Belföld

Erősödő Jobbikot és gyengülő Gyurcsányt hozhat 2009

A FigyelőNet által megkérdezett szakértők szerint 2009-ben az EP-választások lesznek a döntők: a kis pártok a túlélésért, a Jobbik a bekerülésért, az MSZP pedig a minél kisebb buktáért küzd majd. Ha mégsem sikerült elkerülni a drasztikus vereséget, az Gyurcsány 2010-es miniszterelnök-jelölésébe kerülhet. Kormányváltás nem valószínű.

A 2009-es év egy focimeccshez hasonlítható: két félideje lesz, rövid szünettel, s a hosszabbítás lehetőségével – fogalmazott lapunk kérdésére Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezetője hozzátette: az első részt feszült küzdelem jellemzi majd, minden párt számára sorskérdés, hogy 2006 óta az első tiszta pártversenyben, az EP-választáson milyen eredményt tud elérni.

„A kispártok és a Jobbik az 5 százalék eléréséért, mintegy 250 ezer szavazó mozgósításáért fognak küzdeni. Sikerük dönti el ugyanis, hány szereplős lesz a következő parlamenti választási kampány. A nagyok közötti meccs nagy kérdése, hogy a közvélemény-kutatások szerinti gyengébbik csapat képes lesz-e behozni a hátrányát” – emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.

Gyurcsány jelölése a tét

A politológus szerint június 7-éig, az európai parlamenti választásokig a szocialisták egysége megtörhetetlen, várhatóan jó eredménnyel fogják a pártelnököt újraválasztani. „Amennyiben meglepetésszerű, kiegyenlített eredménye lesz a Fidesz és az MSZP párharcának, a második félidő sem fog változást hozni. Ellenben a szocialista csapat veresége fellazíthatja a csapatkapitány-pártelnökkel szembeni hűséget” – állítja a szakértő.

Mráz azonban úgy véli, mindez nem azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferencet bármilyen puccs fenyegetné. „Pártelnöki újraválasztásával az EP-voksolás után is ő marad az MSZP meghatározó embere, a Fidesz győzelme esetén azonban valószínűleg más lenne a párt miniszterelnök-jelöltje” – mondta a Nézőpont Intézet vezetője, hozzátéve, hogy a „szünetben” és a „második félidőben” ugyanis a személyi kérdések lesznek a legfontosabbak: a pártlisták összeállítása, illetve a kormányfő- és államfőjelöltek megnevezése.

Konszenzusra törekszenek?

A konszenzus iránti igény időről időre előkerül a politikában, ezúttal a válság kapcsán, amit a kormányfő sikeresen használt ki, zavarba hozva a Fideszt – mondta lapunknak Szomszéd Orsolya. A Vision Consulting elemzője szerint a közvélemény felől érkező elvárás miatt minden politikai erő arra törekszik majd, hogy konszenzusra hajlandónak látsszon, illetve arra képtelennek állítsa be ellenfelét.

„A következő hónapokban bizonyos ügyekben létrejöhet az együttműködés. A Fidesz is kész egyes konkrét esetekben konstruktívnak mutatkozni (lsd. bankmentő csomag), ám továbbra is fontos érdeke a kormány politikájától való elhatárolódás. Ezáltal később, amikor a válság negatív hatásai érezhetővé válnak, hivatkozhat majd arra, hogy ő másfajta válságkezelést tartott szükségesnek” – emelete ki a szakértő.

Kormányváltás és EP-választás a napirenden

Szomszéd Orsolya szerint emellett Orbán Viktor egy korábbi beszédéből is érződik, a Fidesz tisztában van azzal, hogy a válság különösebb rásegítés nélkül is nehéz helyzetbe hozhatja jövőre a kormányt, növelve az elégedetlenséget, vagyis a kormány(fő)váltó hangulat könnyen előtérbe kerülhet. „A kormánnyal szembeni érdekképviseleti tiltakozások intenzitása tehát nőhet, ám a Fidesznek nem kell látványosan ezek mellé állnia” – tette hozzá a politológus.

„Az EP-választások tétjét a miniszterelnök már igyekezett csökkenteni, míg Orbán Viktor annak jelentőségét, és várható következményeit hangsúlyozta. Az MSZP vereségében mindenki biztos, így komoly elvárás, teher nem nyomja a pártot, az óriási bukás elkerülése számára a cél. A kis pártok igen nehéz helyzetből vágnak neki a következő évnek, és a kampánynak, az MDF és az SZDSZ számára sokkal fontosabb lesz ez a választás, mint a két nagynak. Ha nem jutnak be az EP-be, az súlyos következményekkel járhat a 2010-es választási szereplésükre nézve, mivel potenciális szavazóik nem pazarolják majd voksaikat kiesésre esélyes politikai erőkre” – fogalmazott Szomszéd Orsolya.

Szerinte a politikai klíma, a várhatóan növekvő elégedetlenség, valamint az EP-választások tétnélkülisége növelheti a Jobbik esélyeit. Mindez persze sokban függ a Fidesz kampányától, kommunikációjától is. Ám ha a Jobbik sikeresen szerepelne a szavazáson, az komoly erőforrást jelentene számára a jövőre nézve.

—-2008: a vihar előtti csend és a bukott stratégiák éve—-

2008 a vihar előtti csend éve volt: a márciusi népszavazás óta nem volt igazi tétje a pártok közötti csatározásnak, legfeljebb a pártokon belüli küzdelmeknek – foglalta össze az évet Mráz Ágoston Sámuel.

