A Magyar Antirasszista Alapítvány és a Political Capital által közösen szervezett konferencián a Magyarországon és a térségben erősödő előítéletekről és a rasszizmus térnyeréséről tartottak előadást hazai és külföldi szakértők.
Vannak rendes cigányok is, de…
Vásárhelyi Mária szociológus a felnőtt lakosság meghatározó politikai áramlatokhoz és kisebbségekhez való viszonyát vizsgáló felmérését mutatta be az eseményen. A 700 fős, 18 és 30 közötti korosztály válaszaira alapuló statisztika alapján a kutató azt a következtetést vonta le, hogy erősödtek a szélsőséges válaszokkal szimpatizálók, és a pártpreferencia már nem igazán szempont az előítéletesség szempontjából.
Azzal a kijelentéssel, hogy vannak rendes cigányok is, de a többségük nem az, a válaszadók 82 százaléka értett egyet. A cigányok erőszakos integrálását pedig a megkérdezettek 79 százaléka tartaná a helyes megoldásnak. A szociológus felmérése alapján mindössze a társadalom 17 százaléka toleráns a cigányokkal szemben.
A fiatalok kevésbé antiszemiták
Erősödött ugyanakkor Vásárhelyi Mária szerint az antiszemitizmus is a közelmúltban, és Magyarországon ebből a szempontból lényegesen többet romlott a helyzet, mint a térség többi országában. Ma már a lakosság kétharmada osztja azt az állítást a felmérés alapján, hogy számarányukhoz képest a zsidóknak túl nagy a befolyásuk az üzleti életre.
A fiatalok esetében azonban itt kedvezőbb adatok születtek, mint az idősebb generációnál. A 18-30-as korosztálynak „csak” 27 százaléka tartja úgy, hogy a magyarországi zsidóknak fontosabbak Izrael érdekei, mint Magyarországé. Ugyanerre a kérdésre a felnőttek 52 százaléka válaszolt igennel.
Szignifikáns jelenségnek véli azonban a kutató, hogy a fiatalok 10 százaléka nyíltan kétségbe vonja a holokauszt megtörténtét. Az előadó fontosnak tartja továbbá a válaszolni nem tudó alanyok nagy számát is, akik feltételezhetően nem merik nyíltan vállalni nézeteiket.
A pártpolitika és a kormány felelőssége
Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese a szélsőjobboldal előretöréséről szóló kutatási anyagot mutatott be. A szakértő elmondta, hogy a radikális erők népszerűségének növekedését elősegítette Magyarország 2006 óta egyre súlyosbodó gazdasági helyzete, a kormányzati intézményrendszer tehetetlensége, valamint az etnikai együttélés válságai is. A politikai elemző kiemelte a média felelősségét is, szerinte a sajtó képtelen kezelni a szélsőséges nézeteket.
A jelenség okai közé sorolta, hogy a magyarok nincsenek megelégedve a jelenlegi rendszerrel. A demokrácia működésével való elégedettségben utolsó előttiek vagyunk a térségben, mögöttünk csak Bulgária kullog. A szélsőségeseknek kedvez az is Juhász Attila szerint, hogy mi magyarok a térséghez képest is kiemelkedően pesszimisták vagyunk.
A Political Capital elemzése a Jobbikkal kiemelt helyen foglalkozott. A párt a cigánykérdéssel vágtatott a hibahatárt súroló törpepárttól harmadik erővé az EP-választásokon. Viszont az elemző szerint egyre nagyobb hangsúlyt kap most már a Jobbik retorikájában az antiszemitizmus is. A pártnak továbbá sikerült kisajátítania a nemzeti ünnepeket és azokat szimbolikus és érzelmi alapon megközelíteni, a nagy pártok pragmatizmusával ellentétben. A két nagy párt felelősségét az elemzés ott véli felfedezni, hogy amikor képviselőik a szélsőségeket szóba hozzák, akkor is csupán egymás ellen politizálnak.
Elég a rasszistázásból
Póczik Szilveszter kriminológus a baloldali értelmiség hibáit emelte ki. A pályáját egy cigánytelepen működő iskolában osztályfőnökként kezdő kutató szerint a baloldali értelmiség bezárkózott egyfajta narratívába. Ez alapján a többségi társadalom hozta a cigányságot ebbe a helyzetbe, ezért a többségi társadalomnak erős hajlama van az előítéletekre.
A rasszista bélyeg 15 évig hatékony volt, mára viszont már elavult a kriminológus állítása szerint. Hozzátette, a rendszerváltás után a baloldali értelmiség egy része egyre kevésbé reagált a valós társadalmi igényekre, és sokszor olyan politikai nyilatkozatokat tett, melyek kifejezetten provokálták a többséget és heccelték a kisebbséget.
Az oktatás a kulcs
A szlovák radikalizmuskutató Pavol Draxler szerint a szélsőséges csoportok elleni határozott és következetes fellépés lehet rövid távon a gátja az extrém nézetek terjedésének.
Szlovákiában az elmúlt években nőtt ezeknek a szervezeteknek a befolyása, de az ellenük való fellépés is új szintre emelkedett a szakértő szerint. Úgy gondolja, a rendőrség feladata, hogy szemmel tartsa ezeket a csoportokat, és ha közbelép, minden alkalommal legyen következetes, és vonja felelősségre a szervezőket.
A konferencia konklúziója minden előadó szerint az volt, hogy a szélsőséges nézetek terjedésének megállításához a kulcs az oktatás, az állampolgári ismeretek bővítése.
