Privatizációs végjátszadozás

Végső támadást indított az állami vagyon ellen az új kormányfő. Bár ő csupán átcsoportosításról beszél, mivel kormányprogramja szerint a „privatizáció folytatatásával és befejezésével közös vagyonunkat az infrastruktúra fejlesztésére csoportosítjuk át. Azok a vállalatok maradnak állami tulajdonban, amelyek nélkülözhetetlenek az állami alapfeladatok ellátásához.”

A kormánypártok a bejelentést zokszó nélkül fogadták el, sőt az MDF is támogatja a magánosítást, mialatt a Fidesz-MPSZ népszavazás kiírását kezdeményezi a privatizáció leállítására. Szerintük a kormánynak nincs felhatalmazása “elkótyavetyélni” az állami vagyont. Ezzel a lépéssel a kormány, úgymond, olyan vállalatoktól válik meg, amelyek nélkülözhetetlenek az állami feladatok ellátásához, s az állami tulajdonhányad Európában szokatlanul alacsony szintre kerül.

A közgazdászok Közgazdászok körében sincs közös platform a magánosítás kérdéskörben. Ki-ki vérmérséklete szerint támogatja, vagy ellenzi a privatizációt. A magánosítás támogatói azt a közgazdasági alapközhelyt hangoztatják, miszerint a legrosszabb tulajdonos az állam, míg ellenzői inkább azt vetik fel, hogy a végső privatizálás során általában természetes monopóliumokat magánosítanak, ami piaci torzuláshoz és a közjószágokhoz való korlátozott hozzáféréshez vezethet. Azzal viszont szinte valamennyien egyetértenek, hogy bizonyos externáliák okozta károk elhárítását nem lehet pusztán gazdasági alapon megszervezni.

A népszavazás

A privatizáció megítélése az utóbbi időben jelentős megkülönböztető tényezője lett a politikai paletta két oldalának, s ez alól csak a magánosítást támogató kisebbik ellenzéki párt jelent kivételt. Miközben a szocialista-liberális kormány egyik fő gazdasági célkitűzése a privatizáció, s ezzel az MDF következetesen egyetért, a nagyobbik ellenzéki párt szemében szálka a maradék állami vagyon magánosítása. Mi több, a Fidesz által kezdeményezett, mintegy 1,3 millió ember szignálta nemzeti petícióban is érintették. A kormányzat tervei szerint mindössze a vasút és az erdők maradnának állami kézben – állítja a Fidesz. Ennek némileg ellentmond a tartós állami tulajdonban maradó cégeknek az ÁPV Rt. honlapján olvasható névsora.

A kormánypártok az ellenzék politikai ámokfutásának nevezték a népszavazási kezdeményezést. A népszavazásnak egyébként kevés lenne a reális fékező hatása, mert mire kiírhatják, addigra az idei privatizációs tenderek többsége le is zajlik, miután az Országos Választási Bizottság legkorábban október 20-án tárgyalhatja a Fidesz elképzelését, hogy az megkezdheti-e az aláírásgyűjtést.

Az aranytojást tojó tyúk Gyurcsány Ferenc ugyan kijelentette, hogy nem kerül magánkézbe a Posta és a Szerencsejáték Rt. De a korábban felröppent hírt, miszerint magánkézbe adják az “aranytojást tojó tyúkot”, nehéz kitörölni az emberek emlékezetéből. A pénzügyi tárcánál korábban azzal érveltek a cég privatizációja mellett, hogy ezzel következő évek nyereségét kapná meg egy összegben az állam. További pozitívum egy ilyen privatizációban, hogy cégtől származó bevétel nagy része adóként folyik a költségvetésbe. Ezt pedig a magántulajdonosnak is be kell fizetnie, tehát a bevétel nagy része továbbra is az államot illeti. A cég tavaly rekord összegű, mintegy 120 milliárdos árbevétel mellett 14 milliárdos nyereséget produkált.

A vagyon

Magyarországon a rendszerváltozás óta privatizálták az ország korábban állami tulajdonban levő vagyonának jelentős részét. A privatizációt jelenleg az 1995-ös 39. törvény szabályozza. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. júniusi mérlege szerint mindössze 154 társaságban, mintegy 821,8 milliárd forint értékű állami tulajdont kezel. Ezzel szemben az 1990-ben a vagyonkezelő és jogelődje 1859 társaságot irányított, amelyek könyv szerinti értéke – akkori áron számolva – 1670 milliárd forintra rúgott. Ez, 1990-es árfolyamon számolva mintegy 26,5 milliárd dollárt tett ki. Az ÁPV Rt. mai vagyona ezzel szemben alig valamivel haladja meg a 4 milliárd dollárt.

A vagyonkezelő jelenleg 116, az ÁPV Rt. többségi vagy kisebbségi tulajdonában levő céget árusít. A maradék 38 társaságban az állam részleges vagy többségi tulajdonos maradna. Így tartós állami tulajdonban marad 19 erdőgazdaság, az Eximbank, a Tiszai Vízierőmű, a Mehib Rt. és a Szerencsejáték Rt. – áll az ÁPV Rt. honlapján. Ötven százalékos tulajdon plusz 1 szavazattal rendelkezik majd az állam három társaságban (MVM Rt., Hitelgarancia Rt., Magyar Posta Rt.), 25 százaléknyi tulajdon plusz egy szavazattal szintén három társaságban (Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., Budapest Airport Rt., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.). Ezzel szemben csupán aranyrészvényt birtokol majd 9 hazai cégben (Mol Rt., OTP Rt., Hungaropharma Rt., Hungexpo Rt., Zsolnay Porcelángyár Rt., KAGE Rt., Pick Szeged Rt., Herz Szalámigyár Rt., CD Hungary Rt.).

Újra eladósorba került, a korábban már sok privatizációs próbálkozást megért Bábolna Rt., a Malév és az Antenna Hungária is. De a napokban derült ki, hogy valóban dobra verik a Tokaj Kerskedőházat és a Hungexpót is. Az idén már eladtak 8 céget, mintegy 80 milliárd forintért, és folytatódik a privatizációs hullám, a bevételek várhatóan meghaladják a tavalyi év 134 milliárd forintos inkasszóját.