – többek között ez áll a Kenedi János történész által vezetett tanácsadó testület Orbán Viktor miniszterelnöknek írt jelentésében. A Kenedi János, Palasik Mária és Cseh Gergő Bendegúz történészek által jegyzett dokumentumban azt írták: az, hogy az emberek hazavihetnék a róluk szóló ügynöki jelentéseket, “a múltat szinte végképp eltörölné ahelyett, hogy annak tudományos és társadalmi feldolgozását lehetővé tenné”.
A háromtagú tanácsadó testület arról is említést tett, hogy szinte minden magyarországi levéltár őriz nem jogállami keretek között keletkezett személyes adatokat. Hozzátették: a közösségeknek alapvető joga a múlt feltárásához és az azzal való szembenézéshez szükséges írott emlékezet teljességének megőrzése. Az érintett állampolgárok számára az eredeti iratok kiszolgáltatása, amint az a december 15-i kormányhatározatban szerepel, nemcsak kivitelezhetetlen – hiszen a források soha nem egyetlen emberre vonatkozó adatokat tartalmaznak -, de alapvetően a közös kultúrkincs felszámolását is jelentené.
A kormányfőhöz írt levélben úgy fogalmaznak: a köziratok, vagyis a közfeladatot ellátó szervek iratai Magyarországon – mint minden jogállamban – a védett kulturális javak részét képezik, s ebben a tekintetben a kulturális örökség megőrzésének legszigorúbb szabályai vonatkoznak rá.
A Bajnai Gordon miniszterelnök által tavaly áprilisban Kenedi János vezetésével felkért háromtagú bizottság feladata az volt, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer – 1944 és 1990 között tevékenykedő – hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, 18 mágnesszalagon található információk feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd végül a titokminősítés alól feloldott történeti források levéltárba adását.
A múlt csütörtöki kormányrendelet szerint megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, az előző rendszerben megfigyeltek pedig hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, valamint az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek múlt pénteken azt mondta: a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. A december 15-i kormányhatározat és a december 16-i kormányrendelet értelmében a megfigyeltek nem betekintést nyernek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket.
