A Fidesz kedden nyújtotta be törvényjavaslatát; az amerikai mintán alapuló javaslat lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia.
Nincs általános stratégia
Kolláth György elmondta: indokolt a büntetőpolitika szigorítása, mert elfogadhatatlan, hogy a viták erőszakos megoldása eszkalálódik. Mint mondta, nincs pártközi és szakmai konszenzussal kialakított bűnmegelőzési-bűnüldözési stratégia, helyette alkalmi megoldásokkal állnak elő a politikusok, amivel nem lehet előrejutni.
“Illúzió, hogy egyetlen drákói lépés igazságot szolgáltat, megnyugvást hoz. Főleg így van ez akkor, ha a tervbe vett lépés jogilag hibás, szakmailag a meglévőkhöz illeszthetetlen, sőt alkotmányos elveket sért” – tette hozzá.
Függetlennek kell maradnia a bíróságoknak
Az alkotmányjogász emlékeztetett rá: a jogállamiság fontos eleme a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elve, a törvényhozó hatalmi ág nem veheti át az igazságszolgáltatás szerepét, nem fokozhatja le, nem kiskorúsíthatja azzal, hogy megvonja tőle a mérlegelés jogát és felelősségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetéskiszabás során munkamegosztás van a törvény és az ítélkező bíró, illetve bíróság között, azért, hogy arányos és megérdemelt szankció szülessék.
A törvény itthon és Európa számottevő részében a büntetés mértékének minimumát és maximumát szabja meg, és az ítélkező bíró kompetenciája az, hogy a parlamenttől függetlenül mérlegelje az előtte lévő bűncselekményt, az elkövető társadalomra veszélyességét, és a vétkesség súlyát. Miután nincs két egyforma bűnügy, ön- és közbecsapás, hogy ezt az egyéniesítést elvethetjük – jelentette ki.
Véleménye szerint tehát az a próbálkozás – amely felrúgná, illetve kizárná a bírói mérlegelést – alkotmányellenes, ráadásul a büntetőjog rendszerébe való inkompetens beavatkozás is lenne. Az alternatív büntetési rendből egyirányút kreálni nem pusztán visszalépés lenne, de fel is borítaná a büntető törvénykönyv évszázados, egységes rendszerét – tette hozzá.
A Btk. súlyos büntetési tételei
Mint mondta, a javaslat szakszerűtlenségét mutatja, hogy a Btk.-ban ma is van erőteljes szigorítás a különös és a többszörös visszaesők súlyosabb megbüntetésére: esetükben a büntetés mértékének felső és alsó plafonja 50 százalékkal megemelkedik, igaz, csak maximum 15 évig. Mint mondta, talán megvalósítható az a javaslat, amely az eddig 50 százalékot 100 százalékra emelné.
A 20 év feletti, automatizált, valódi életfogytiglani büntetés bevezetése azonban már rendszeridegen – mondta, hozzátéve: ma is kiszabható a társadalomból való végleges kizárás, ha a mérlegelés eredménye erre vezet. Úgy látja, elképzelhetetlen, hogy ezt a bírói tanácsnál a törvényhozó ab ovo jobban és már előre tudná és aktuálpolitikai célból felforgathatná a büntető szankcionálás rendjét.
Mint megjegyezte, érdemes lenne a valóságos, tömeges problémákra, s azok okaira összpontosítani: és nem csak a büntetőjog – végső eszközt jelentő, szankció útján nevelő és elégtételt szolgáltató – módosításával, átírásával.
