Belföld

Nehézségek az európai rt. körül

Az előírt határidőre mindössze hat ország teremtette meg az európai részvénytársaság létrehozásának jogi feltételeit - írja a Bruxinfo.

Október 8-án lépett hatályba az európai részvénytársaság jogállásáról rendelkező jogszabály és egy, a dolgozók részvételéről szóló kapcsolódó irányelv,ám az előírt határidőre csak hat ország – Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Svédország és Izland – teremtette meg az ilyen típusú vállalatok létrehozásának jogi feltételeit (a 25 EU tagon kívül az Európai Gazdasági Térség három tagja is részese a projektnek).


Egy szóvivő szerint ugyanakkor Magyarország, Litvánia és Málta is írásban jelezte, hogy kész a dolgozók részvételére vonatkozó irányelv végrehajtására.

A jogszabály értelmében a több EU-tagállamban üzleti tevékenységet végző cégek a közösségi jog hatálya alatt egyetlen „európai részvénytársaságot” (Societas Europeae) hozhatnak létre, amely egységes szabályok, egyesített menedzsment és könyvelési rendszer alapján működhet szerte az Európai Unióban.


Az európai rt. statútuma alapján európai részvénytársaság hozható létre: egy holding, vagy egy közös leányvállalat alapításával, vagy legalább két tagállamban székhellyel rendelkező cégek összeolvadásával, vagy pedig a nemzeti jogszabályok alapján létrehozott cég konverziójával.

Az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslata ellenére az európai részvénytársaság statútuma nem tartalmaz adórendelkezéseket. Az ilyen cégeket ezért adószempontból ugyanúgy kezelik majd, mint bármilyen multinacionális céget az adott ország adószabályai alapján.

„Az európai vállalati statútum olcsóbbá és könnyebbé teszi a cégek terjeszkedését és határon átnyúló tevékenységük megszervezését, megkímélve őket a leányvállalatok alapításának bürokratikus terheitől. A csökkenő költségeknek végső soron árleszállító hatásuk van és javítják Európa általános versenyképességét. Amíg a tagállamok nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket, visszatartják saját vállalataikat és az európai gazdaságot is. Ez elfogadhatatlan” – méltatlankodott Frits Bolkestein belső piaci biztos. Becslések szerint az európai vállalatok révén éves szinten potenciálisan 30 milliárd euró adminisztratív költség lenne megtakarítható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik