Ítéletet hirdettek hat vádlott esetében az MTV-székház elleni ostrom ügyében csütörtökön. Tavaly decemberben már öt embert felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott a bíróság közérdekű üzem működésének megzavarása és más bűncselekmények miatt. Azok a döntések jogerőre emelkedtek, mert a vád és a védelem egyaránt tudomásul vette az elsőfokú határozatot.
az ítélet
Hat vádlottat első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Magyar Televízió (MTV) székházának három évvel ezelőtti ostroma ügyében közérdekű üzem működésének megzavarása és más bűncselekmények miatt csütörtökön. Az ügyész kedden elhangzott vádbeszéde szerint mind a hat vádlott esetében megállapítható a közérdekű üzem – ez esetben az MTV – működésének megzavarása, továbbá a vádlottak egy részénél a felfegyverkezve, csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak, másoknál pedig a lopás. A szabadságvesztések időtartama egy, illetve két év, a felfüggesztéseké 3 és 5 év közötti, és több vádlottat előzetes mentesítésben is részesített a bíróság, azaz mentesítette a büntetett előélethez, elítéléshez fűződő joghátrányok alól.
A keddi tárgyaláson másik hat vádlott ügyében zárult le a bizonyítási eljárás és hangzottak el a perbeszédek, az ő ügyükben hirdet elsőfokú ítéletet a bíróság csütörtökön. Az ügyész vádbeszéde szerint mind a hat vádlott esetében megállapítható a közérdekű üzem – ez esetben az MTV – működésének megzavarása, továbbá a vádlottak egy részénél a felfegyverkezve, csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak, másoknál pedig a lopás.
A védők perbeszédükben vitatták, hogy az MTV közérdekű üzem, továbbá Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülésére célozva arról beszéltek, hogy a vádbeli cselekmények idején a társadalmi normák a vádlottaktól függetlenül megkérdőjeleződtek. Az összesen 40 vádlottból még csaknem 30 ügyében tovább folyik az elsőfokú büntetőper a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az MTV-székház ostroma miatt.
Meglepő történetek
A tárgyalások folyamán korábban több vádlott is meglepő történetekkel védekezett. Egyikük például arról beszélt, hogy a barátaival találkozott a Kossuth téren, majd a tömeggel együtt a Szabadság térre vonultak. A viszonylag kis termetű vádlott azt mondta, megpróbált előre jutni, hogy lássa, mi történik.
Amikor oda jutott, a tömeg egy ablaküvegnek nyomta, ekkor megsérült a keze, és könnygázt is belélegzett. Mint mondta, emiatt egy kapualjban pihent meg, ahol a mentők is ellátták. Hangsúlyozta: nem akart betörni az épületbe, nem dobált és csak utólag, a sajtóból értesült arról is, hogy a székház elé vonulók egy petíciót szerettek volna beolvastatni.
A per egy másik vádlottja, G. Gergely szintén tagadta a garázdaság vádját. Mint mondta, ő tüntetni ment a helyszínre, nem volt célja a köztelevízió adásának megszakítása, és nem tartozott ahhoz a csoporthoz sem, amely a petíciót akarta beolvastatni. Állítása szerint csak akkor ment be a székházba, amikor a zavargások már véget értek.
KÉPGALÉRIA az ostromról
P. Sándor azt mondta: csak benézett a székház ajtaján, mert – mint fogalmazott – „az ember kíváncsi”. A férfi tagadta bűnösségét, a tárgyaláson ismertetett, az eljárás nyomozati szakában tett vallomása során azt állította: nemhogy nem rongált, de volt, akire rászólt, hogy ne feszegesse az italautomatát, hanem dobjon be aprót, ha italt szeretne.
B. Péter ugyancsak tagadta bűnösségét a nyomozati szakban tett vallomása alapján. Állítása szerint ő csak azért ment a helyszínre, mert egy német operatőr ismerőse arra kérte, menjen oda, vigyen magával magnót, és kormányváltás esetén rögzítse az első nyilatkozatokat.
