Belföld

Bródy: csak egy trükk volt az István, a király

Szerdán mutatja be a Társulat a 25 éves István, a király jubileumi produkcióját. Bródy János a FigyelőNetnek elárulta, hogy most először fognak élőben énekelni a szereplők. Az eredeti István lemeznek készült, filmnek rendelték meg, és csak egy trükk volt a Városligeti előadás. Viszont lehet, hogy újra megfilmesítik.

Korábban a témában:

Az István, a királyban nem volt nehéz 1983-ban a hatalomnak nemigen tetsző politikai áthallásokat felfedezni. Rögtön az első számban azt énekelték, hogy „Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget” és hogy „Valakinek holnap le kell mondani hivataláról”. Hogy engedték egyáltalán bemutatni a rockoperát?

A Kádár-rendszerről manapság hajlamosak vagyunk fekete-fehérben gondolkodni, pedig annál sokkal összetettebb volt a kép. Nyilván nem nevezhetjük, mondjuk Nemeskürty Istvánt az akkori rendszer támaszának, mégis egy filmstúdiót vezethetett. Bár mi a hetvenes évektől már készültünk egy István király korában játszódó zenés dráma megírására, végül is ő volt a „megrendelő”. Úgy ítélte meg, hogy szívesen látna egy ilyen darabot filmen. Az engedélyeztetés kapcsán kulcsszerepe volt Koltay Gábor producernek, a film rendezőjének, aki tisztában volt az akkori elfogadási rendszerrel. Jó kapcsolatokat ápolt a budapesti pártbizottság tagjaival is és elég ügyesen kombinált ahhoz, hogy be tudjuk mutatni a darabot. Hozzáteszem, a bemutató előtt egyáltalán nem lehetett tudni, hogy milyen hatása lesz majd. Nem gondoltunk sem arra, hogy ilyen siker, sem arra, hogy ilyen tömeghatása lesz.

25 éve működik a darab (fotó: Gáti András)

25 éve működik a darab (fotó: Gáti András)


Így utólag azt is mondják, hogy a városligeti előadás a rendszerváltás előszelének első demonstratív eseménye volt.

Valójában azért lehetett ilyen hatása, mert ez a műfaj nagyon széles rétegeket érint meg, nem csak egy szűk értelmiségi elitet. Nem gondolom, hogy mi akkor olyan dolgokat írtunk, mondtunk ki, ami nem volt téma a szellemi életben, de az lehet, hogy az ország polgárainak nagy többsége a darab sikerén keresztül érezte meg, hogy más is történhet, mint ami addig volt.

A mű alapját Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája adta…

Valójában ő is az alkotó team tagja volt. Abban az időben, amikor elkezdtünk beszélgetni István koráról, Boldizsár Miklós Koncz Zsuzsa férje volt, sokat találkoztunk. Az alaphelyzetet, az István kontra Koppány konfliktust is ő vetette fel. Több éven keresztül tárgyaltunk a témáról anélkül, hogy a megvalósítás lehetősége csak felrémlett volna. Miklós a hetvenes évek végén egy kis könyvben kiadta az Ezredfordulót, ami már eleve egy zenés darab volt, meghatározása szerint: opera prózában. Akkor persze még nem úgy tűnt, hogy mindezt színpadon is meg lehetne valósítani.

Korábban úgy fogalmazott, hogy az István, a király a „kettős lábon álló magyar identitástudatról” szól. Mit jelent ez pontosan?

Azt, hogy egy olyan kis nemzetnek, mint a miénk, mindig erős az önazonosság iránti vágya, ezért egyfolytában küzdenie kell a nagyhatalmakkal. Másrészt szövetségesek nélkül egy kis nemzet sem élte túl a történelmet. Számomra az volt rendkívül izgalmas, hogy ez az ellentmondás különféle formákban végighúzódott az egész magyar történelmen. Ez már az államalapításkor is alapkonfliktus volt.

Az első ezredfordulóról szól a rockopera, de a második ezredforduló utáni Magyarország is ugyanazt a kettészakadt ország képét mutatja. Nem változik semmi?

