Belföld

Jobb lesz nekünk az új rendszer?

A képviselők hétfőn döntenek ismét az elnök által visszaküldött társadalombiztosítási törvényről. Az egyszer már elfogadott tervezethez képest azonban nem lesz sok változás. A rendszer 2009-ben indulhat: a befektetők aukciókon versengenek majd a 22 pénztár tulajdoni hányadáért.

Ha hétfőn a képviselők többsége az igen gombot nyomja meg, kezdődhet – Sólyom László köztársasági elnök szavaival élve – az egész országot érintő „kísérlet”: az egészségbiztosítás átalakítása. A Parlament kormánypárti többsége tavaly december 27-én már megszavazta a törvényt, ám az államfő nem írta azt alá. A mostani második szavazás után az államfő már nem vétózhat. Ha többséget kap a javaslat, már csak egy törvényt megerősítő népszavazás halaszthatná el a kihirdetését. A Fidesz ezt kezdeményezni fogja, ám a szocialisták nem támogatják az ötletet, azaz nincs rá esély, hogy többséget kapjon a referendum.

Az is valószínűsíthető, hogy ismét „átmegy” törvény. Eddig ugyanis csak két szocialista jelezte, hogy nem szavazza meg.

Apróbb módosítások lesznek

Az államfői vétó miatt, ha alapjaiban nem is, de néhány részletkérdésben módosítottak a kormánypártok a javaslaton, ráadásul több határidő is kitolódott. A korábbi menetrend alapján úgy tűnt, először idén májusban-júniusban szembesülünk az új rendszerrel. Ekkor kezdhették volna el a tagtoborzást a létrejövő pénztárak, amelyek viszonylag szabályozott reklámhadjárattal gyűjthetnek ügyfeleket.

A múlt héten elkészült módosítások egyike viszont úgy szól: első körben mindenkit a lakóhelye alapján sorolnak be egy pénztárhoz. 2009. február elsején indul élesben a rendszer, február 15. és március 15. között viszont bárki válthat pénztárat.

Sólyom László kifogásolta, hogy az átalakítást se a társadalom, se az egészségügyi dolgozók nem támogatják, az ellenzékről nem is beszélve. Az elmúlt alig több mint egy hónapban intenzív kommunikációs kampányt kezdett a kormány, de a közhangulat érezhetően nem változott. Az államfő számon kérte, hogy nincsenek komoly hatástanulmányok a reformtervek mögött, annak ellenére sem, hogy hasonló biztosítási modell sehol nincs. Egyelőre nem állt ki a miniszter a nyilvánosság elé újabb tanulmányokkal a kezében. Igaz, a Sólyom által szintén hiányolt végrehajtási rendeletek koncepciójába beavatta az államfőt.

A vétó eredménye az is, hogy a törvényben még jobban kihangsúlyozták: megmarad a szolidaritás elve, s az egységes, nemzeti kockázatközösség. Igaz, sok szakértő szerint ezek csak szavak.

Újdonság, hogy a pénztárak felügyelő bizottságának egy tagját az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásával választják meg. Ezzel arra a kritikára válaszolt a kormány, hogy nincs képviselete a járulékfizetőknek az új rendszerben. Szintén friss módosítás, hogy a nagy értékű, ritkább ellátásokat (például szervátültetés) nem az egyes pénztárak finanszírozzák, hanem az országos kockázatközösségi alap.

A pénztárak aukción versenyezhetnek majd

A törvény kihirdetése után harminc nappal az állam létrehoz 22 zártkörű részvénytársaságként működő egészségbiztosítási pénztárat (EBP): minden megyében létrejön egy-egy ilyen, a fővárosban és Pest megyében pedig négy. Ezeknek a pénztáraknak a kisebbségi tulajdonrészét (legfeljebb 49 százalékot) szerezhetik meg az üzleti biztosítók vagy más befektetők.

A kormány azt ígéri, a reform nem fog fájni (Fotó: MTI)

A kormány azt ígéri, a reform nem fog fájni (Fotó: MTI)

Mindehhez egy nemzetközi pályázatot írnak ki, ám hogy pontosan mikor, arról nem szól a törvény. Az előminősítésen túljutott jelentkezők egy aukción versenyezhetnek a megyékért. A potenciális befektetők úgy licitálhatnak majd például a Somogy megyei pénztár 49 százalékára, mint a festményárveréseken egy Miró képre.

