Belföld

Tőzsdeperspektívák – csúszós parkett

Nagy késéssel, de végre zöld utat kapott Brüsszelből a hazai tőzsdék tulajdonosváltása. A BÉT jövőjét regionális érdekek és összeurópai ellenérdekek befolyásolják. Nagyszabású hatalmi harcok folynak jelenleg.

Néhány hónaposnak ígérkezett az a vizsgálat, amely végül közel egy évig tartott; a lényeg azonban az, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosváltását jóváhagyó versenyhatósági döntés március 22-én végre megszületett. A határozat zöld utat adott ahhoz, hogy a BÉT, a Budapesti Árutőzsde (BÁT), valamint a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) a HVB Bank Hungary Rt. által vezetett konzorcium tulajdonába kerüljön.

Hatalmi harcok

Tőzsdeperspektívák – csúszós parkett 1

Az Euroclear brüsszeli központja 246 nappal az euró bevezetése előtt. Az egységes európai tőzsdére mennyit kell még várni?

Nem véletlenül tartott kicsit sokáig a brüsszeli vizsgálódás. A „vertikális integrációk kontra horizontális akvizíciók” vita hátterében Európa-szerte nagyszabású hatalmi harcok folynak jelenleg. A tét az, hogy sikerül-e a nemzeti érdekeket elfojtva létrehozni az unión belül egyetlen nagy értékpapírpiacot – és ily módon felvenni a küzdelmet Amerikával -, vagy más utat választ a kontinens.

Olaszországban a Borsa Italiana hozta létre a vertikális integrációt a helyi elszámolóház és értéktár, a Monte Titoli felvásárlásával, míg Németországban a Deutsche Börse tette ugyanezt a Clearstream megszerzésével. Osztrák tulajdonosaival a háttérben ezt a példát követi a pesti tőzsde is, mely a BÁT és a Keler megszerzésével a magyar piacot kívánja vertikálisan integrálni egy nagy tőzsdeképes céggé, megtartva és megvédve a börze nemzeti karakterét és önállóságát.

Ezzel kapcsolatban azonban bizonyos források szerint aggályok merültek fel Brüsszelben, ahol az angol, a francia, a belga és a holland elszámolóházakat és értéktárakat tulajdonló Euroclear-csoport igencsak ellenérdekelt abban, hogy a budapesti tőzsdék és a Keler egy kézbe kerüljenek. Minden jel arra utal, hogy az Euroclear előbb-utóbb a közép-európai piacokon is szeretné megvetni a lábát, hogy létrehozza az Európai Unió két szinten horizontálisan integrált szuperpiacát. Az Euroclear meghatározó befolyással bír a holland, a belga, a francia, az ír és a portugál tőzsdéket birtokló Euronext-csoportban, amely pályázott a litván tőzsdére is, és amelyik most a másik nagy európai börzével, a frankfurtival vív küzdelmet a Londoni Értéktőzsde megvásárlásáért (Figyelő, 2005/4. szám).

KÉT ÚT


A helyi tőzsdék és a tervezett egységes európai tőkepiacban gondolkodók között érdekellentét húzódik:
Vertikális intetgráció: A helyi tőzsdék a helyi elszámolóházakkal közös érdekeltségi körbe kerülve működnek tovább, üzlet- és árpolitikájukat közösen alakítják, s piaci vezető szerepük megtartására törekszenek.

Horizontális integráció: Összeurópai szintű tőzsdei egységesedési folyamat, amelyben a külön-külön, számos önálló rendszerben működő tőzsdék és elszámolóházak szabályait, folyamatait, informatikai rendszereit kívánják közös platformra hozni. A helyi (így a magyar) tőkepiacok így elveszíthetik jelentőségüket, mert az óriás tőzsde-konglomerátumok – erős árversenyt diktálva – a kereskedés legnagyobb részét külföldre terelhetik.

Horizontális hívek

Az Euroclear brüsszeli központjában ugyanakkor nem értik a velük kapcsolatban Magyarországon felmerült félelmeket, és tagadják, hogy a magyar tőkepiaci infrastruktúra vertikális integrációjának megakadályozásáért lobbiztak volna az Európai Bizottságnál. „A piaci szereplőknek február 23-a után tíz napjuk volt arra, hogy véleményezzék a dossziét, ám mi egyáltalán nem éltünk ezzel a lehetőséggel” – közölte a Figyelővel Denis Peters, az Euroclear kommunikációs igazgatója, aki meglepetéssel értesült a magyar sajtóban megjelent állításokról.

