Belföld

Kétséges szoftver-szabadalmazás

admin

2005. 03. 04. 13:00

A számítógépen megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának hatásai című konferenciára, bár a Microsoft Magyarország támogatta, nem nyomta rá a bélyegét a multi, sőt egyetlen előadó sem érkezett a cégtől.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen csütörtökön tartott konferencia bevallott célja volt, hogy a „résztvevők eszmét cseréljenek, egymástól értékes információkat kapjanak a téma megfelelő megítéléséhez, másrészt felhívja a figyelmet az egyetemek […] vezető innovációs szerepére, a számítógépen létrehozott találmányok oktatásban kifejtett hatására is”. Ehhez képest Prof. Arató Péter, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja a konferencia elején leszögezte, hogy az oktatásban egyelőre nem jelennek meg a szoftverszabadalmi kérdések, és az egyetem nem kíván állást foglalni az egyébként heves szakmai vitában.








A jogi háttér

Szabadalmazható minden
● új (a technika állásához nem tartozó)
● feltalálói tevékenységen alapuló (tehát szakember számára sem nyilvánvaló)
● iparilag alkalmazható (műszaki jellegű)
találmány a technika bármely területén.
A találmányokat nyilvánosságra hozzák és szabadon felhasználhatók, (üzleti célú) hasznosításuk ugyanakkor 20 évig a szabadalmi oltalomba ütközik.
A szoftverek az európai jog szerint a szerzői jog hatálya alá tartoznak. Ez a védelem ingyenes, hosszabb távra és alanyi jogon jár a szoftverek szerzőinek, ugyanakkor kevésbé alkalmas az üzleti érdekek védelmére.


Elbeszéltek egymás mellett


A konferencia az egyetemek szerepének homályban hagyása mellett nem ért célt a higgadt eszmecsere előmozdításában sem, a mintegy negyven fős, jórészt a szabad szoftverek mellett elkötelezett diákokból álló hallgatóság már régen kialakult érvrendszerek összecsapásának (voltaképp egymás mellett elbeszélésének) lehetett – tevékeny – tanúja. 

A kívülálló számára az egyes előadások mégsem tűntek túlzottan elfogultaknak: Schwarczkopf József, a Magyar Szabadalmi Hivatal osztályvezetője és dr. Köteles Zoltán, a szabadalmakkal foglalkozó S.B.G.&K. Ügyvédi Iroda szabadalmi ügyvivője egyaránt igyekezett röviden és közérthetően bemutatni a vonatkozó európai és magyar (valamint részben az amerikai) jogszabályokat és a kialakult joggyakorlatot. Az 1973-ban elfogadott Európai Szabadalmi Egyezmény egyértelműen kimondja, hogy eljárás és számítógépi program nem minősülhet találmánynak, ugyanakkor szabadalmazhatóságuk csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik. Az ESZH fellebbviteli tanácsának és a nemzeti bíróságoknak a döntései által alakított joggyakorlat azonban egyre inkább a számítógépi program szabadalmazhatóságának irányába „fejlődik”.

Több innovációt !


Erre mutattak rá az iparági szervezeteket képviselő előadók, dr. Leopold Baumann, az EICTA igazgatója és Sergej Koperdak, a CompTIA startégiai tanácsadója is, amikor kijelentették, az Európai Bizottság sokak által hevesen ellenzett irányelv-javaslata csak a jelenlegi gyakorlatot kodifikálná, ezzel egyértelművé tenné, mi szabadalmazható és segítene az európai gyakorlat egységesítésében.

Senki nem kívánja az egyesült államokbelihez hasonló helyzet kialakulását, ahol a bírói ítéletek addig tágították a szabadalmazhatóság körét, hogy mára csak a hasznosság követelményét várják el bármely találmánytól, a műszaki jelleget nem. Szerintük a szabadalmi oltalom segíti a kis- és középvállalatok fejlődését, és az EU gondja épp az európai cégek által bejelentett szabadalmak alacsony száma, ami az innováció elégtelenségét mutatja és versenyhátrányt okoz a világpiacon. Utóbbi megállapítás magyar vonatkozásait ecsetelte Prof. Dr. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára is színes és élvezetes, ám némileg ellentmondásos előadásában.







Versenyfék?
A számítástechnikai ipar rendkívül gyors fejlődését gátolná a húszéves oltalom bevezetése, aminek első jelei már tapasztalhatók is az USA-ban, ahol a multinacionális cégek előszeretettel használják hatalmas szabadalmi portfólióikat kisebb versenytársaik ellen.

Az innováció független a szabadalmi oltalomtól

Az új direktíva ellenzői – akik közül legvehemensebben a teremben lévő diákok érveltek – szerint a szoftverek szerzői jogi védelme megfelelő, ezért nincs szükség az ESZE felülvizsgálatára. Balsai Péter, a Linux-Felhasználók Magyarországi Egyesületének elnöke és dr. Szentiványi Gábor, a Linux Ipari Szövetség elnöke egyaránt a józan észre és a társadalom érdekére apellálva jelentette ki, hogy nem kívánatos a számítógépes programok szabadalmi védelem alá sorolása.

Már a jelenlegi gyakorlat is túlzottan hasonul az amerikaihoz, a direktíva szövege ezen még tovább tágítana, hiszen lehetővé tenné a szoftver önálló igénypontként való szerepeltetését a szabadalmi kérelemben és kimondaná eljárások szabadalmazhatóságát.

A misztikus magyar álláspont

Magyarország álláspontja nem egyértelmű, hiszen a FigyelőNet legutóbbi híradása szerint a magyar szakpolitika elutasítólag foglalt állást a direktíva-tervezettel kapcsolatban, a konferencián kiosztott háttéranyag viszont már „a magyar kormány által is támogatott EU direktíva-tervezetet” említ. Tekintve, hogy az Európai Bizottság március 7-én, a „szoftverszabadalmak D-Napján” dönt az eddigi szövegtervezet további sorsáról, azaz hogy újraindítják-e a jogalkotási folyamatot, a magyarországi társadalmi tájékoztatást és egyeztetést egy perccel sem siették el. Pedig nem ártana igyekeznünk, a mi bőrünkre is megy a játék.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.