Belföld

Az államfőt kritizálja a KDNP

Minden bizonnyal az alkotmánybíróság elé kerül a Btk. holokauszttagadásról szóló passzusa, annak ellenére, hogy a köztársasági elnök szerdán aláírta az erre vonatkozó jogszabályt. A KDNP Sólyom László indoklásában "elég nagy jogi következetlenséget" vél felfedezni. Halász Zsuzsa szerint a törvényt majd az Alkotmánybíróság ítéli meg. Kolláth György alkotmányjogász viszont úgy véli, a jogszabály teljesen rendben van.

Sólyom László a holokauszt tagadásának büntethetőségéről szóló törvény módosítását azért írta alá, mert szerinte a jogszabály nem alkotmányellenes.

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az államfő döntésének magyarázataként azt mondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek minősítse a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre.

Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában

Szembe megyünk Európával

A TASZ elnöke szerint nem volt szerencsés döntés a köztársasági elnöktől a törvény aláírása. Különösképpen szerencsétlennek tartja, hogy az államfő arra a 2000-es alkotmánybíróság határozatára hivatkozik, mellyel szemben a strasbourgi emberi jogi bíróság azóta már Vajnai Attila vörös csillag viselésének ügyében a magyar állásponttal ellentétes ítéletet hozott.

Dénes Balázs érvelése szerint a jogszabály tele van bizonytalan elemekkel, nem határozza meg például pontosan az áldozatok körét, valamint azt sem, hogy csak a tagadás okozta sérelem esetén következik-e be a bűncselekmény. Ilyen szempontból pedig jogbizonytalanságot okoz. A TASZ ugyanakkor elvi alapon is ellenzi a szabályozást.

A vélemény szent

Dénes Balázs kiemeli, hogy a szervezet számára soha nem volt kérdéses, hogy a holokauszt tagadása hazug és káros. Ugyanakkor a köztársasági elnök által szerdán aláírt törvény normája veszélyezteti a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságát.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke, Dénes Balázs a törvény aláírásával kapcsolatban az fn.hu-nak azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben, bár a szervezet még hivatalosan nem döntött erről. Az utólagos normakontroll nem rendelkezik halasztó hatállyal, így a törvény ebben az esetben is életbe lép.

holokauszttagadás

A Btk. módosítása 197 igen, egy nem szavazatot és 142 tartózkodást kapott a parlamenti zárószavazáson. Ezentúl három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.


Felzárkóztunk Európához

Kolláth György alkotmányjogász ezzel szemben úgy véli, az államfő helyesen cselekedett, hiszen Sólyom László már többször kinyilvánította, hogy csak abban az esetben köteles az alkotmánybíróságnak továbbküldeni a törvényt, ha az alkotmányellenes. Ez a probléma a jelenlegi esetben nem állt fenn.

Az alkotmányjogász szerint a szabad véleménynyilvánítás a demokrácia alapköve és tartalma alapján nem büntetőjogi kategória. Ugyanakkor az alkotmánybíróság a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán 2000-ben hozott határozatában kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek minősítse a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Ezért a köztársasági elnök hivatkozása a határozatra helyesnek mondható.

Az alkotmányjogász szerint egy nemzetközi tartozást törlesztettünk ezzel a törvénnyel, hiszen az európai keretszerződés egyértelműen fogalmaz a holokauszttagadásról szóló törvény meghozatalát illetően. Kolláth György úgy véli, Európával mennénk szembe, ha nem született volna meg ez a törvény.

Nem lesz pertenger

A miért csak most kérdésére az alkotmányjogász válasza az volt, hogy most kapott a törvény olyan hiteles, alkotmányos formát, melyet már a véleménynyilvánítással kapcsolatos törvények vizsgálatában egyébként igen alapos Sólyom László is el tudott fogadni. Másrészről Kolláth szerint a belpolitikai hangulat és a gyűlöletbeszéd terjedése is szerepet játszhatott az államfő döntésében.

Az alkotmányjogász nem tart a hirtelen nagy számban megjelenő bírósági ügyektől. Mint mondta, szerinte elég két-három nagyobb ügy, melyekben nyomozás indul és ítélet születik. A jognak ugyanis még a mai nehéz viszonyok között is orientáló szerepe van, így egy idő után képes lesz csillapítani a közhangulatot.

A mostani ellenzék változtatni fog

Az MSZP és az MDF üdvözölte az államfő döntését. A Kereszténydemokrata Néppárt viszont úgy véli, egyoldalú a törvény, s a párt “elég nagy jogi következetlenséget” vél felfedezni az államfő indoklásában. A holokauszt tagadásáról elfogadott törvény csak a fasizmus bűneit veszi górcső alá a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöket nem. Ez így nem helyes, és ezt az államfőnek is figyelembe kellett volna vennie – mondta Halász Zsuzsa szóvivő, hozzátéve: a törvényt majd az Alkotmánybíróság ítéli meg.

A Fidesz tudomásul veszi Sólyom László köztársasági elnök döntését. Répássy Róbert ugyanakkor közölte, hogy ha a Fidesz és a KDNP képviselői az áprilisi választásokon többségbe kerülnek a parlamentben, az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.