Bús Balázs elmondta: 2003-ban döntött az ÁPV Rt. a Hajógyári-szigeten érintett terület privatizációjáról, bár a III. kerület vezetése már előtte jelezte, hogy aggályosnak tartja a dolgot. Hozzátette: utána változtatási tilalmat rendeltek el a szigeten, így a terveket sikerült minimálisra mérsékelni. A polgármester azt is elmondta: 2005-ben az Állami Számvevőszék is törvénytelenséget állapított meg, majd a kerületi Fidesz is felülvizsgálatot kezdeményezett, de nem értek el semmit.
Emlékeztetett: több környezetvédő – köztük Jávor Benedek LMP-s főpolgármester-jelölt – is hatástanulmányt kért, aminek eredményét nem fogadták el.
A polgármester arról is beszélt: amikor 2009-ben a Gyurcsány-kormány kiemelt beruházássá minősítette az Álomszigetet, levelet írt a kormányfőnek, amiben felhívta a figyelmét a településfejlesztési megállapodás betartására. Mint mondta, most is csak annyit tud tenni, hogy ragaszkodik a rendezési tervhez, illetve ahhoz, hogy megvalósuljanak az óbudaiak érdekeit szolgáló kiegészítő projektek is.
Bús Balázs példaként említette, hogy nemrég a Margitszigeten egy szálloda újabb szintet épített, amivel már 30 méteres a magassága, a Hajógyári-szigeten viszont maximum 18 métert engedtek, vagyis a fák koronájának szintje alatt maradnak az épületek.
A Népszabadság hétfőn azt írta, a Hajógyári-szigetre tervezett szórakoztatóközponttal kapcsolatban számtalan visszásság merült fel, mindezek ellenére a kormánypárti politikusok a sukorói ügylettel ellentétben az Álomsziget ellen nem emelték fel a szavukat. Az LMP az ellen tiltakozott a napokban, hogy az Álomsziget beruházás veszélyezteti az Észak-Buda tüdejeként szolgáló szigeti zöldfelületeket.