25 éve működik a darab, és minden egyes bemutatójánál olyan helyzet volt, hogy némi kis fantáziával ki lehetett osztani a politika aktuális szereplőire a darabban megjelent figurákat. A megfeleltetések persze mindig inkább jópofa játékok. Istvánt és Koppányt könnyű elhelyezni a politikai térben, de a többi szereplőt már nehezebb. Mindig voltak ilyen párosok. Ha nem lenne túlzás, azt mondanám, hogy most is értelmezhető úgy a darab, mint „Ferenc fejedelem” és „Viktor vezér” küzdelme.

Mi nyilván idealizáltuk a legtöbb szereplőt, mert ez végül is egy zenés színpadi játék, nem egy történelemkönyv. Alkottunk olyan alakokat is, akire még utalás sincs a történelmi forrásokban. Itt van, például Koppány lánya, akit én nagyon szeretek, és nemcsak azért mert én találtam ki. Ő képviseli azt a népi bölcsességet, ami talán képes lenne feloldani az alapvető ellentétet. Ő látja István teremtő erejét, határozott céljait (a darabban ez úgy jelenik meg, hogy Réka már az új hit hívője), de az apját érzelmileg is követi, és elfogadja. Szeretné feloldani ezt a konfliktust.

Van az István, a király kapcsán még egy szimbolikus ellentét: a szerzők szemünk láttára történt eltávolodása egymástól. Elképzelhető az ön és Szörényi Levente viszonyában egy Réka, aki újra összebékíti a feleket?

Igen. Az utóbbi időben megint úgy tűnik, több dologban értünk egyet, mint amiben nem. Volt idő, amikor nagyon elváltunk egymástól Leventével szellemileg is és a gyakorlatban is. A 90-es évek elején volt a nagy összeveszés, az Attila című mű kapcsán. Az ugyanis nem úgy valósult meg, ahogy én szerettem volna. Nagyon sok kifogásom volt sok minden ellen, a dramaturgia sem tetszett, és a megvalósulás sok részét etikailag nem tartottam elfogadhatónak. Azon nagyon összevesztünk. Másrészt akkor volt az az időszak, amikor a két rendszerváltó párt gondolatilag nagyon eltávolodott egymástól. Miután én az SZDSZ-szel, Levente pedig az MDF-fel szimpatizált, a politika mindennapi aktuális feszültsége ránk is kivetült. Talán egy kicsit hagytuk is magunkat belekeverni. Az Attila bemutatója környékén valóban nagyon ritkán beszéltünk egymással. Később viszont megírtuk a Kiátkozott című darabot Kun Lászlóról, együtt zenéltünk az Illés-koncerteken. 2000-ben a Veled, uramban megpróbáltuk tovább folytatni az Istvánban felvetett gondolatot. Tényszerűen el kell ismerni: sikertelenül.

Miért?

Nem volt olyan jó. Talán a mondanivalója sem volt olyan jól meghatározható. Lehet, hogy azért, mert akkor már nehezen találtunk olyan közös üzenetet, amit mindketten egyformán fontosnak tartottunk. Más és más volt a fontos. Egyébként az Istvánban is érzékelhető a Levente és az én gondolkodásom közti különbség. Fura módon ez a különbség az Istvánt erősítette, mert ez többféle értelmezési lehetőséget nyitott meg.

2.rész

Eddig minden elődás felvételről ment

A királydombi bemutató egy másik tabut is ledöntött. Az addig lenézett rockereket beemelte a színházba. 1980-ban Nagy Feró még a Nemzet Csótánya volt, Deák Bill Gyula pedig a Fekete Bárányok egyik együttesében énekelt… Ki döntött erről?

A bemutató külön izgalma volt, hogy a Koppány-tábort az akkor keményen lázadó rockzenészek személyesítették meg. Némelyikük pedig éppen az István, a királytól vált a rockzene jeles alakjává. Varga Mikinek ugyan volt már dala, de a karrierje innentől ívelt felfelé. Vikidál Gyulát már ismerték, de igazán komoly sztár a darab után lett, és színházi pályafutásba kezdett.

A zsűri engem nem válogatott volna be (fotó: Gáti András)

A zsűri engem nem válogatott volna be (fotó: Gáti András)

2008-ban viszont egy televíziós vetélkedő nyertesei, eddig ismeretlen emberek fogják eljátszani a legendás szerepeket. Nem fél ettől?