A cégnél mindazonáltal nem rejtik véka alá, hogy az egységes európai tőkepiac létrehozása a stratégiai céljaik közé tartozik. A nagy európai elszámolóház szerint ebbe a logikába nem fér bele, hogy bizonyos nemzeti piacokon – mint például jelenleg a német vagy az olasz – ne versenyezhessenek másokkal. „Eddig 15 különböző elszámolási rendszer akadályozta az EU-t abban, hogy egységes övezetként működjön. Az új Európában vajon szükségünk van-e 25 különböző elszámolási és értéktári rendszerre, vajon érdemes-e megőrizni ezt a széttöredezettséget? – tette fel a kérdést Peters, aki megerősítette: cége a horizontális piaci integrációban hisz.

Piaci vélemények szerint nyilvánvaló, hogy a Bizottság – még ha ezt a BÉT esetében nem is mondta ki – az Euroclear-féle modellt preferálja, amely a nemzethatárokat megszüntető egységes európai piac elképzelésén alapul. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke szerint viszont a közép-európai piacoknak ma még csak inkább kárt okozna egy ilyen modell. Még sok a határainkon belüli tennivaló, mielőtt egyáltalán elkezdhetnénk azon gondolkodni, hozhat-e bármi előnyt a magyar tőkepiac szereplőinek egy ilyen mamut környezetbe történő integrálódás. Ezért a tőzsdeelnök első lépésben csak egy nemzeti érdekeket figyelembe vevő közép- és kelet-európai integrációban lát fantáziát.

Hazai érdekek

Az Európai Bizottság nagyvállalati körökben keménykezűnek ismert Verseny Főigazgatósága (Directorate General Competition) keddi döntésében végül valóban nem igazolta a magyar félelmeket, hiszen nem gördített akadályt a Budapesten tervezett vertikális integráció elé.



Tőzsdeperspektívák – csúszós parkett 2

Szalay-Berzeviczy Attila. Félti a függetlenséget.

Mint Nagy Zoltántól, a Gazdasági Versenyhivatal elnökétől megtudtuk, ebben az eljárásban azt vizsgálták, hogy a kialakuló Budapest-Bécs tőzsdetengely, az elszámolóházakkal kiegészítve, milyen szerepet kap európai dimenzióban. Uniós berkekben ugyanis erős az a vélemény, hogy a New York-i tőzsdével szemben csak egy nagyon egységes, esetleg egy-két tulajdonosi érdekeltség alatt egyesített összeurópai börze veheti fel a versenyt.

Szalay-Berzeviczy Attila a magyar tőkepiac függetlenségét és megerősödését látná veszélyeztetve, amennyiben a Budapest-Bécs tengely meggyengülne vagy az elszámolóházzal való kapcsolat szorosabbra fűzése akadályokba ütközne. Számára a Brüsszel-New York csata kimenetelénél sokkal fontosabb, hogy a hazai szereplők ne külföldről, hanem itthon tudják megvásárolni a szükséges tőkepiaci szolgáltatásokat, s hogy a magyar pénzintézeti dolgozók jelentős része ne veszítse el az állását. Szakértők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy ha a vertikális integráció Budapesten elakad, az súlyos károkat okoz a budapesti tőzsdéket felvásárló osztrák tulajdonú bankoknak is.

A BÉT, a BÁT és a Keler egy kézben egyesítése azonban a brüsszeli döntés ellenére is csúszhat. A Keler Rt.-t 53,33 százalékban birtokló jegybank ugyanis az intézmény elszámolóházi és értéktári funkciójának különválasztásában gondolkodik. Márpedig egy ilyen „manőverhez” az értékpapírtörvény módosítására is szükség lehet, amely hosszú hónapokra tétlenségre kárhoztathatja a pesti tőzsde menedzsmentjét és tulajdonosait. Ez pedig késleltetné a BÉT Rt. részvénykibocsátással és tőzsdei bevezetéssel kombinált tőkeemelését is (Figyelő, 2005/9. szám), mivel erre elsősorban éppen a Keler-vétel finanszírozása érdekében van szükség.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.