Százmilliárdos árverés

A kikiáltási ár várhatóan 12 ezer forint/fő lesz. Vagyis egy 200 ezer lakosú megye kisebbségi tulajdonrészét 200 ezerszer 12 ezer forintért lehet megszerezni. A kormány úgy számol, több mint 100 milliárd forint folyhat be ebből az értékesítésből.

Az egy befektetőhöz kerülő pénztárak összeolvadnak, ezért végül várhatóan nyolc-tizenkét EBP jön létre. Nem lehet azonban teljes régiókat felvásárolni: egy céghez csak maximum két egymás melletti megye kerülhet. És van még egy korlátozó szabály: egy pénztárnak minimum fél, maximum kétmillió tagja lehet.

A biztosítótársaságok egyébként a mai napig nem döntöttek arról, hogy beszállnak-e a koalíciós pártok által megálmodott rendszerbe. Az a megyei pénztár, amely nem kell senkinek, száz százalékos állami tulajdonban marad.

Olvassa tovább a cikket, lapozzon a második oldalra!

—-A leggyakoribb kérdések és válaszok—-

Több-biztosítós rendszer lesz-e Magyarországon?

Az új rendszerrel kapcsolatban az egyik legvitatottabb kérdés, hogy valójában több-biztosítós modellt vezetnek-e be. A kormány válasza erre, amelyet az Új Magyarország című kiadványban is kifejtettek, nem. Álláspontjuk szerint az új rendszerben is egy biztosító marad: az OEP utódszervezete, a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ. A létrejövő EBP-k nem biztosítók, csak ellátásszervezők, így nem tehetik meg azt, amit például egy gépjármű-biztosító megtehet, azaz nem kockázatelemzés alapján dől el, kinek mennyi járulékot kell fizetnie, hanem az a mérvadó, hogy ki mennyit keres. Az állam minden pénztárban jelen lesz többségi tulajdonosként, s komoly felügyeleti szerepet kap.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint azonban a biztosító/pénztár kérdés csak játék a szavakkal. A kormány érvelése alapján egyetlen nyugat-európai rendszert sem nevezhetnénk több-biztosítósnak, még a hollandot sem, pedig korábban eleget hallhattuk az SZDSZ-től, számukra az ottani több-biztosítós modell a minta. A szakértő szerint az sem kérdés, hogy üzleti biztosításról van-e szó, hiszen profitorientált pénztárak jönnek létre.

Egyenlő ellátás mindenkinek?

A jogszabállyal kapcsolatos másik fő félelem az, hogy a szegények rosszabb ellátást fognak kapni ezután. A kormány szerint ez az aggodalom alaptalan, mivel mindenki ugyanazokra az ellátásokra lesz jogosult, mint most. Azt, hogy milyen ellátások járnak a járulékfizetőknek nem a pénztárak döntik el, törvényekben van lefektetve. Meg van határozva mi az alapcsomag, ami a tb-t nem fizetőknek is jár, és mi az, amiért fizetni kell (például VIP szoba, plasztikai műtét, extrémsportbaleset). Ami a kettő között van, az a biztosítási csomag.

Sinkó Eszter szerint azonban ez nem ennyire egyértelmű, hiszen a biztosításfelügyelet ezt ellenőrzi majd, ám mivel nincs tételesen sehol felsorolva, hogy pontosan mi jár a biztosítottaknak, nehéz nyomon követni, mikor adekvát az ellátás és mikor nem.

Jobb minőségű lesz az ellátás?

A kormány azzal érvelt a törvény elfogadása mellett, hogy jobb lesz az ellátás színvonala, a betegek pedig kevésbé lesznek kiszolgáltatottak. Valamennyi állampolgár évente egyszer pénztárat válthat ugyanis, ha elégedetlen, így azok – hangzik a kormánypárti érvelés – érdekeltek lesznek abban, hogy jó minőségű ellátást kapjanak a tagjaik, ezért kikényszerítik a jobb ellátást a velük szerződésben álló kórházaktól.

Sinkó Eszter azonban erre is rácáfolt. A szakértő szerint ugyanis a törvénnyel megszűnik a szabad kórházválasztás, csak külön engedéllyel mehet a beteg olyan intézménybe, amellyel nem szerződött a biztosítója. Ez pedig növeli a kiszolgáltatottságot. A kormány szerint a minőséget javítja a kórházak közötti verseny, de ezt nem igazolják a nemzetközi tapasztalatok. Ráadásul vidéken annyira szűk a kapacitás, hogy sok esetben csak magukkal versenyezhetnek az intézmények.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Oncology department, Patient with cancer receiving chemotherapy in day hospital. 
Clinique Francheville 

BURGER/PHANIE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.