Az István, a király, mint rockopera sorsa nem most fog eldőlni az Arénában. A darabról már majdnem mindenkinek megvan a véleménye. Egyébként szerintem – a szereplőket, másodsorban a technikát és a környezetet tekintve – ez lesz minden idők legjobb István, a királya. Hozzá kell tenni, hogy a darab népszerűsége miatt – 25 év alatt több millióan élvezték az eredetit -, nagyon sokan hozzászoktak az eredeti hangzáshoz, szereplőkhöz. A mostani előadást nem szabad összehasonlítani azzal! Az biztos, még soha nem volt olyan szereposztás, hogy minden szerepre meg lehetett találni azt a karaktert, aki képes hangban, személyiségben és színészi mesterségben megfelelni a kihívásnak. Voltak ugyan „nagy találatok” az évek során egy-egy szerepre, de általában társulatok játszották a darabot, amelyek saját tagjaik között osztották ki a szerepeket. Bizony, sokszor szívtuk a fogunkat némely előadás láttán… Remélem nem kíváncsi a nevekre!

Rendezői szempontból mennyiben lesz más a mostani előadás?

Szikora Jánosnak nagyon határozott elképzelései vannak, amelyek egyébként rokonszenvesek számomra. Hangsúlyozni akarja a két egyenrangú igazság szembenállását, és azt a tragédiát, hogy nem sikerült a megegyezés. A magyar történelem nagyon gyakori tragédiája, hogy egy ilyen konfliktus, bár erősíthetné a haza és a haladás közös ügyét, gyakran parttalan szembenállássá merevedik.

Ez egy szomorú előadás lesz?

Ebben a darabban van ok a szomorúságra is, és az örömre is. Én azt vettem észre, hogy a nézők rokonszenve is folyamatosan változik a darab folyamán. Érzelmileg Koppánynak és a lázadóknak erősebb a felhajtóereje, de ahogy megy a darab, a közönség átérzi azt a dilemmát is, amivel István küzd, és a végén őt is megszeretik. Lehet úgy mondani, hogy az érzelem és az értelem, a hagyomány és a megújulás, a konzervativizmus és a progresszió párviadaláról van szó.

Szörényi Levente-Bródy János ISTVÁN A KIRÁLY

Szörényi Levente – Bródy János:
ISTVÁN, A KIRÁLY
Rockopera
Boldizsár Miklós: Ezredforduló című drámája alapján

A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, a Szent István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel. A darab négy részből, “felvonásból” áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király.

Ősbemutató: 1983. augusztus, Budapest, Városliget (6 előadásban 120 000 néző látta, mozifilm, bakelitlemez, CD és kazetta is készült róla)
1984.
Szegedi Szabadtéri Játékok
1986.
Budapesten a Nemzeti Színház
1990.
Népstadion
1992.
Sevillai Expo
2003.
Csíksomlyó
2008.június 18.
25 éves jubileumi előadása A Társulat című televíziós műsor győzteseivel
Sportaréna

Igaz, hogy a városligeti előadás playbackről ment, és az énekesek csak tátogtak?

Tulajdonképpen nem is színdarabnak készült az István, hanem lemeznek. Nem akart ugyanis kialakulni, hogy lesz ebből film, Leventével összenéztünk,azt mondtuk, mi lemezeket tudunk csinálni, és onnantól kezdve indult be a munka. Felvettük a Fonográf együttessel a zenét. Akkoriban még nem voltak olyan jó feltételek, mint ma, amikor bemegy bárki a stúdióba, és máris énekhangot varázsolnak neki a technikusok. De akkor is volt már stúdiótechnika, meg lehetett akár szavanként ismételni a felvételeket. Az énekesek között volt, aki 186-szor énekelt el bizonyos sorokat, hogy a helyére kerüljenek a hangok, és meglegyen a lemez. Végül meglett, és nagyon jól sikerült.

