A biztosítási törvény (bit) 2006. december 31-ig átmenti időszakot engedélyez azoknak a társaságoknak, amelyeknek biztonsági tőkéje a csatlakozáskor nem érte el az Európai Unióban előírt minimumot. A PSZÁF megállapítása szerint a 29 biztosító társaság közül 7, a 7 nagy biztosító egyesület közül pedig 5 szavatoló tőkéje nem felelt meg az előírásoknak. Bár a bit nem szabályozza, hogy milyen ütemben kell tőkét juttatni a tőkehiányos cégeknek – csak azt, hogy jövő év végére el kell érniük -, a felügyelet a nagy tőkehiányt mutató cégek számára tőketerv elkészítését írta elő.
A felügyelet kiemelt figyelmet szentel azon biztosító társaságoknak, amelyek szavatoló tőkéje ugyan elérte az előírt minimum tőkét a csatlakozáskor, de a PSZÁF megítélése szerint tőkemegfelelés szempontjából veszélyeztetettek. Ide tartoznak a tőkehiányos, valamint a kis tőketöbblettel rendelkező biztosítók, illetve a tőkéjüket gyorsan felélő, rendszeresen 1 milliárd forint körüli veszteséget felhalmozók, továbbá azok, amelyeknek tőkeszükséglete dinamikus növekedésük következtében veszélyesen növekszik.
A magyarországi biztosítók tőkefeltöltöttsége kissé csökkent 2004 végére – áll a PSZÁF legfrissebb hírlevelében. Míg a részvénytársaságok és biztosító egyesületek tőkefeltöltöttsége 2000-ben 185,5 százalékos – tőkeszükségletük 51,4 milliárd, szavatoló tőkéjük ezzel szemben 95,47 milliárd forint – volt, 2004 végén a 96,78 milliárd forintos tőkeszükséglet mellett 162,6 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkeztek, ami 168 százalékos feltöltöttségi szintnek felel meg. A csökkenés oka az EU-csatlakozással életbe lépett új tőkekövetelményekben keresendő – áll a felügyelet hírlevelében.
A kis állománnyal rendelkező biztosító társaságoknak az életbiztosítási üzletágban a korábbi 250 millió helyett 750 millió forint biztonsági tőkével, a nem életbiztosítási üzletágban tevékenykedőknek a korábbi – üzletágtól függően – 150-350 millió forint helyett 500, illetve 750 millió forint minimális biztonsági tőkével kell rendelkezniük.