Belföld

Nemzeti csúcs – percről percre

admin

2008. 10. 18. 08:58

Tíz és tizenegy óra között beszél a nemzeti csúcson Veres János pénzügyminiszter, Simor András jegybankelnök, Gyurcsány Ferenc kormányfő és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Kövesse felszólalásaikat a FigyelőNeten.


12.00

Nem tanultunk a múlt hibáiból – véli Bod Péter Ákos. A 80-as évek nagy állami beruházásai, a valós adatok elhallgatásai óriási eladósodáshoz vezettek. A mai helyzet kísértetiesen erre hasonlít. Azt sem tanultuk meg, hogy nem lehet jóléti fordulatot hitelből végighallgatni. Bod kijelentette, hogy a válság megoldásában a szakértők segítenek ugyan, de a felelősség a kormányé.

11.49

Még nem értük el a válság alját – mondta Surányi György, a jegybank volt elnöke, aki szerint a 10-15 éve rendkívül laza fiskális és monetáris politikák tették lehetővé az árbuborék kialakulását.

A növekedés feltételeit nem sikerült megteremteni az elmúlt két évvben, ezért a büdzsé kiegyensúlyozása önmagában kevés; a további szigorítás reálgazdasági válságot hoz.

Radikális kiadáscsökkentés után az MDF által javasolthoz hasonló adócsökkentés kell, de a társadalom minden egyes tagjának áldozatot kell hoznia.

11.46

A távlatos gondolkodás szükségességéről beszélt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.


11.45

Medgyessy Péter szerint kell egy nemzeti minimum, amelyben a tanácskozás együtt tud érteni. Ezért egy nyilatkozat elfogadását javasolta a nemzeti csúcsnak, amelyben a résztvevők megerősítik, hogy közösen elkötelezettek a nemzet jobbra fordításán, előnyben részesítik az összefogást és elkötelezettek abban, hogy a válság miatti súlyos változásokat keresztülviszik.

Ma Medgyessy szerint a gazdaság instabilitása és a stagnálása a legfőbb veszély. Takarékos államara van szükség, ami a kiadások csökkentésével jár. Ez azonban önmagában nem eredményez gazdasági növekedést. Az adóreform a volt kormányfő véleményes szerint nem csak adócsökkentést jelenthet, hanem adóátrendezéseket is. Menedzserszemlélet kell, nem főkönyvi szemlélet az adóreformhoz – jelentett ki. ehhez. Azt is kiemelte, hogy nem tartható fenn, nincs indoka a magyar kamatpolitikának.

11.35

Boross Péter fenntartásait fejtette ki azzal kapcsolatban, hogy először a pártok szólhattak hozzá a vitához, ahelyett, hogy a felkészült szakemberek mondhatták volna el véleményüket. Kifejtette, hogy a kormánynak lépni, intézkedni kell azonnal, még akkor is, ha ez a népszerűségének elvesztésébe is kerül. Nem a hosszú távú kérdésekről kell most a volt miniszterelnök szerint vitázni.

—-Pártelnökök, jegybank, Pénzügyminiszter—-

11.22

A művi patthelyzet fenntartásával nem lehet válaszolni a válságra – mondta Dávid Ibolya. Az MDF elnök asszonya szerint is az elmúlt 6 év gyenge kormányzása is felelős a krízisért.

Nem voltak őszinték az előző hozzászólások, bátorság ahhoz kell, hogy kimondjuk: milyen intézkedések szükségesek most – mondta Dávid Ibolya. A politikának meg kell védenie a devizahitellel rendelkezőket, a vállalkozásokat – mondta a politikus, aki emlékeztetett: a száznapos programot, amely az országot tönkre tette, csak az MDF nem szavazta meg. A program megszavazásért bocsánatot kellene kérnie az MSZP-nek, az SZDSZ-nek és a Fidesznek, e helyett a félrebeszélés folytatódik – mondta.

Aki annyit mond, hogy csak adócsökkentés kel, gyáva; aki azt is kimondja, hogy annak kemény következményei is vannak, az bátor; ma a parlamentben kétharmados többségben van a gyávaság – mondta Dávid Ibolya.

Fájdalmas döntésekre van szükség a katasztrófa elkerülésére: egyéves, 2009 december 30-ig tartó válságkezelési programot javaslunk.

Ennek keretében a közszférától átmenetileg el kell venni a 13. havi fizetéseket és jövőre nominálisan be kell fagyasztani az ottani béreket, a bónuszok eltörlése mellett. Az egészségügyi hozzájárulást ki kell terjeszteni mindenkire, míg a cégeknek adott vissza nem térítendő támogatásokat hitelekké kell alakítani. Ezen túl a kormányzati marketingtevékenységre fordított összegekből felvilágosító kampányokat kell folytatni a válságkezelésről. A felszabaduló pénzt a gazdaság dinamizálására kell fordítani, és 150 milliárdot kell költeni a kkv-k megsegítésére, hitelekhez juttatására.

Dávid Ibolya azt is javasolta, hogy a képviselők és miniszterek fizetésük feléből vásároljanak magyar részvényeket, a parlamentben pedig alkossanak új párttörvényt.

A válságkezelés éve után, 2010-től az MDF egykulcsos adórendszert és adóamnesztiát látna szívesen.

11. 20

Kóka János megerősítette a Fodor által elmondottakat, kiemelte az adóreform szükségességét, az állami pazarlás leállítását, a hiány lefaragásának prioritását. Kiemelte, hogy szükség van a közszféra karcsúsítására, valamint az euro minél előbbi bevezetésére.

11.15

Fodor Gábor szerint van a köztársaságnak folyamatosan működő nemzeti csúcsa, s ez a parlament. Közös gondolkodásra viszont szükség van, erre hivatott a szombati találkozó. Bibó Istvánra hivatkozott, aki a megosztottságról írt, amely mind a mai napig fennáll. E történelmi megosztottságon kell túllépni Fodor szerint. Az SZDSZ elnöke azzal a javaslattal élt az összefogás érdekében, hogy „mindannyian ismerjük el a másikról, hogy a haza, a nemzet javát akarja, és egyikőnk sem annak ellensége.”

Az SZDSZ három pontban foglalta össze javaslatát. Szükséges a költségvetés kiadásainak csökkentése, a hiánycél közelítése a 3 százalékhoz. E mellett a költségvetési plafont el kell hogy fogadja a parlament, mert ez fékezi meg a pazarló állami kiadásokat. Harmadrészt szükség van az adóreformra. A válságra való hivatkozás miatt ettől nem lehet eltekinteni, igaz, a prioritás most a büdzsé stabilitásán van. Ezért a liberálisok hajlandók némi kompromisszumra, de nem mondanak le a növekedés megteremtését megalapozó adóreformról.


11.00

A kormány gigantikus megszorító csomagja elleni összefogásra szólított beszédében Semjén Zsolt. A KDNP elnöke a nemzeti csúcsot kommunikációs manővernek, a felelősség szétterítésének nevezte.

Kapzsiság, lopás, csalás és hazugságok okozták a pénzügyi krízist, amelynek árát az azt okozók az adófizetőkkel akarják megfizettetni – vélte a pártelnök. Ha nincs Gyurcsány politikája, ma euróval fizetnénk, és nem lennénk védtelenek a krízissel szemben.

10.44

Tanácskozásunk előkészítetlen és átgondolatlan – mondta felszólalása elején Orbán Vktor. A Fidesz elnöke szerint emberi gyarlóság – kapzsiság – okozta a mostani válságot, ezért törvényességre, mértéktartásra és egyenes beszédre van szükség.

Magyarország legyengített ország, ezért fokozottan érinti a válság. Erről nem az emberek tehetnek, hanem a sikertelen szocialisták felelőtlen politizálása – vélte az ellenzék vezetője.

Nem a világválság miatt vagyunk itt, máshol sincs ilyen furcsa gyülekezet; azért vagyunk itt, mert a kisebbségi kormány tehetetlen a válsággal szemben.

A válságot nem lehet megúszni, a válságot le kell győzni, amire a régi politika alkalmatlan; új politikára van szükség. A válságot a vállalkozó szellemű magyarok tudják legyőzni, az energiákat fel kell szabadítani. Ezt egy új növekedési politika teheti meg. Nem szabad a válság terheit az emberekre és a vállalatokra hárítani – mondta a volt miniszterelnök.

Orbán azt mondta: Európában az államok pénzt pumpálnak a gazdaságokba és élénkíti azokat, míg itt megszorítás lesz az előző felszólalók szavai szerint. Összefognunk a kormány által tervezett megszorítás ellen kell, a növekedés programját kell választani, aminek középpontjában az adócsökkentés áll – mondta a Fidesz elnöke, aki szerint évente 400 milliárd forintba kerül a kormány regnálása évente; ennyivel drágult az ország finanszírozása.

A szocialistákat arra kérte, hogy oldják meg az ország vezetési válságát és távozzanak a hatalomból.

Az EU-ból érkező összegek 3,5 százaléka jut a kkv-knak; emeljük ezt az összeget 30 százalékra – javasolta Orbán.

A kormány rossz válasza a pénzügyi válsága még veszélyesebb, mint maga a pénzügyi krízis. Van más út – mondta Orbán Viktor.

10.30

A II. világháború legsúlyosabb válságával állunk szemben – jelentette ki a miniszterelnök. Olyan felfordulás van a világban, amilyet még nem láttunk. Az ország bankrendszere erős, de a világ pénzügyi rendszerében bizalmatlanság tapasztalható. Megjelent a spekuláció is, ilyen támadás érte az országot a múlt hét végén – mondta Gyurcsány Ferenc.

Azt javasolja, hogy a válság kezelése után a
résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró
bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális illetve az
önkormányzati rendszer megújítására, hasonlóan más európai országok
gyakorlatához.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére átalakítják az uniós források felhasználását, ha kell, az elfogadott döntéseket is felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.

A kormány megtette az azonnali szükséges lépéseket a válság hullámainak feltartóztatására. Teljes körű garanciát adott a kormány például a betéteseknek. Valószínűleg további lépésekre lesz szükség, és a kormány még a népszerűtlenséget is vállalva meg fogja tenni ezeket a lépéseket – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ebben a nemzeti csúcs nem tud segíteni.

Megvédjük az állam, a vállalkozások, ez emberek érdekeit – mondta Gyurcsány, aki szerint a legnagyobb baj az lenne , ha az állam finanszírozása kerülne bajba. Ezért a legfontosabb a hiány csökkentése. Belátást kért a miniszterelnök az adócsökkentést szorgalmazóktól. Mint mondta erre szükség lesz, mihelyst enged szorításából a válság. Ha az ország egyensúly közelébe kerül lehetőség lesz 3-4 százalékos adócsökkentésre.

A munkahelyek megőrzése érdekében óvatos bérpolitikára van szükség. Az államnak segítenie kell a munkahelyek megőrzését, erre 800 milliárd forintot különít el a kormány, amelyből olcsóbb hitelt, támogatásokat, garanciát tudnak nyújtani a vállakozásoknak.

Gyurcsány bejelentette, hogy csökkenteni kell a családok terheit. Ha gyengül a forint, meg kell segíteni a devizaalapú hiteleseket. Nem engedi a kormány a havi törlesztő részletek egekbe szökését.

Nemzeti összefogásra van szükség, a versenyzés helyett összefogásra, a válság nem tesz különbséget a bal és jobboldali között – mondta Gyurcsány.


