Jövőre a gazdasági növekedés 1,2 százalékos lesz, 3,9 százalékos infláció mellett – mondta Veres János pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) pénteki ülésén. A szeptember 29-én benyújtott és azóta visszavont, akkor a pénzügyminiszter által konzervatívnak nevezett büdzséterv még 3 százalékos növekedéssel és 3,4 százalékos inflációval számolt 2009-re.
A pénzügyminiszter közölte: a GDP arányos eredményszemléletű államháztartási hiány jövőre 2,9 százalék lesz az idei 3,4 százalékos deficit után.
Nem élünk majd rosszabbul?
A kormány a keresetek reálértékének megőrzése érdekében január 1-jétől 4-5 százalékos bruttó bérnövekedésre tesz javaslatot, ami reálértékben megfelel a 3,9 százalékos inflációnak – jelentette be a távirati iroda tudósítása szerint Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A politikus szerint amennyiben a gazdasági helyzet javul, félévkor újra lehet tárgyalni a bérjavaslatot.
A 4-5 százalékos bruttó béremelés nyomán a kabinet arra számít, hogy a lakossági fogyasztás 0,3 százalékkal bővülhet a korábbi költségvetési tervezetben szereplő 1,9 százalék helyett – közölte a pénzügyminiszter.
Lapunk számításai szerint ha az intervallum felső végpontjával, ötszázalékos emeléssel számolunk, a nettó béremelkedés akkor is csak 3,74 százalékos egy jelenleg bruttó 110 ezer forintot keresőnél. Még inkább kellemetlenül érezheti magát, aki az emeléssel szja-sávhatárt ugrik: a jelenleg évi 1 700 ezer forintot kereső az ötszázalékos emelés után 2,7 százalékkal többet kap a zsebébe. Az emelkedés valójában mindkét esetben reálbér-csökkenést jelent 3,9 százalékos infláció mellett.
A svájci indexálás nyomán a nyugdíjak csak 2,55 százalékkal nőnek jövőre a kormány tervei szerint, tehát nem őrzik meg vásárlóértéküket.
Takarékosság, takarékosság, takarékosság
Idén a korábban 3,8 százalékosra csökkentett deficitterv – további 100 milliárd forintos kiadáscsökkentés után – 3,4 százalékosra csökken – mondta Veres János. Az újabb lefaragás lehetőséget ad arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ nettó állampapír kibocsátása az év végéig a korábban tervezettnél 200 milliárd forinttal kisebb legyen.
A pénzügyminiszter elmondta: a kormány egybeépítette az Országgyűlés asztalán lévő közpénzügyi szabályozást az SZDSZ által javasolt költségvetési plafonnal, amelyet a Fidesz is támogat, kiegészítve azt a Fidesz költségvetési tanácsra vonatkozó javaslatával. Ezért a kabinet azt reméli, hogy törvénytervezete nemcsak egyszer többséget kap a Házban.
Még nem tudni, ki jár rosszul
Lapunknak korábban László Csaba volt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy 2 százalékponttal alacsonyabb növekedés mintegy 0,5-0,5 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos adóbevételeket. A közgazdász szakma pedig arra hívta fel a figyelmet az elmúlt napokban, hogy válság idején érdemben növelni kell a költségvetés tartalékait azért, hogy a hiánycél tartható legyen és a költségvetési politikának maradjon mozgástere.
Egyelőre nem tudni, hogy az alacsonyabb bevételek, a vélhetően növekvő tartalékok és a tovább csökkenő deficitcél – szeptemberben még 3,2, most már 2,9 százalékos a jövő évi kívánatos mutató – miatt mely területek költségvetési támogatása csökken érdemben.
