A megállapodásról Sólyom László tájékoztatta a magyar újságírókat pénteken délután a Prágától északnyugatra fekvő Lány kastélyban azt követően, hogy kétoldalú megbeszélést folytatott a szlovák köztársasági elnökkel.
Sólyom elmondta, hogy a vitafórumot levélben ő kezdeményezte, és a szlovák államfő elfogadta. Most abban is megállapodtak, hogy az első fórumra november 15-e után a közép-szlovákiai besztercebányai egyetemen kerülne sor, majd azt követően egy magyarországi egyetemen fejtené ki véleményét a két államfő, s a diákok kérdéseket tehetnének fel neki.
“Egyetértettünk abban, hogy az elnököknek különleges szerepe van a kapcsolatokban, mert szimbolikus hatalmukkal hatni tudnak a fiatalságra” – vélte a magyar államfő.
“Én nagyon szeretném, hogyha kibeszélhetnénk a problémákat, s megvitathatnánk azokat a történelmi nézeteket is, amelyek feszültséget okoznak a két nép között, ha kibeszélhetnénk, hogyan lehetne egy csomó sztereotípiát és beidegződést kiiktatni” – pontosította tovább elképzeléseit Sólyom László.
Ivan Gasparovic újságírók előtt megerősítette a megállapodást, s leszögezte, hogy ezt “olyan jó lépésnek tartja, amely elősegítheti a két nép kölcsönös megértését”.
“Néhány szélsőséges személyiség kijelentései nem ronthatják a szlovák-magyar viszonyt” – mondta továbbá újságíróknak a szlovák államfő, de nem pontosította, hogy kire gondolt.
“Azt hiszem, hogy ez egy nagyon sokat ígérő folyamat lehetne” – vélte a magyar államfő, aki szerint az egyetemeken “mint két egyetemi tanár, mint két értelmiségi” léphetnének fel, akik áttekintenék a problémákat, mi az, amiben egyetértenek, mi az, amiben nem. “Mi az amit ki kell beszélni, mi az, amiben nem értünk egyet, s miért nem értünk egyet. A sérelmeket is nyugodtan fel lehet sorolni mindkét oldalról” – magyarázta Sólyom.
A két államfő megbeszélésére a Visegrádi Csoport idei kétnapos államfői csúcstalálkozója adott alkalmat. Sólyom László Lech Kaczynski lengyel államfővel is külön megbeszélést folytatott.
A négyoldalú találkozón a magyar-szlovák viszony nem került szóba, s kizárólag európai témákat vitattak meg az államfők. Egyetértettek abban, hogy mind a négy országnak érdeke a schengeni övezet kiszélesítése, s koordinálni fogják lépéseiket a folyamat felgyorsítása céljából. Téma volt az európai alkotmány is, amelyet a négy ország közül eddig csak Magyarország fogadott el. Václav Klaus cseh államfő újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a többi három ország “még kivár”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