Véleménye szerint 2008-ban két meghatározó politikai esemény történt: a márciusi népszavazás és a gazdasági válság. „Az összes többi esemény ebből következett. Legyen szó a kormánytöbbség és a kormányfő nehéz helyzetéről, a koalíció felbomlásáról, a szokatlanul hosszú ülésezési szünetről, amely a törvényhozás és a kormányzás leállásához vezetett, vagy az év során többször meghirdetett, egymásnak ellentmondó kormányfői programokról” – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.

Hasonlóan vélekedik Gyulai Attila is. Szerinte a stratégiai kudarcok három csomópont köré szerveződtek: a márciusi népszavazás, a koalíciós szakítás, valamint a gazdasági válság, ezzel összefüggésben pedig a költségvetés elfogadása határozták meg leginkább a szereplők pozícióját.

„2008-at a bukott stratégiák éveként jellemezhetjük, hiszen lényegében minden politikai erő feladni vagy módosítani kényszerült a ciklus egészére vagy az idei évre vonatkozó politikai törekvéseit – véli a Political Capital Institute vezető elemzője.

Felborult menetrend

„A Gyurcsány-kormány, illetve az MSZP szempontjából a legfontosabb stratégiai buktatót az jelentette, hogy az eredetileg tervezett menetrend a gazdasági válság miatt teljes mértékben felborult: kiderült, hogy a ciklus nem kétéves válságkezelésből és kétévnyi fejlesztésből, illetve bővülésből áll össze, hanem a kormánynak négyéves válságkezelésre kell berendezkednie” – fogalmazott Gyulai Attila.

A szakértő szerint a kisebbségi kormányzásról az év végére ugyanakkor kiderült, hogy cselekvőképes, a többség lényegében megteremthető más pártok egységes támogatása nélkül is a független és az átszavazó képviselőkre támaszkodva.

Hasonlóan értékelte a helyzetet Szomszéd Orsolya is. „Az MSZP-nek 2008-ban nemcsak azzal kellett megküzdenie, hogy rendkívül népszerűtlen és alacsony a támogatottsága, de ez éles szituációban, a népszavazáson is megmutatkozott, ami komoly következményekkel járt” – fogalmazott a Vision Consulting elemzője. Hozzátette: a hitelességi deficit miatt a kisebbségi kormányzás előtt sem tudott sikeres kezdeményezésekkel élni a kormány, ám ettől fogva a puszta működőképesség biztosítása vált feladatává.

„De az MSZP a parlamentben sikerrel vitte át javaslatait, néhány interpellációs fiaskót leszámítva a kormány biztosítani tudta a parlamenti többséget, és a kritikus törvények szavazását is megnyerte. Sőt a függetlenekkel összeverbuvált vékony többség helyett, hol az MDF, hol az SZDSZ támogatásával biztos többség alakult ki e szavazásokon” – hangsúlyozta a politológus, hozzátéve, hogy ehhez persze kellett a válság, és némi felmutatható elért eredmény a kis pártoknak.

A Fidesznek sem volt könnyű éve

Ám a Fidesz helyzete sem volt könnyű: a népszavazás ugyan megrengette Gyurcsány Ferencet, de nem buktatta meg, a szavazótábora által várt előrehozott választásokra nem került sor – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Ráadásul a kormányoldal tanult a vereségből és az év folyamán sokáig nem kínált a vizitdíjhoz hasonló szociális támadási felületet.

Gyulai Attila szerint a Fidesz stratégiájáról kijelenthető, hogy megbicsaklott, hiszen míg az év első felében, de különösen a népszavazás után a legnagyobb ellenzéki párt arra készült, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt kompetenciája erősítésére helyezi a hangsúlyt, a gazdasági válsággal kapcsolatos politikája ezzel éppen ellentétes irányban halad.

„A Fidesznek az év folyamán folyamatosan szembe kellett néznie azzal is, hogy miközben igyekszik összetartani a népszavazáson elért kiugró támogatottságát, a párttal szembeni – táboron belüli – elégedetlenség növekszik: a Fidesz a radikális szavazóknak nem volt eléggé radikális, a középen álló szavazók – különösen a gazdasági válság időszakában – viszont túlzottan is konfrontatívnak tartották a párt politikáját” – hangsúlyozta a Political Capital elemzője.

Kis pártok csődje

Az SZDSZ a koalícióból való kilépéssel igyekezett visszaszerezni szavazótáborát, de világossá vált, hogy az a pozíció, melyet Fodor Gábor a pártelnökökkel való találkozóin igyekezett megjeleníteni, a párt számára tarthatatlan, a szakértői kormány javaslata mellett pedig a párt sem állt ki egységesen – véli Gyulai.

A szakértő szerint az SZDSZ sikeresen helyezte magát az ellenzék és a kormányoldal között döntési helyzetben lévő politikai erő pozíciójába, de a döntés pillanataiban a párt végül visszasorolt a kormány mellé. „Ennek oka részben a gazdaság válság volt, részben viszont az, hogy a liberálisok – tekintettel saját potenciális szavazóikra is – nem akarták meghozni azt a döntést, amely Gyurcsány Ferenccel szemben Orbán Viktort hozta volna helyzetbe” – véli a politológus.

Az MDF az SZDSZ-szel hadakozott

Szerinte az MDF szempontjából az év stratégiai buktatója az volt, hogy az MSZP-vel és a Fidesszel szemben párhuzamosan megfogalmazott politikáját az SZDSZ-szel való küzdelemre kényszerült felcserélni a volt kormánypárt koalícióból való kilépése után. Emellett az MDF számára a legnagyobb hátrányt az okozta: a tisztújítással, illetve a frakció megtartásával kapcsolatos ügyek következtében nem a szavazókat megszólító ügyekről beszélt, hanem a párton belüli ügyek kezelése kapta a legtöbb nyilvánosságot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik