Béke van a lelkemben, tele vagyok tervekkel, amelyek nagy részét valószínűleg meg fogom valósítani. Az ember evilági élete akkor lehet boldog, ha lelkiismerete szerint cselekszik. Én így tettem – mondta Papp Lajos szívsebész a FigyelőNetnek arra a kérdésre, hogyan telnek első, nyugdíjban töltött napjai. A nemzetközi hírű szívsebész, akit pécsi otthonában keresett fel lapunk, azért hagyta ott az általa létrehozott pécsi Szívsebészeti Klinikát, mert, mint fogalmazott, nem volt hajlandó „cinkos lenni” az intézet tönkretételében. Véleménye szerint ugyanis a szakmailag kimagasló teljesítményű és profitábilis klinikát nem hátsó szándék nélkül hozták nehéz helyzetbe.
Gazdaságos és profi klinika volt
„Mi kidolgoztunk egy olyan rendszert, ami a világon egyedülálló volt. Szakmai szempontból a gyógyítási eredményesség kimagaslóan jó volt, és a kapitalista szemléletnek is minden szempontból megfelelt. Gazdaságosan működtünk, az állami invesztációt, amit egységesen adnak, haszonnal kezeltük” – véli Papp Lajos. Hozzátette: az egészségügyben, ha valaki szakmailag jól dolgozik, akkor nyereségessé teheti a működést.
Egy példát tekintve: a szívműtéteknél nemzetközi statisztika (és így állapítják meg itthon a finanszírozást), hogy öt százalék a sebgennyedés. Erre rendkívül drága antibiotikumot kell adni, hosszantartóan. Ez száz műtét esetén ötször egy-másfél millió forintot jelent. Ha viszont nincs sebgennyedés, akkor ez a költség nem jelentkezik. Ezer műtétnél ez már 75 millió forint, a járulékos költségeket, mint az ápolás, nem is számítva.
„Mivel mi eredményesen és szervezetten dolgoztunk, ezért rendkívül olcsón dolgoztunk. Egy külső gazdasági auditáló intézet 2006-os vizsgálata is megállapította ezt: 1999 és 2005 decembere között összesen négymilliárd forint hasznot termeltünk az úgynevezett overheaden (a rektori hivatal, a klinikai központ apparátus és a klinikai centrum fenntartására befizetendő összeg, ez minden, beteggyógyításra szánt száz forintból 30–35 forintot, éves szinten egymilliárdot jelent) felül” – hangsúlyozta Papp Lajos.
Megszorítás, műtétmegvonás
Az egyetem ennek ellenére az elmúlt évek alatt jelentős, 4 milliárdos adósságot gyűjtött össze. A szívsebész szerint ebben a helyzetben érthetetlen, hogy ahelyett, hogy hagyták volna őt és kollégáit dolgozni, plusz pénzt termelni, leszorították a műtétek számát. „Elég lett volna lemondaniuk az overhead öt százalékról, és nem kellett volna a betegeket az utcára küldeni. Az állam által bevezetett megszorítást, a teljesítményvolumen-korlátot az intézetünk tudta volna uralni” – emelte ki Papp.
Az állami megszorítást egyébként is rendkívül veszélyesnek tartja a professzor. „Magyarországon két éve az évi műtéti szám közel 9000 volt. Idén jó, ha 5000 lesz. Debrecenben 2005-2006-ban 1400 szívműtét volt, idén a fele. A pécsi klinikán 1200 helyett 600 lesz. Közben ott van a műtőben 34 szakdolgozó és 11 orvos, azaz 45 ember. Naponta a három műtőben 6–8 műtétet kell végezni ahhoz, hogy megtermeljék a fizetésüket. Az elmúlt hónapban viszont voltak olyan napok, amikor egy, maximum kettő, vagy éppen egy sem volt. Eddig például napi 40–42 katéteres vizsgálat volt, most 12–15 ilyen műtét van. Ha eddig indokoltak voltak ezek a műtétek, most hiányoznak. Hogy emiatt hányan halnak meg? Jövőre meg kell nézni a statisztikai évkönyvet” – mondta keserűen az orvos.
az egyetem “rossz szellemei”
Papp Lajos szerint mindennek a hátterében néhány orvos áll, mint fogalmazott, az egyetem rossz szellemei. „Nem akarok név nélkül beszélni, mert akkor mindenkit megvádolnék. Ebből a csoportból kiemelkedik Tóth Kálmán, az egyes belklinika igazgatója, a klinikai centrum elnökhelyettese. Sümegi Balázs, volt dékán, a szenátus tagja, az orvos kar képviselőjeként. A triumvirátus harmadik tagja Kollár Lajos klinikai igazgató. És persze a csoportba tartozik még a kincstári biztos, Karátsonyi Annamária, és a rektor, Gábriel Róbert is” – sorolta a neveket a szívsebész. Véleménye szerint az ő karriervágyuk miatt teszik tönkre a Szívklinikát.
Lapunk az üggyel kapcsolatban megkereste Karátsonyi Annamáriát, Kollár Lajost, Tóth Kálmánt, és Gábriel Róbertet is, a rektor azonban a cikk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre. Tóth Kálmán kérdésünkre elmondta: nem kíván egy olyan ügyben nyilatkozni, amely rossz fényt vet az egyetemre.
Veszteséges volt a Szívklinika?
Másként látja a helyzetet Karátsonyi Annamária, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) mellé kirendelt kincstári biztos. Mint lapunk kérdésére elmondta, az egyetemnek négymilliárdos adósága van, amelyet mostanra sikerült stabilizálni, és a megszorító intézkedések hatására a csökkenés jelei mutatkoznak. (Ezenkívül Karátsonyi Annamária és Kollár Lajos főigazgató szerint nagyjából 4,5 milliárdos belső adósság is van: a nyereséges karok az elmúlt időszakban ennyit fizettek be, amely az adósság törlesztésére ment, ám ezzel az összeggel csak a karoknak kell egymás között elszámolniuk).
Karátsonyi Annamária szerint viszont nem a teljesítményvolumen-korlátozás bevezetése volt a fő gond, mert jóllehet az lecsökkentette a beavatkozások számát, az év elején meghatározott összeget megkapta a Szívklinika. Mint Kollár Lajos, a PTE Klinikai Központjának főigazgatója a FigyelőNetet tájékoztatta, június 16. és 30. között két hétig valóban kevesebb műtétet végezhettek, mert a tervezhető, halasztható beavatkozásokat átmenetileg leállították. „Ennek azonban az volt az oka, hogy 80 millióval túllépték az úgynevezett dologi keretet, és ezt nem volt miből pótolni” – hangsúlyozta Kollár Lajos.
Papp Lajos szívsebész egy rendezvényen (Fotó: MTI)
A főigazgató kiemelte: az akut és sürgősségi műtéteket ebben az időszakban is elvégezték, és az abban a hónapban elhalálozott öt beteg egyikének operációját sem halasztották, vagy tették várólistára őket.
A Szívklinikáról szólva Kollár Lajos főigazgató hangsúlyozta: a teljesítményvolumen-korlát bevezetéséig, 2006 első félévéig valóban nyereséges volt, ám 2007-ben és 2008-ban már veszteséget termelt. „A Szívklinika két részből áll: a szívsebészetből, amely rosszabbul finanszírozott, és a hemodinamikából, ami viszont rendszerint mindenütt nyereséges. Pécsett nem volt az, annak ellenére sem, hogy egy havi százmilliós keretet adtunk erre a célra. Az elmúlt hónapban a klinika új vezetése már fegyelmezetten tartja a kereteket úgy, hogy az esetszám nem csökkent” – mondta a klinikai főigazgató.
A kincstári biztos mindehhez hozzátette: augusztus óta, azaz amióta Papp Lajos már nem vesz részt az intézmény munkájában, nem romlottak a betegforgalmi mutatók és a halálozási arányok. „Ez persze a professzor úr érdeme is, hiszen ő hozta létre a klinikát” – véli Karátsonyi Annamária.
—-Ingatlanbiznisz miatt teszik tönkre?—-
„A rektor úr és a klinikai igazgató nem buta emberek. Okos emberek. Ezért mondom azt, hogy baj van. Az egyetem klinikai centrumának ez az intézet a zászlóshajója. Akkor miért is kellett tönkretenni?” – teszi fel a kérdést Papp Lajos. Véleménye szerint a válasz a korrupció.
„A 2010-es kulturális örökség fővárosa cím elnyerése óriási lehetőség a városnak, és óriási lehetőség a befektetőknek is. Utóbbiak hol építenének a legszívesebben szállodát? A város szívében, a legjobb helyen, a székesegyházzal szemben. Ott van is egy gyönyörű épület, parkkal, kilátással. Úgy hívják, hogy Leöwey Klára Gimnázium. A Bőrgyógyászati Klinika szintén a belvárosban, ősparkos területen van. Az újságok szerint az a terv, hogy a gimnáziumot oda költöztetnék, a parkban pedig ezen kívül száz luxuslakást építenének, a gimnázium épületéből szállodát alakítanának ki” – vázolta fel az összefüggéseket Papp Lajos, folytatva azzal, hogy a közelben van egy jó épületkomplexum, a volt megyei gyermekkórház.
„Első lépésként a gyermekkórházat és a gyermekklinikát vonták össze. A Bőrklinika épülete viszont nem az egyetemé, hanem a kincstáré, az egyetem csak kezelője, de nem tulajdonosa az ingatlannak. Ezért meg kell indokolni, hogy miért is kell eladni a két épületet” – mondta a professzor. Véleménye szerint a válasz egyszerű: „ha nem sikerül a konszolidáció, a kincstári biztos kinevezése és tevékenysége ellenére sem, megvan az ok az értékesítésre”. A két ingatlan ára több milliárd forint.
„Ha az egyetem egyik intézete nyereséges, akkor nincs meg az indok, így azt is veszteségessé kell tenni. Ezért volt útban a Szívgyógyászati Klinika” – véli Papp Lajos. Innentől szerinte az a kérdés, hogy az épületet ki akarja megszerezni, kitől tudja megszerezni, és ki tud ebben segíteni neki. „Van egy igény, valaki meg akarja venni. Az eladó az államkincstár. Amikor egy ilyen üzlet létrejön, mindenki tartja a markát, aki intézi az eladást, és az is, aki segít abban, hogy ez az épület eladhatóvá váljon. Pécsett mindenki beszéli, kik tartoznak abba a körbe, akik rendszeresen össze szoktak járni. Kirajzolódik a kép, ki kinek az érdekeit szolgálja. Ezek tények” – hangsúlyozta a Szívklinika nyugdíjba vonult vezetője.
Alaptalan feltételezés?
Az ingatlanbizniszre vonatkozó feltételezést megalapozatlannak tartja a kincstári biztos, és a klinikai központ főigazgatója is. „Jelenleg az egyetemi klinikai rendszer sok telephelyen működik, míg sokkal racionálisabb és gazdaságosabb, ha a telephelyeket sikerül csökkenteni, a szakmákat koncentrálni, a párhuzamosságokat megszüntetni. Ez történt a gyermekkórházzal és a Bőrklinikával is. Az tény, hogy felvetődött, az épületet lehetne úgy hasznosítani, hogy a Leöwey Gimnázium beköltözik. Ezzel az egyetem adósságállományát is lehetne csökkenteni. Úgy vélem, ez egy racionális megoldás lenne” – emelte ki Kollár Lajos.
„Az épület egyébként nem is az egyetem tulajdona, hanem a kincstáré, így azt el sem adhatjuk, az értékesítésről csak az Oktatási és Kulturális Minisztérium közreműködésével lehet dönteni” – tette hozzá Karátsonyi Annamária.
Papp Lajos meg akarta menteni, nem privatizálni
Többen viszont éppen Papp Lajost vádolták azzal, hogy privatizálni akarja a Szívgyógyászati Klinikát. Mint Kollár Lajos lapunkak elmondta, a Papp Lajos által készíttettet tanulmány a funkcionális privatizációt valósította volna meg, sőt be is jegyeztek a cégbíróságnál egy kft.-t.
A szívsebész lapunknak az erre irányuló szándékot határozottan cáfolta. „Soha nem akartam privatizálni. Egy kft.-ben egy tizenegyed résszel voltam érdekelt. Mivel az egyetemnek adóssága van, megoldást kerestünk, és egy reális lehetőséget kínáltunk fel” – kezdte a szívsebész azon terv felvázolását, amellyel meg akarta menteni az intézményt, ám amelyről eddig nem beszélhetett, mert szerződése kötötte.
„A VIP-betegek magas biztosítást fizetnek, cserébe szabadon választhatnak az intézetek között. Hogy a legjobb helyre kerüljenek, a világ nagy biztosítói szerződést kötnek bizonyos orvosokkal, orvoscsoportokkal. Az egyik ilyennel kapcsolatba kerültünk, és felmerült a lehetőség, hogy regionális VIP-betegeket fogadjunk. Reményünk volt arra, hogy minket válasszanak, ráadásul az állami megszorítás miatt szabad kapacitásunk is lett volna, hogy ezt a feladatot ellássuk. A biztosító invesztált is volna. Én a jelenlegi vezetésnek ezt a lehetőséget átadtam. A biztosító szakmai programmal köt szerződést, ezért kellett volna önálló jogi személlyé válni. A rektor először támogatta az ügyet, ám aztán megváltoztatta a véleményét” – hangsúlyozta a professzor. Hozzátette: azért is tartja bántónak a feltételezést, mert – sok kollégájával ellentétben – neki sosem volt része cégekben.
Papp Lajos egyébként a pécsi Szívklinika kálváriájáról és az ügy hátteréről könyvet ír, amelyet szeptember 30-án ad le. Ebben mindent leír, nem áll szándékában bírósághoz fordulni. „A magyar államot vádolom, mégpedig szándékos genocídiummal” – mondta Papp Lajos lapunknak. A professzor nem hiszi, hogy bárki is beperelné őt, ám ha igen, áll elébe, hiszen minden, amit elmondott, az bizonyítható.
nehéz búcsú
„Az igazgatói, egyetemi tanári pályafutásom szemszögéből ezt a lépést, hogy nyugdíjba vonultam, kudarcnak minősíthetik, ám én a legnagyobb diadalnak tartom. Mert magam fölött győztem. Legyőztem a karriervágyamat, a pozícióvágyamat, az anyagi biztonság utáni vágyat.
A volt kollégáim okos emberek, együtt éltünk, és nagyon jól tudták, hogy ha én ezt a lépést nem lépem meg, akkor most mindegyikük helyzete sokkal nehezebb lenne, és nagyobb veszélyben lenne az állásuk. Ez egy áldozat. Áldozni tudunk a Sátánnak és az Istennek. A Sátánnak való áldozat az, amikor az én karrieremért és jólétemért mást áldozok fel. De áldozhatunk a becsületünkért, a hazánkért, a családunkért. Ezt csak én hozhattam meg, de ez az Istennek tetsző áldozat” – beszélt jelenlegi érzéseiről Papp Lajos a FigyelőNetnek.
„Megkértem őket, hogy mellettem ne demonstráljanak, csak végezzék a munkájukat, hiszen a beteg és az intézet a fontos. Azóta a környékére se mentem az intézetnek, a dolgaimat is más hozta el, a 46 papírdoboz ott áll a garázsban. Természetesen atyai szemem a klinikán van, s vannak információim. Leveleket kapok, olyan mondatokkal, hogy ’árvák vagyunk, hiányzik az apai szigor és gondoskodás’. Ezek felszakítják a sebeket” – mondta a szívsebész professzor.
