Belföld

Sokba került a nyár a biztosítóknak

admin
admin

2005. 09. 16. 07:00

Nehéz szezont zártak a biztosítók a szélsőséges időjárás miatt, de áremelésre egyelőre nem került sor. A tipikus kockázatok és káresetek dacára még mindig kevés magyar köt biztosítást, holott úton és otthon is sok mindennek ki vagyunk téve.

Ügyeskednek

„A korábbi évekhez képest mindenképpen csökkent a biztosítási csalások száma” – mondta el a FigyelőNetnek Vereczki András, az AEGON Magyarország szolgáltatási igazgatója. Azonban a tömegkárok, így a nyári viharok is jó alkalmat teremtenek az ügyeskedésre. Rendszeresen előforduló eset, hogy a felújítása szoruló tetőről az ügyfél azt állítja: a vihar tette tönkre. Szokásos visszaélés továbbá a villámlásra fogni a korábban elromlott híradástechnikai eszközök meghibásodását is.
De nem szeretnénk további tippeket adni…




Az idén nyáron a szeszélyes időjárás rótta a legnagyobb terhet a biztosítókra. „Az esőzések miatt a kárbejelentések száma májustól drasztikusan megnövekedett, ezzel egy időben a kárkifizetések mértéke is” – tájékoztatta a FigyelőNetet Papp-Váry Borbála a Generali-Providencia Biztosító Rt. kommunikációs vezetője.

Súlyos csapások

Az elemi csapások korábban nem látott mértékben okoztak károkat. A jég óriási területen pusztított Miskolc környékén és Zala megyében, néhány óra alatt milliárdos károkat produkált, megrongálta a gépkocsikat, ezrével törte be a szélvédőket. A heves esőzések, felhőszakadások beázásokat eredményeztek, a vihar elvitte a tetőt, épületrészeket, fákat döntött autókra. Égett le ház villámcsapás következtében, az elektromos kisülés okozta túlfeszültség miatt rengeteg gép ment tönkre. A töméntelen, egyidejűleg jelentkező panaszok miatt a biztosítók a szokásosnál gyorsabb, hatékonyabb kárrendezésre kényszerültek, saját bevallásuk szerint is alig győzték a munkát, bár a károsultak közül sokan nem is rendelkeztek biztosítással.

„Magyarországon alacsony a biztosítási kultúra” – fogalmazott Sipos József, az Allianz Hungária ügyvezető igazgatója. Ha a kötelező biztosítást kihagyjuk a számításunkból, azt tapasztaljuk, hogy Nyugat-Európában háromszor-négyszer annyi pénzt fordítanak biztosításra – jövedelemarányosan –, mint Magyarországon. Az Európai Unió északi részében – a régebbi tagországok között – mintegy kilencven százalék a biztosítottak aránya, majd dél felé haladva romlik a statisztika: a lakosság kevesebb, mint háromnegyede rendelkezik biztosítással, a magyar lakosság pedig mindössze harminc-harmincöt százalékban biztosított. A nagyon lassú, évi egyszázalékos növekedés valószínűsíti, hogy nemcsak az életszínvonal emelkedése lesz, ha lesz, a fordulat oka, hanem valamiféle kulturális, szokásbeli változás – vélik a szakemberek.

Utazni rizikós

Uniós csatlakozásunkat követően hirtelen megugrott az utazási kedv. A május elseje utáni egy-két hónapban, köszönhetően a csatlakozási eufóriának, és az útlevél nélküli határátlépésnek, az átlagosnál többen keltek útra. Az előzetes becslések másfélszeres növekedést prognosztizáltak, melyre ugyan nem került sor, de egy nyolc-kilenc százalékos emelkedés azért megfigyelhető volt. Ám azóta ez is lecsengett, a kiáradó kalandvágy visszatért medrébe, és maradt az egy-két százalékos egyenletes fejlődés. Utazási boomról tehát nem beszélhetünk, ám az utazókat többoldalról fenyegethetik kockázatok.

Egy hagyományos utasbiztosítás három fő területre koncentrál: a balesetre, a betegségre és a poggyászra. Egy modern, ötcsillagos verzió rendelkezik assistance szolgáltatással is, ami általános, a legszélesebb értelemben vett segélynyújtást jelent – éjjel-nappal működő segélyvonalat, magyarul beszélő diszpécserrel, aki kiismeri magát az adott országban. „Csecsenföld és Irak kivételével mindenütt van assistance-központunk” – mesél például az Allianz gyakorlatáról Sipos József.

Ez egyébként a leggyakrabban igénybevett szolgáltatása a társaságoknak, az ügyfelek a legkülönfélébb problémákkal fordulnak az assistance-szolgálathoz. Útlevél, útiokmányok, poggyász elvesztésekor, ha elintéznivalójuk van a helyi hatóságokkal, és nem beszélik a nyelvet, de olyan eset is előfordul, hogy valaki eltéved egy nagyvárosban, és útbaigazítást kér. Gyakoriak a balesetek, a váratlan betegségek is, a déli országokban a szokatlan meleg terhelheti meg túlzott mértékben a turistát, vagy épp a túlzott igénybevétel – több hónapos mozgásszegény életmód után.

Az autólopás is gyakran előforduló jelenség. Hogy melyik országban lopják a legtöbb személygépkocsit, hétről-hétre változik. A keresett márkák köre is évről-évre alakul. Egyszer a nagyobb autókat lopják, máskor azokat, amelyek alkatrész-utánpótlása akadozik. A rizikófatorok közül ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az utazás ideje alatt az őrizetlenül otthon hagyott lakás is veszélynek van kitéve. Az egyik bank kampányában éppen ezért széf bérlését javasolja a nyári vakáció idejére, de ehelyett vagy emellett a biztosítási szakemberek azt tanácsolják, hogy legalább kérjünk meg egy rokont, barátot, hogy vegye ki az újságokat, eressze le, húzza fel a redőnyt, hogy a lakás az élet jeleit mutassa.

Nem akarnak fizetni

A második és harmadik negyedév csendesebb a biztosítási panaszok terén. „Körülbelül háromszáz írásos panasz érkezett hozzánk biztosítási ügyekben a második negyedévben” – tájékoztatta a FigyelőNetet Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A panaszok terén nincs kimondott szezonalitás. Még a jellemzően nyári utasbiztosítás, és a hozzá kapcsolódó véleménykülönbségek biztosító és biztosított között is egész évben tíz körül mozognak, vagyis legfeljebb havi egy ilyen típusú reklamáció érkezik. A panaszok többnyire a kárrendezés elhúzódását és a biztosító által megítélt összeget kifogásolják, illetve keveslik. Nem izolált jelenség, hogy a bejelentést nem követi ügyintézés, hogy pontatlan adatokkal dolgoznak.

Az egyik biztosító például kedvezményes cascót ígért ügyfeleinek a kampányában, amennyiben náluk kötik meg kötelező biztosításukat, ennek ellenére később visszautasította a kedvezményre vonatkozó kérelmeket. Olykor a biztosítási csekket küldik lassan, megkésve. A szerződő nem tudja időben befizetni a havi- vagy éves díjat, így a biztosító automatikusan szerződést bont. Az egyik társaság pedig 70-80 éves nyugdíjasoknak kínált úgynevezett befektetési (unit-linked) életbiztosítást tízéves futamidővel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.