Nem volt olyan színpadtechnika sem, amivel üzembiztosan lehetett volna kihangosítani az énekeseket. Így hát szégyen, nem szégyen, de az eredeti városligeti előadás úgy működött, hogy az elején Szörényi Szabolcs lenyomta a magnetofon „play” gombját, a végén meg a „stop”-ot. Ez a playback-dolog azóta is folyamatosan ismétlődött a nagyobb élő előadásokon. Úgyhogy a mostanihoz hasonló, nagyszabású, és élő (ahol mindenki valóban ott énekel) előadása még nem volt a darabnak. Az a helyzet, hogy például Vikidál ott, a stúdióban énekelte el először és utoljára Koppány szerepét. Amikor a Nemzeti Színházban játszotta, akkor is playbackről ment minden.

A szerdai Társulat tehát élőben fogja elénekelni a dalokat. A zenekar is élőben fog játszani?

Nem. Sajnos az nem tud élő lenni, pedig az lenne az igazi, valóban. Viszont készült egy új felvétel, nagyon jó minőségben. A színpadon lehetőség van arra, hogy mindenkit bemikrofonozzunk, és üzembiztosan működjön minden. És olyan fantasztikus énekhangok vannak, hogy senkinél nem kell attól tartani, hogy nem találja el a hangot, vagy rosszul lép be.

Két régi szereplő azért lesz: Szörényi Levente és Bródy János.

Ez a produkció kérése volt. Én nem nagyon akartam, s úgy tudom Levente sem. De Szikora János elmagyarázta: ezzel azt jelezzük, hogy elfogadjuk a Társulatot. Azt azért hadd mondjam a magam nevében: engem a zsűri biztos nem választott volna be.

Lehet, hogy új film készül (fotó: Gáti András)

Lehet, hogy új film készül (fotó: Gáti András)


Az Istvánból készült film egyszerűen az előadás felvétele, egyfajta színházi közvetítés volt?

Az eredeti megrendelés egy filmre szólt. Koltay Gábor egyik trükkje volt, hogy a filmre kapott büdzséből készített egy hatalmas szabadtéri előadást. A film aztán azért is sikerült olyan gyengén, mert arra már nem maradt pénz. A városligeti előadás után, éjszaka ott maradt a társaság (jó sokat kellett várni, mert sokáig maradtak ott a nézők), és akkor újra, elölről elkezdtük előadni a darabot a kameráknak. A három magyar urat, akik táncos-komikus figurák, de egyúttal, némi szarkazmussal a mindenkori magyar vezető réteget reprezentálják, kifejezetten jó színészek játszották. Énekelni viszont nem nagyon tudtak, Annyi gyakorlatuk sem volt, hogy a playbackkel szinkronban mozogjon a szájuk. Tímár Péter volt a trükkmester, ő találta ki, hogy ezeknél a részeknél állóképeket használjunk, mert így nem lehetett észrevenni, hogy nem tudják a szöveget, amit énekelnek. És volt még néhány ilyen kényszerű trükk. Egyszóval nem lett az Istvánnak igazi filmes megvalósulása. Az a gyanúm, hogy előbb-utóbb lesz egy remake.

Ez már biztos? Milyen stádiumban van az új István, a király-film?

Én szeretném még megérni, hogy elkészüljön.

25 év múlva is lesz István, a király előadás?

Az első bemutató után szuperlatívuszokban dicsérték az Istvánt, a Bánk Bán és a Tragédia mellé állították. Én akkor azt mondtam, hogy ha tíz év múlva is emlékeznek majd rá, akkor majd valamit elhiszek ezekből. 25 év eltelt, most már sokadik generáció az, amelyik alapműnek tekinti. Kiállta az idők próbáját, úgy tűnik.

Bródy János
Születési dátum: 1946. április 5.
zenész, zeneszerző, szövegíró, előadóművész.

Bródy János 1946. április 5-én született Budapesten. Szülei: Bródy András, neves közgazdász, édesanyja: Vajna Mária, minisztériumi tisztviselő. 1960-tól 1964-ig a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tanult, majd 1964 és 1969 között a BME Villamosmérnöki Karra járt.

1964-1973 között az Illés együttes, 1974-1985 közötta Fonográf együttesben zenélt. Állandó szerzője Koncz Zsuzsának és Halász Judit gyereklemezeinek.
1978-óta egyedül, vagy a saját zenekarával koncertezik.
Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke.

Címkék: kultúra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.