Belföld

MSZP: Sólyom téved

admin
admin

2008. 03. 04. 12:19

Az MSZP szerint nem megalapozottak Sólyom László állításai a gyűlöletbeszédről szóló törvénnyel kapcsolatban. Az elnök ugyanis nem írta alá a jogszabályt, hanem azt visszaküldte az Alkotmánybíróságnak. Szerinte ugyanis ellentétes az alaptörvénnyel.

Jogilag nem helytállóak Sólyom László köztársasági elnök aggályai az Alkotmánybíróságnak (Ab) véleményezésre megküldött gyűlöletbeszéd-törvénnyel kapcsolatban – mondta Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője.

A köztársasági elnöknek nincs igaza, téved jogi érvelését tekintve – közölte a kormánypárti képviselő a büntető törvénykönyv módosításáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ab több határozatában is kimondta: a közösségek méltósága a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja lehet, és a testület nem zárta ki, hogy a törvényhozó az uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék erről.

Bárándy Gergely hangsúlyozta: egyetértenek Sólyom Lászlónak azzal a véleményével, hogy a közélet szereplőinek el kell határolódniuk az ilyen jelenségektől. Úgy vélte, vannak akiknek egy kicsit jobban is el kellene határolódniuk, mint ahogy azt most megteszik, például fel kellene mondani a koalíciót a szélsőségesekkel.

Bárándy tételesen cáfolt

Az MSZP szakpolitikusa, a törvénymódosítás egyik kezdeményezője tételesen cáfolta az államfő érveit. Elmondta: Sólyom László szerint a törvény gátolná az államfő, a kormány, az Országgyűlés kritizálhatóságát. A kormánypárti képviselő szerint a jogszabály nem a kritizálhatóságot szünteti meg, hanem az olyan szitokszavak használatát, amelyek súlyosan sértik az emberi méltóságot.

Bárándy Gergely nem osztotta az államfő azon véleményét sem, hogy a törvény sérti az önrendelkezési jogot, mert nem magánindítványra indul. Közölte: nem lehet egyetlen roma vagy zsidó embert sem arra kötelezni, hogy kitéve magát az esetleges bosszúnak, felvállalja az egész zsidóságot vagy a romákat ért sérelmet, és ő legyen a feljelentő – fogalmazott.

Az MSZP-s politikus vitatta a köztársasági elnök azon érvét is, miszerint a büntetőjogi védelem túl súlyos; ennél enyhébb eszközt kell alkalmazni. “Elnök úr, akkor a polgári törvénykönyv módosításáról szóló elfogadott törvényünket miért küldte Alkotmánybírósághoz, hiszen az enyhébb eszköz, pont olyan, amire ő utal” – közölte.

Bárándy Gergely azzal sem értett egyet, hogy a két évig terjedő szabadságvesztés túl súlyos. Mint mondta, ez a büntetési tétel megegyezik a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazáséval.

Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője utalva a Magyar Gárdára elmondta: a magyarországi cigányságnak fontos jelzés lett volna, ha az államfő aláírta volna a törvényt.

Sólyom visszadobta

Sólyom László köztársasági elnök szombaton küldte meg véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényt. Az államfő szerint ugyanis az Országgyűlés a gyalázkodás tényállásának büntető törvénykönyvbe illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kívánt büntetni, melyek alkalmasak a magyar nemzet vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére.

Az elnök emlékeztetett: a kormány Országgyűlésben ismertetett jogi megoldása a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági határozatokkal ellentétes. Sólyom László is osztotta a kormány aggályait a törvény alkotmányosságával kapcsolatban, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.

Alkotmányellenes lehet

Az államfő az Alkotmánybíróság elnökének, Bihari Mihálynak írt, az elnöki hivatal világhálós oldalán olvasható indítványában egyebek mellett az áll: Sólyom László álláspontja szerint a kihirdetésre megküldött törvény alkotmányellenes. A törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve sértheti az alkotmányban foglalt emberi méltósághoz való jog részét képező önrendelkezési jogot – áll a köztársasági elnök által jegyzett dokumentumban.

Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, ami lehetővé tenné a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása beiktatja a jogszabályba a magyar nemzettel vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civilszervezet arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a büntető törvénykönyv elfogadott módosítását aláírás előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Álláspontjuk szerint a törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73867885, A Huawei közép-, észak-európai és kanadai elnöke, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.