10.21

Simor András szerint a hiánycsökkentés mérsékelte ugyan az ország sebezhetőségét, de a növekedési potenciál növelése érdekében kevés történt – mondta Simor András. A jegybankelnök elmondta: az ország külföldi finanszírozásra szorul a hibás gazdaságpolitikai döntések miatt, és a hitel egyre drágább.

A jegybank elmúlt napokban tett intézkedéseinek ismertetése után azt mondta: ha az angolszász kapitalizmus bástyái segítségre szorulnak, akkor nekünk sem kell szégyenkeznünk, ha külföldi segítségre szorulunk.

Az euró bevezetése, a tudatosabb lakossági kockázatvállalás, a növekedési potenciál erősítése szükséges ahhoz, hogy sebezhetőségünk csökkenjen – mondta a jegybankelnök.

Újabb nadrágszíj-meghúzás tudja csak megállítani a munkanélküliség növekedését, ezért erre van szükség. Az oktatás színvonalát emelni kell, a szociális- és nyugdíjkiadásokat pedig szigorítani, a vállalkozásokat terhelő adókat pedig csökkenteni kell – vélte Simor. Utóbbira csak akkor van esély, ha azt a jóléti kiadások csökkentése ellensúlyozza.

Simor az amerikai példát ajánlotta, ahol az elnökjelöltek a voksolás előtt képesek voltak összefogni.

A piacok állnak és figyelnek bennünket, és hétfőn újra kinyitnak – zárta felszólalását a jegybankelnök.

10.14

Az amerikai hitelválsággal indokolta a gazdaság mai nehézségeit felszólalása elején Veres János. A pénzügyminiszter közölte: a bankbetétek biztonságban vannak, a kormány és a jegybank jól cselekedet, de a bizonytalanság alól a magyar piacok nem tudták kivonni magukat.

Veres ismertette az idei és a jövő évi hiánycélokat, és ígéretet tett azok betartására; úgy vélte, a hiteles hiánycsökkentés segít a válság elhárításában.

10.07

Szili Katalin házelnök szerint a tanácskozás résztvevői együtt keresne új válaszokat a most kialakult helyzetre. Az Országgyűlés elnöke szerint a gyenge állam tézise megbukott, paradigmaváltás következik világszerte.

Kérdés számomra, hogy a válságelhárító program élvezhet-e összparlamenti támogatást, kérdés, megköti-e az elit a válságkezelés paktumát – mondta a házelnök.

10.04

Pálinkás József megnyitotta a csúcsot. Az akadémia a gondolatok színhelye, ami bíztató – vélte az MTA elnöke. Egyúttal óvott a túlzott elvárásoktól, mert mint mondta, a tanácskozásnak nincs közjogi következménye. Pálinkás szerint a kialakult helyzetért nem egyformán felelős mindenki.

9.35

Azért megyünk el a csúcsra mert nem voltunk hajlandóak belefutni a kormánykommunikációs csapdájába azzal, hogy nemet mondunk. Megmutatjuk, hogy készen állunk a párbeszédre – mondta lapunk tudósítójának Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.

Az ellenzéki párt politikusai a Gerbeaud cukrászdban találkoztak, és onnan sétáltak át az MTA épületébe.

A napirend

A gazdasági válság nyomán egységes fellépést sürgető, Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére létrejövő nemzeti csúcs tíz órakor kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
A megnyitót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke mondja, utána Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Veres János pénzügyminiszter ad tájékoztatást arról, milyen intézkedéseket tettek a pénzügyi válság kezelése érdekében.

Ezután jönnek a pártok felszólalásai 15 perces időkeretben, parlamenti erősorrend szerint (MSZP, Fidesz, KDNP, SZDSZ, MDF). A pártdelegációknak összesen van 15 percük, a tagoknak maguknak kell dönteni arról, hogyan osztják ezt be.

Eddig négyen – Sólyom László jelenlegi, Göncz Árpád és Mádl Ferenc volt államfő, valamint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – jelezték, hogy nem vesznek részt a nemzeti csúcson.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Celje, 2018. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke (j) és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselője (b) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.