Belföld

Befűtöttek a távhőnek

Forrnak az indulatok a távfűtés körül. A leválni szándékozók tisztességtelen szolgáltatókról beszélnek, miközben az érintett cégek szerint egy leválási hullám a városok levegőjének romlásához és az árak elszabadulásához vezetne. A jelek szerint ráadásul a jövőben lazulhatnak a váltás feltételei is.

Egyre hangosabbak azok a távhőfogyasztók, akik leválnának a rendszerről. A „szabadulás” az utóbbi években nem igazán volt jellemző: bár sokan jelezték szándékukat, a végső búcsúig csak kevesen jutottak el.

Csak a fővárosban engedélyezték

Budapesten például a Főtáv tájékoztatása szerint az elmúlt évben a mintegy 4500 távfűtéssel rendelkező épületből csupán 68 leválással kapcsolatos megkeresés történt, s abból is csak 10 kezdeményezés volt sikeres. Épületrészeknél viszont 82 megkeresésből 39 esetben tértek át fogyasztók más fűtési rendszerre. Miközben jelenleg mintegy 10 per folyik olyan leválások kapcsán, ahol a Főtáv a jogszerűtlennek ítélt leválást nem vette tudomásul. „A jogszerű leválást tudomásul kell vennünk, a nem jogszerűt pedig nem. Ebben az esetben számlázunk tovább” – nyilatkozta megkeresésünkre Balog Róbert. A Főtáv szóvivője azokra a sajtóban megjelent információkra utalt, amelyek szerint egyes leváló lakások esetében a cég továbbra is kiszámlázza az alkalmanként 20 ezer forintra rúgó alapdíjat.

Igaz, országos szinten sem jobb a helyzet, amire jó példa egyik olvasónk tudósítása is, aki a hasonló cipőben járó pécsi lakók helyzetére hívta fel figyelmünket. A baranyai városban ugyanis a 22 leválási szándékból egy sem valósult meg, hasonlóan Debrecenhez és Miskolchoz, ahol szintén elakadtak a váltani szándékozók. „Én még olyan levelet sem láttam, amely egyáltalán rákérdezett volna, hogy miként lehet leválni” – fogalmazott megkeresésünkre Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Rt. vezérigazgatója. Miskolcon 2004 jelentette a fordulópontot: addig gyakori volt a leválás, 2003-ban 245, 2002-ben 215, 2001-ben pedig 406 lakás tért át más fűtési módra. Ezt követően azonban már senki sem kapta meg az engedélyt.

A tiszta levegő érdekében

Korózs András, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója szerint erre a magyarázat a leválások anyagi alapjának megszüntetése volt. „Ismereteink szerint a Pénzügyminisztérium megtiltotta a Lakáskasszának azt, hogy a távhőről történő leválást fűtéskorszerűsítésnek minősítse és azt kedvezményes hitellel vagy más módon támogassa” – árulta el a FigyelőNet kérdésére.

Távhőtámogatást kérő leveleket bontanak - túl drága? (Fotó: MTI)

Távhőtámogatást kérő leveleket bontanak – túl drága? (Fotó: MTI)

Ám elismerte azt is, hogy napjainkban a leválás előtti legnagyobb akadályt az egyes városok által hozott levegőtisztasági rendeletek jelentik. Ezek kimondják, hogy meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technológiával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket, vagy ennek hiányában a lehető legkisebb helyi szennyezéssel járó technológiákat lehet alkalmazni. Vagyis a helyileg nulla szennyeződést produkáló távhő mellett csak a drágább geotermikus energia, napenergia és a villanyfűtés jelenik meg alternatívaként, míg a gázfűtés egyértelműen kiesik a lehetőségek közül.

„Ez nem lobby”

Jelenleg hasonló rendelet van érvényben többek között Budapesten, Pécsen, Miskolcon, Debrecenben, Szolnokon, Sopronban, Dunaújvárosban és Szombathelyen. „Egy ilyen intézkedéssel oly mértékben rontanánk a levegő minőségét, hogy egyes becslések szerint meghaladnánk a jelenlegi budapesti helyzetet” – indokolta a levegőtisztasági szempont szükségszerűségét Korózs András.

A távfűtőcégek szerint ugyanis jelentős mértékben megnövekedne az adott városok légszennyezettsége, ha engedélyeznék a leválást. „Ez nem lobby eredménye, mint ahogy sokan gondolják, hanem a józan észé” – hangsúlyozta Csonka Tibor.

Vitatott rendelkezések

Az általunk megkérdezett fűtésszerelő vállalkozások ugyanakkor hevesen vitatkoztak a fenti állítással, mondván, a helyi gázfűtésre való áttéréssel 15-20 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátás érhető el, miközben érvelésük szerint az emisszió nem helyi, sokkal inkább országos és globális probléma. „Budapest esetében például ez azért sem állja meg a helyét, mert a távfűtést biztosító erőművek vagy a városban, vagy annak közvetlen szomszédságában találhatóak, vagyis a rendelet nem csökkenti a főváros légszennyezettségét” – nyilatkozta az egyik cég igazgatója.

