Belföld

A gépek húzták az exportot

2004 első kilenc hónapjában a kivitel értéke 8070 milliárd forint, a behozatalé 9010 milliárd forint volt, ez a forgalom 17 százalékos növekedését jelenti mindkét esetben – írja a Központi Statisztikai Hivatal közleménye.

A külkereskedelmi mérleg hiánya 940 milliárd forint, 134 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Szeptemberben – első becslés szerint – az export értéke 1004 milliárd forint, az importé 1085 milliárd forint, így a mérleg hiánya 81 milliárd forintra tehető.


A kivitel értéke 9, a behozatalé pedig 12 százalékkal haladta meg a 2003. szeptemberi szintet. A szeptemberi kivitel 78, a behozatal 74 százalékát az Európai Unió 24 tagállamával bonyolítottuk le.


A külkereskedelmi forgalom alakulását továbbra is növekvő tendencia jellemzi. Az év első nyolc hónapjában az export volumene 18, az importé 17 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor júliusban és augusztusban a növekedés üteme mérséklődött, ez jórészt a nyári szabadságolásokkal, leállásokkal függ össze. (A forgalom augusztusi szintje jelentősen elmaradt a júliusban regisztrálttól, amely megfelel az előző években tapasztalt folyamatoknak.)


A külkereskedelem forint árszínvonala lényegében nem változott az összességében változatlan forint-árfolyamszint mellett. Az időszakon belül májusig a forint leértékelődése, június-augusztusban a forint erősödődése volt megfigyelhető.


Az árufőcsoportok közül továbbra is a kivitel 62 százalékát jelentő gépek és szállítóeszközök volumene bővült a legnagyobb mértékben (25 százalék). A volumenhordozó termékcsoportok közül kiemelkedően nőtt a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke (34 százalék); lényegesen alacsonyabb növekedést tapasztaltunk a villamos gépek és készülékek kivitelében (8,5 százalék). Az utóbbi hónapokban számottevően mérséklődött a gépjárműmotorokat jelentős értékben tartalmazó energiafejlesztő gépek és berendezések exportnövekedési üteme. A feldolgozott termékek átlagosan 12 százalékos volumennövekedésén belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek exportértéke kimagaslóan, 39 százalékkal nőtt, de a műanyag alapanyagok és termékek (20 százalék), valamint a színesfémek és az egyéb fémtermékek exportnövekedése is meghaladta az átlagot. Ugyanakkor a jelentős forgalmi értéket képviselő ruházati cikkek és öltözékkiegészítők forgalma 3 százalékkal, a lábbelik kivitele 15 százalékkal csökkent. Az árufőcsoportok közül kizárólag az élelmiszerek, italok, dohánytermékek volumene csökkent (5 százalék), nagyobbrészt a mérséklődő gabonaexporttal összefüggésben.


A behozatal 52 százalékát képviselő gépek és szállítóeszközök volumene 23 százalékkal nőtt. Ezen belül a gépcserékkel és a beruházásokkal összefüggésbe hozható, jelentős részarányt képviselő villamos gépek, készülékek és műszerek, valamint az energiafejlesztő gépek importértéke közel 30 százalékkal bővült. Az import nem egészen 4 százalékát képviselő élelmiszerek, italok, dohánytermékek volumene 31 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A forgalom két iránya között tapasztalt legnagyobb mértékű ütemkülönbség továbbra is ezen árufőcsoport kereskedelmében tapasztalható.


A külkereskedelmi forgalomnak behozatalban háromnegyedét, kivitelben négyötödét az Európai Unió (25) országaival bonyolítottuk le. Augusztusban az Európai Unió részaránya – az előző hónapok tendenciáját követve – kismértékben mindkét oldalon csökkent.


Az Európai Unióból származó behozatal volumene 14 százalékkal nőtt. A legnagyobb, 39 százalékos forgalomnövekedés az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoportban történt, melynek importja lassan megközelíti az ide irányuló export értékét. Az unión kívüli országokból érkező import volumenének bővülése 15 százalékponttal meghaladta az uniós forgalomét. Az ázsiai országok behozatali dinamikája hónapról hónapra nő, január–augusztusban a folyó áras bővülés már 43 százalékos volt. A 270 milliárd forintos növekedés 90 százalékát a gépimport tette ki. A kivitel volumene az Európai Unió viszonylatában 17 százalékkal, az Európai Unión kívüli országok viszonylatában 26 százalékkal bővült. Mindkét országcsoportban a gépek, berendezések exportja volt a meghatározó.


Az év első nyolc hónapjában a külkereskedelmi mérleg hiánya mintegy 860 milliárd forintot ért el, romlása az előző év azonos időszakához viszonyítva 103 milliárd forint. Az augusztus havi passzívum a júliusihoz hasonlóan alatta maradt az egy évvel korábbinak. Az Európai Unió országaival szembeni passzívum csökkent, az unión kívüli országokkal a hiány 164 milliárd forintos növekedéssel 623 milliárd forintot tett ki. Az ázsiai országokkal folytatott külkereskedelem hiánya – az import erőteljes növekedése miatt – augusztus végére már 574 milliárd forint volt, közel 177 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Ez utóbbi folyamat annak következménye, hogy a magyarországi vállalatok az Európai Unióba irányuló exportjuk lebonyolításához szükséges alapanyagokat és részegységeket a korábbiakhoz képest jóval nagyobb mértékben szerzik be közvetlenül ezekből a távol-keleti országokból.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.