Néhány hónaposnak ígérkezett az a vizsgálat, amely végül közel egy évig tartott; a lényeg azonban az, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosváltását jóváhagyó versenyhatósági döntés március 22-én végre megszületett. A határozat zöld utat adott ahhoz, hogy a BÉT, a Budapesti Árutőzsde (BÁT), valamint a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) a HVB Bank Hungary Rt. által vezetett konzorcium tulajdonába kerüljön.
Hatalmi harcok
Az Euroclear brüsszeli központja 246 nappal az euró bevezetése előtt. Az egységes európai tőzsdére mennyit kell még várni?
Nem véletlenül tartott kicsit sokáig a brüsszeli vizsgálódás. A „vertikális integrációk kontra horizontális akvizíciók” vita hátterében Európa-szerte nagyszabású hatalmi harcok folynak jelenleg. A tét az, hogy sikerül-e a nemzeti érdekeket elfojtva létrehozni az unión belül egyetlen nagy értékpapírpiacot – és ily módon felvenni a küzdelmet Amerikával -, vagy más utat választ a kontinens.
Olaszországban a Borsa Italiana hozta létre a vertikális integrációt a helyi elszámolóház és értéktár, a Monte Titoli felvásárlásával, míg Németországban a Deutsche Börse tette ugyanezt a Clearstream megszerzésével. Osztrák tulajdonosaival a háttérben ezt a példát követi a pesti tőzsde is, mely a BÁT és a Keler megszerzésével a magyar piacot kívánja vertikálisan integrálni egy nagy tőzsdeképes céggé, megtartva és megvédve a börze nemzeti karakterét és önállóságát.
Ezzel kapcsolatban azonban bizonyos források szerint aggályok merültek fel Brüsszelben, ahol az angol, a francia, a belga és a holland elszámolóházakat és értéktárakat tulajdonló Euroclear-csoport igencsak ellenérdekelt abban, hogy a budapesti tőzsdék és a Keler egy kézbe kerüljenek. Minden jel arra utal, hogy az Euroclear előbb-utóbb a közép-európai piacokon is szeretné megvetni a lábát, hogy létrehozza az Európai Unió két szinten horizontálisan integrált szuperpiacát. Az Euroclear meghatározó befolyással bír a holland, a belga, a francia, az ír és a portugál tőzsdéket birtokló Euronext-csoportban, amely pályázott a litván tőzsdére is, és amelyik most a másik nagy európai börzével, a frankfurtival vív küzdelmet a Londoni Értéktőzsde megvásárlásáért (Figyelő, 2005/4. szám).
KÉT ÚT
A helyi tőzsdék és a tervezett egységes európai tőkepiacban gondolkodók között érdekellentét húzódik:
Vertikális intetgráció: A helyi tőzsdék a helyi elszámolóházakkal közös érdekeltségi körbe kerülve működnek tovább, üzlet- és árpolitikájukat közösen alakítják, s piaci vezető szerepük megtartására törekszenek.
Horizontális integráció: Összeurópai szintű tőzsdei egységesedési folyamat, amelyben a külön-külön, számos önálló rendszerben működő tőzsdék és elszámolóházak szabályait, folyamatait, informatikai rendszereit kívánják közös platformra hozni. A helyi (így a magyar) tőkepiacok így elveszíthetik jelentőségüket, mert az óriás tőzsde-konglomerátumok – erős árversenyt diktálva – a kereskedés legnagyobb részét külföldre terelhetik.
Az Euroclear brüsszeli központjában ugyanakkor nem értik a velük kapcsolatban Magyarországon felmerült félelmeket, és tagadják, hogy a magyar tőkepiaci infrastruktúra vertikális integrációjának megakadályozásáért lobbiztak volna az Európai Bizottságnál. „A piaci szereplőknek február 23-a után tíz napjuk volt arra, hogy véleményezzék a dossziét, ám mi egyáltalán nem éltünk ezzel a lehetőséggel” – közölte a Figyelővel Denis Peters, az Euroclear kommunikációs igazgatója, aki meglepetéssel értesült a magyar sajtóban megjelent állításokról.
