Tarlós István szerint Budapestnek a jövőben vállalnia kell saját identitását, és uniformizált világváros helyett regionális központtá kellene válnia. A Fidesz és a KDNP főpolgármester-jelöltje egy szerdai budapesti konferencián, majd az azt követő sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a város szimbólumaiban változás várható.
Ez utóbbival kapcsolatban közölte, – megválasztása esetén – várhatóan megkérdezik majd a városlakókat Budapest jelenlegi (a román trikolórhoz hasonló) zászlójával kapcsolatban is.
Tarlós István a “Budapest-imázs” konferencián azt mondta, új városarculati elemeket dolgoztatna ki, és szakértőkkel áttekintetné a város szimbólumait. Ez azonban nem jelenti – tette hozzá -, hogy mindenen változtatni kellene.
Elmondta, ha megnyeri a választást, mások mellett számít Bojár Iván András városarculati tanácsnok munkájára. Jelezte: Bojár “szakmailag már bizonyított”. Kérdésre elmondta, tetszik neki Bojár gyaloghidas ötlete a Dunára, ám ez szerinte a következő négy évben nem készülhet el, mert egyelőre “fontosabb” dolgokra kell a pénz.
“Horváth Csaba gyerekes”
Ugyancsak kérdésre azt mondta, “gyerekesnek” tartja Horváth Csaba szocialista főpolgármester-jelölt “sárga csekkes” akcióját, mellyel a BKV-nak az előző kormány által ígért pénzt akarja számon kérni. Tarlós István szerint hiteltelen az akció, mert Horváth Csaba az egyik héten járatritkítást és tarifaemelést akar, majd nem sokkal később díjmentes BKV-ról beszél.
Horváth Csaba keddi sajtótájékoztatóján egy nagy méretű sárga csekket felmutatva hívta fel a figyelmet arra, a kormánynak teljesítenie kell az előző kabinet és a főváros között a BKV támogatásáról létrejött megállapodást, amelynek alapján 7,443 milliárd forintot kellett volna utalnia július 15-ig.
Nem ad hoc toronyházak
Tarlós István szerint a város üzemeltetése is arculati kérdés. Rossz példaként említette a járdákból egy egyszerű sárga csíkkal leválasztott “bicikliutakat”, amelyek sok bosszúságot okoznak a járókelőknek.
Kérdésre válaszolva azt mondta, “toronyházakat kell építeni”, ám nem “ad hoc”-jelleggel. Elmondta, készült már tanulmány arról, hol épülhetnének toronyházak; például az Árpád híd pesti hídfőjénél, vagy az óbudai Flórián téren, hozzáfűzve, ez utóbbit ő személy szerint nem szeretné.
Ughy Attila, a főváros városképvédelmi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, húsz éve Budapest nagy lehetőségek előtt állt, de az elvárásokból kevés teljesült. Úgy látja – mondta -, hogy vannak olyan látványos változások, amelyekhez nem kell pénz, csak szervezés, rend és összhang.
Az anarchia nem liberalizmus
Tarlós István a sajtótájékoztató előtti konferencia megnyitóján hangsúlyozta, azért kell újragondolni a város arculatát, mert az ma nagyon “vegyes” képet mutat. Véleménye szerint a magyar főváros imázsa attól nem természetes, hogy az elmúlt évben “egészen másnak akart mutatkozni, mint ami” valójában.
Közölte, ezzel együtt “nem lehet állítani, hogy nem történtek jó dolgok”, de a versenyben olyan nagyvárosok előzték meg Budapestet, mind Varsó vagy Prága.
Emlékeztetett arra, hogy az eddigi városvezetés törekedett a “világváros-titulusra”, mégsem vált Budapest sem gazdasági, sem pedig politikai értelemben meghatározó befolyású nagyvárossá.
Tarlós szerint Budapest alapproblémája, hogy mint nagyvárosnak, nincs sem kialakult karaktere, sem pedig filozófiája. “A liberális alapeszmék vonzóak, de az anarchia nem liberalizmus, a sokszínűség jó és látványos, de a káosz nem sokszínűség” – jelentette ki.
Mint fogalmazott, “Budapestnek újra el kell fogadnia saját identitásának jegyeit”. Szabad és kell tanulni, jó mintákat átvenni, de nem esztelenül utánozni más városokat – tette hozzá.
A feladatok egyik legfontosabb átcsoportosításának nevezte, hogy a szabályozási jogosítványokat “az egységes városrendezés igényével” egy helyre, a fővároshoz kell majd telepíteni a kerületektől.