A tárgyaláson K. János elismerte, hogy hozott ki egy üdítőt a székház büféjéből, de nem tudta, hogy az egy büfé, mert az már annyira szét volt verve. Mentségére azt hozta fel, hogy a könnygáztól teljesen kiszáradt. A fiatalember – aki egy televíziónak nyilatkozva obszcén megjegyzéseket is tett a kormányfőre – elismerte, hogy szinte az elsők között ment be a székházba, nála is volt egy petíció, de állítása szerint nem buzdította a tömeget, hanem igyekezett csitítani őket, és tagadta azt is, hogy rongált volna.
Cs. Csaba a nyomozati szakban tett vallomása szerint elismerte, hogy a helyszínen volt, de állítása szerint nagyon részeg volt, és több részletre nem emlékezett. Például arra sem, hogy kiabált volna. Abban sem volt biztos, hogy rongált volna, és hogy rendőröket látott volna, de azt a tárgyaláson elismerte, hogy egy követ elhajított.
R. Attila arról beszélt, a történtek idején a táskájában egy kalapács volt, mert félt, és azt hitte, így biztonságban van. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kalapácsot nem használta, nem dobált semmit és a székházba se ment be.
Megostromolták az MTV-székházat
Az őszödi beszéd kiszivárgásának másnapján, szeptember 18-án több ezer tüntető követelte Gyurcsány Ferenc azonnali távozását a Kossuth téren. A tömeg egy része az MTV Szabadság téri főbejáratához vonult, állításuk szerint azért, hogy Toroczkai László vezetésével egy petíciót adjanak át. A demonstrálókat viszont a székházat őrző biztonsági cég emberei nem engedték be az épületbe. Ezt követően a Kossuth térről szinte mindenki a Szabadság térre vonult. Ezzel párhuzamosan folyamatosan érkezett a rendőri erősítés, akiket elkezdtek kövekkel dobálni és szidni.
A rendőrök több oszlatási kísérlete is sikertelen volt, közben a tüntetők sörös dobozokkal, földből kihúzott díszcserjékkel, a park felszedett burkolóköveivel dobálták a ki-kitörő rendőröket, illetve az épületet, melyben jelentős kár keletkezett. Fél tizenkettőkor a rendőrök egy vízágyús járművel egy időre megtisztították a kapu környékét, ám néhány perc múlva a víz kifogyott, így vissza kellett vonulniuk. A tüntetők ekkor elkezdték felgyújtani a környéken parkoló autókat, az egyikről a tűz később átterjedt a székház kapujára is.
Fél egy körül a rendőrség egy második tömegoszlatási kísérletet tett, egy vízágyús jármű és mintegy 80-100 gyalogos rendőr részvételével. A vízágyú azonban elakadt, a gyalogos rendőrök elmenekültek. A kíséret nélkül maradt kocsit a tüntetők körbefogták, felmásztak rá, ütötték és felgyújtották. A vízágyúban rekedt rendőröket a tömeg a “Magyar rendőr velünk tart!” skandálása mellett békésen elkísérte a székház melletti rendőri egységhez.
Később egy másik rendőri egység beszorult a tüntetők közé, de társaik kimentették őket. A rendőrség sikertelen kísérletet tett az épület megvédésére, majd a felgyülemlett füst és könnygázfelhő miatt a kiürítés mellett döntött. A televízió adását nem sokkal korábban felfüggesztették. Az épületben rekedt Navracsics Tibor és Juhász Ferenc is, akik az egyik esti televízió-műsor vendégei voltak. A politikusok a Nádor utcai hátsó kijáraton távoztak az épületből, miután a tüntetők elfoglalták a székházat és a rendőrség közölte velük, hogy nem tudja tovább szavatolni biztonságukat.
A demonstrálók egy csoportja éjjel két óra tájban bejutott a magára hagyott székházba, ahonnan gépeket, a büféből pedig élelmiszert vittek el. Az MTV adásának újraindulása után a tüntetők nyilatkozatát felolvasták. Az MTV vezetősége szerint csak hajnalban vették át az írást, azt megelőzően senki nem tudatta velük, hogy petíciót szeretnének átadni.
A televízió ostroma közben egy, a tömegből kivált másik csoport a Szabadság téri szovjet katonai emlékművet rongálta meg.
Köztörvényes bűncselekmény
Sólyom László köztársasági elnök az MTV székházánál történteket köztörvényes bűncselekményekként írta le és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák. Valamennyi parlamenti párt elhatárolódott az erőszakos cselekményektől.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a lemondását, amit Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nem fogadott el.