A cégnél mindazonáltal nem rejtik véka alá, hogy az egységes európai tőkepiac létrehozása a stratégiai céljaik közé tartozik. A nagy európai elszámolóház szerint ebbe a logikába nem fér bele, hogy bizonyos nemzeti piacokon – mint például jelenleg a német vagy az olasz – ne versenyezhessenek másokkal. „Eddig 15 különböző elszámolási rendszer akadályozta az EU-t abban, hogy egységes övezetként működjön. Az új Európában vajon szükségünk van-e 25 különböző elszámolási és értéktári rendszerre, vajon érdemes-e megőrizni ezt a széttöredezettséget? – tette fel a kérdést Peters, aki megerősítette: cége a horizontális piaci integrációban hisz.
Piaci vélemények szerint nyilvánvaló, hogy a Bizottság – még ha ezt a BÉT esetében nem is mondta ki – az Euroclear-féle modellt preferálja, amely a nemzethatárokat megszüntető egységes európai piac elképzelésén alapul. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke szerint viszont a közép-európai piacoknak ma még csak inkább kárt okozna egy ilyen modell. Még sok a határainkon belüli tennivaló, mielőtt egyáltalán elkezdhetnénk azon gondolkodni, hozhat-e bármi előnyt a magyar tőkepiac szereplőinek egy ilyen mamut környezetbe történő integrálódás. Ezért a tőzsdeelnök első lépésben csak egy nemzeti érdekeket figyelembe vevő közép- és kelet-európai integrációban lát fantáziát.
Hazai érdekek
Az Európai Bizottság nagyvállalati körökben keménykezűnek ismert Verseny Főigazgatósága (Directorate General Competition) keddi döntésében végül valóban nem igazolta a magyar félelmeket, hiszen nem gördített akadályt a Budapesten tervezett vertikális integráció elé.
Szalay-Berzeviczy Attila. Félti a függetlenséget.
Mint Nagy Zoltántól, a Gazdasági Versenyhivatal elnökétől megtudtuk, ebben az eljárásban azt vizsgálták, hogy a kialakuló Budapest-Bécs tőzsdetengely, az elszámolóházakkal kiegészítve, milyen szerepet kap európai dimenzióban. Uniós berkekben ugyanis erős az a vélemény, hogy a New York-i tőzsdével szemben csak egy nagyon egységes, esetleg egy-két tulajdonosi érdekeltség alatt egyesített összeurópai börze veheti fel a versenyt.
Szalay-Berzeviczy Attila a magyar tőkepiac függetlenségét és megerősödését látná veszélyeztetve, amennyiben a Budapest-Bécs tengely meggyengülne vagy az elszámolóházzal való kapcsolat szorosabbra fűzése akadályokba ütközne. Számára a Brüsszel-New York csata kimenetelénél sokkal fontosabb, hogy a hazai szereplők ne külföldről, hanem itthon tudják megvásárolni a szükséges tőkepiaci szolgáltatásokat, s hogy a magyar pénzintézeti dolgozók jelentős része ne veszítse el az állását. Szakértők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy ha a vertikális integráció Budapesten elakad, az súlyos károkat okoz a budapesti tőzsdéket felvásárló osztrák tulajdonú bankoknak is.
A BÉT, a BÁT és a Keler egy kézben egyesítése azonban a brüsszeli döntés ellenére is csúszhat. A Keler Rt.-t 53,33 százalékban birtokló jegybank ugyanis az intézmény elszámolóházi és értéktári funkciójának különválasztásában gondolkodik. Márpedig egy ilyen „manőverhez” az értékpapírtörvény módosítására is szükség lehet, amely hosszú hónapokra tétlenségre kárhoztathatja a pesti tőzsde menedzsmentjét és tulajdonosait. Ez pedig késleltetné a BÉT Rt. részvénykibocsátással és tőzsdei bevezetéssel kombinált tőkeemelését is (Figyelő, 2005/9. szám), mivel erre elsősorban éppen a Keler-vétel finanszírozása érdekében van szükség.
