Belföld

Felszámolják a milliókat lenyelők klubját

A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatási rendszerének átalakításával végre a munkavállalók és nem a saját zsebükre játszó munkáltatók fognak nyerni. A dotációs rendszert kijátszó, többmillió forintot lenyelő szervezetek megszűnését reméli a kormány.

Akkreditáció

A munkaügyi tárca szándékai szerint a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezeteknek akkreditáltatniuk kell majd magukat, amivel egyfajta minőségbiztosítást szeretnének létrehozni ezen a területen. A szervezeteknek olyan kritériumoknak kell majd megfelelniük, mint például, hogy rendelkezzenek egyéni tervvel minden megváltozott munkaképességű foglalkoztatásáról, karrierlehetőségeiről, hogy a személyi és tárgyi feltételeket is biztosítsák. Az akkreditáció feltétele lehetne hosszú távon az állami támogatásoknak.

Az elmúlt évben óriási botrányokat kavart, hogy egyes munkáltatók visszaéltek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után járó állami támogatással. Egy vállalatnál például színük alapján gombokat válogattattak szét vak alkalmazottakkal, majd a szortírozott zsákokat újra összeöntötték, és ugyanazokat a gombokat vitték vissza dolgozóiknak. Mindezt azért, hogy a főnökök zsebre tehessék a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért járó, esetenként havonta akár több mint százezer forintot kitevő állami támogatást, miközben a vak alkalmazottak csak minimálbért kaptak, és teljesen értelmetlen munkát végeztek. Az eset rámutatott arra, hogy a jelenlegi dotációs rendszer számos visszaélésre ad lehetőséget, mivel a munkáltató, és nem a munkavállaló kapja a támogatást, és a munkáltatóknak nem is kellett elszámolniuk arról, mire használják fel a minimálbér akár 360 százalékát havonta. 
 
Hogy egyre több cég és szervezet felismerte a dotációs rendszerben rejlő aranybányát, az állami kifizetések emelkedése is mutatja. Míg 2002-ben 19 milliárdot fordított a költségvetés erre a célra, 2005-ben már 55 milliárd forintot kellett terveznie a kormánynak erre a területre.  A kialakult állapot megszüntetésére törvénymódosításra volt szükség, melynek konkrét javaslatait szerdán tárgyalta a kormány. 

Mindezt úgy, hogy a Magyarországon élő 616 ezer munkaképes korú, megváltozott munkaképességű emberek alig 10 százalékát foglalkoztatják ezért a pénzért.


Munkaadói maffia

A vak munkavállalók kihasználásának botránya után az állam számos vizsgálatot indított az ügyben. Kiderült, hogy a törvénytervezet kiskapuira szervezetek sora épült. Így például egy vak munkavállaló 3-4 szervezettel állt szerződésben, amelyek mindegyike felvette utána a támogatást. Emellett a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók egy listát köröztettek maguk között, amelyeken azoknak a munkavállalóknak a neve szerepelt, akiknek munkavégző képessége oly mértékben csökkent, hogy a maximális támogatást kapták utánuk a szervezetek.

Az így foglalkoztatott dolgozók általában csak a minimálbérnek megfelelő összeget kapták meg. Ők nem kezdtek el zúgolódni, hiszen örültek, ha egyáltalán van munkájuk. Az elmúlt években pedig rengeteg vállalkozás alakult csak azért, teljesen értelmetlen tevékenységet folytatva, hogy az állami pénzeket zsebre tegyék. A dotációs rendszer csak a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nem volt jó.

Mai viszonyokra igazított törvény

„Eddig a legnagyobb probléma abból adódott, hogy a szervezeteknek nem kellett elszámolniuk azzal, mihez kezdtek a támogatással. A mostani törvénymódosítás szerint tételesen el kell majd számolniuk a kapott összeggel” – mondta el a FigyelőNetnek Schranz Edit, a munkaügyi tárca szóvivője. Számot kell adniuk arról, hogy ebből mekkora bért fizettek ki, illetve a további összeget valóban arra fordították-e, hogy megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak, beszerezzék a megváltozott munkaképességűek munkájához szükséges speciális gépeket, és hogy például az integrált foglalkoztatást elősegítsék.

A törvénymódosítás másik legfontosabb célkitűzése ugyanis az, hogy integrálják a csökkent munkaképességűeket a munkerőpiacra, vagyis hogy ép társaikkal dolgozhassanak együtt. A jelenlegi rendszerben a vállalkozások abban voltak érdekeltek, hogy visszatartsák őket, hiszen minél nagyobb számban foglalkoztattak ilyen munkavállalókat, annál több pénzre tarthattak igényt.

Azoknak a cégeknek a támogatása nem változik, ahol jelenleg 80 százalék körül foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket. Ezenkívül a jogszabály lehetővé teszi majd, hogy támogatásban részesüljenek azok is, akik kismértékben sérülteket alkalmaznak. Ezek a cégek a támogatást azzal a kikötéssel vehetik majd igénybe, ha még legalább 12 hónapig foglalkoztatják a munkavállalót.

2006. január elsejétől két év áll a szervezetek rendelkezésre ahhoz, hogy átálljanak az új támogatási rendszerre.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.