Ráadásul a helyi rendelkezések ellen nemcsak az ellenérdekelt gázfűtő cégeknek van kifogásuk, hanem a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnak is, amely az Alkotmánybírósághoz fordult a főváros 2005-ben hozott rendeletének a felülvizsgálata érdekében. Egy számára kedvező ítélet pedig precedensértékű lehet a többi városra nézve is.

Lapozzon! A cikk a következő oldalon folytatódik!

—-A panelprogram már tartalmazza—-

Nem feltétlenül érdemes a taláros testület döntésére várni, mivel az idei panelprogramban már lehet pályázni a távhőszolgáltatásról való leválásra is. Ennek értelmében nem szükséges a helyi rendeleteknek megfelelni, csupán a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi törvénynek, amely a lakóközösség négyötödös egyetértését, azonos komfortfokozatú beruházást és saját költségviselést írt elő. Ezen túl pedig magának az épületnek is alkalmasnak kell lennie arra, hogy az átalakítások kivitelezhetők legyenek.

Igaz, a pályázat is energiamegtakarítást ír elő, amely a Főtáv szóvivőjének értelmezése alapján csak korszerűsítés során képződhet. Vagyis Balog Róbert elmondása szerint elvileg le lehet válni, ha megtakarítás képződik a leválással. “A helyzetet jellemzi, hogy például az EU-pénzt közvetítő KEOP nem engedi ma sem a forró vizes rendszerekről a leválást” – vélte a szakember.

Ám ha mindennek megfelelünk, akkor sem érdemes elkapkodnunk a döntést. Bár a rezsiköltségeket nézve valóban elérhetünk egy körülbelül 20 százalékos éves megtakarítást, nem szabad megfeledkeznünk az új rendszer kiépítési költségéről, s annak későbbi karbantartásáról és javításáról sem. Mindezt azon cég is megerősítette, amely már több távhőről levált társasháznak segédkezett. Mint elmondták, ügyfeleik általában banki kölcsönből finanszírozzák az új rendszer kiépítési költségét, ami miatt csak a negyedik év után képesek élvezni az alapdíj 40-50 százalékos csökkenését.

Olcsóbb is lehet

Közben az érintett cégek is a távhő versenyhátrányának 5-8 százalékos mérséklésén dolgoznak. Ez ügyben már Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman is megszólalt, amikor lakossági panaszok alapján megvizsgálta, miként lehetne olcsóbbá tenni a távfűtést. Arra a következtetésre jutott: az ár befolyásolásában maguk a cégek szűk lehetőséggel bírnak, a megoldás inkább az átvételi ár és az ÁFA mérséklésénél keresendő. „Az Európai Unió egyes tagállamaiban van példa arra, hogy a nagyfogyasztói ár kedvezőbb a kisfogyasztói árnál, és egy-egy környezetvédelmi szempontból előnyös terméket vagy szolgáltatást az adózásban kedvezőbb kulccsal terhelnek” – írja közleményében. A hírek szerint ráadásul vannak is ilyen irányú kezdeményezések, elég csak a Főtáv ökoprogramjára gondolnunk.

Nyugaton támogatják

Az unió egy-két tagállamában akkor valóban találunk példát arra, hogy a távfűtés kedvezőbb megítélést élvez a többi fűtési formához képest. „Mindenki ösztönzi a távhőszolgáltatást, mi magyarok meg leromboljuk” – bosszankodott Csonka Tibor. Elmondása szerint Dániában törvényi szinten preferálják a központi fűtést, ami miatt mára óriási rendszerek alakultak ki az országban, s amely magával vonzotta a díj mérséklődését is. Ausztriában pedig kitiltották a gázfűtéses rendszereket a belvárosból, míg az országban sok helyen még kedvezményt is kap azon állampolgár, aki vállalja, hogy újonnan vásárolt telkére távfűtést vezet be.

Míg a debreceni távhő vezérigazgatója szerint ellenpéldaként Románia lebeghet a szemünk előtt, ahol 10 évig minden leválást engedélyeztek, ami miatt kaotikus állapotok alakultak ki az országban, így ma már törvényi szinten tiltják a leválást keleti szomszédunknál. Csonka Tibor szerint hasonló problémák fenyegetik hazánkat is, hiszen ha a leválás általánossá válik, akkor növekedhetnek az egy főre jutó fajlagos költségek, ami akár a távhő árának az elszabadulásához is vezethet.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2019. február 15.
Kamaraterem a Nemzeti Táncszínház új épületében a fővárosi Millenáris parkban 2019. február 15-én. Az új kulturális intézményt ezen a napon ünnepélyesen adják át, a nyitógálával megkezdődik a 2019-es Budapest Táncfesztivál.
MTI/Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.