A CBS és az ABC felmérése is a massachusettsi szenátort hozta ki győztesnek. A konzervatív Fox televízió kommentátora, Bill Kristol is elismerte, hogy Kerry igen jól szerepelt, és így igazi versenyre kell számítani a november 2-i elnökválasztásig. Kerry szenátor a vitában nagyon keményen támadta az elnököt, “kolosszális döntési hibának” nevezte az iraki háborút, amely az egész vitát eluralta.
Ugyancsak a Gallup felmérés szerint Kerry szereplése ennek ellenére sem változtatta meg lényegesen a közvélekedést arról, hogy melyik jelölt alkalmasabb az iraki helyzet kezelésére.
Az amerikaiak 43 százaléka John Kerryre, 54 százaléka viszont George Bushra bízná inkább ezt a feladatot. A vita előtt ez az arány 40, illetve 54 százalék volt.
A televíziók nem tartották magukat a vitát szabályozó 32 oldalas megállapodásán rájuk vonatkozó részére, és a tilalom dacára az egyik jelölt beszéde közben a megosztott képernyőn mutatták a másik jelöltet is. Így látható volt, hogy Bush elnök időnként bosszús arckifejezéssel fogadja Kerry szavait.
A 90 perc alatt egyik jelölt sem követett el komolyabb hibát, újdonság nem hangzott el. Amit mondtak, azt akár előre is meg lehetett volna írni, és nagyrészt nyilván meg is írták. A vitát Jim Lehrer, a PBS tévé újságírója vezette, és a kérdéseket is ő állította össze.
A két jelölt egymástól három méterre, egy-egy pulpitus mögött állt, onnan el nem mozdulhattak és egymásnak közvetlenül nem tehettek fel kérdéseket.
A két hátra lévő vitát október 8-án és 13-án rendezik meg, feltételezhetően megcsappant nézőközönség előtt.
Irak ügyében csaptak össze az elnökjelöltek első tévévitájukban
“Kolosszális döntési hibának” nevezte az iraki háborút John Kerry szenátor az amerikai elnökválasztás jelöltjeinek közép-európai idő szerint péntek hajnalban megtartott első televíziós vitájában, George Bush elnök pedig Irakot a terrorizmus elleni háború legfontosabb hadszínterének nevezte a Miami Egyetemen vívott szócsatában, amelyet a közép-keleti ország ügye uralt.
A Demokrata Párt elnökjelöltje felrótta Bush elnöknek, hogy Irak a terrorizmus elleni háborúnak a közelében sem volt, amíg meg nem támadta a országot. Az elnök úgy rohant háborúba, hogy levette a szemét a fő ellenségről, az al-Kaida terrorhálózatról és vezéréről, Oszama bin Ladenről, akit az afganisztáni Tora-Bora hegységben hagyott megszökni.
Az elnök a háború utáni rendezés reális terve és szövetségesek nélkül támadta meg Irakot, aminek következtében ma mind a veszteségeknek, mind a költségeknek a 90 százalékát az Egyesült Államok viseli.
Kerry felrótta, hogy Bush elnök Irakba tízszer annyi amerikai katonát küldött, mint Afganisztánba, ahol pedig Oszama bin Laden rejtőzködik. “Szaddám Huszein talán tízszer fontosabb volt, mint Oszama bin Laden?” – kérdezte a szenátor, megjegyezve, hogy az előbbi volt, aki megtámadta Amerikát.
Kerry Irak megtámadását ahhoz hasonlította, mintha a II. világháborúban Franklin D. Roosevelt elnök a Pearl Harbor elleni japán támadásra válaszul Mexikót rohanta volna le.
George Bush elnök hevesen védte az iraki háborút, amelyet szükségesnek nevezett mind a terrorizmus elleni harc, mind pedig a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása végett.
Leszögezte, hogy nem hajlandó mesterséges időpontot kijelölni az amerikai csapatok távozására. Küldetésük akkor fejeződik be, ha megtartották a választásokat, megteremtették a stabilitást és az amerikai tábornokok John Negroponte bagdadi amerikai nagykövettel együtt jelentik neki, hogy az irakiak képesek megvédeni magukat a terroristákkal szemben.
Bush azzal vádolta Kerryt, hogy az iraki háború kérdésében állandóan váltogatta álláspontját. Vitatta, hogy ellenfele több szövetségest tudna szerezni, hiszen maga mondta, hogy az iraki háború rossz háború, amelyet rossz helyen és rossz időben indítottak. Hangsúlyozta, hogy a világ ma jobb lett Szaddám Huszein nélkül.
Mindketten erős Amerikát ígértek
– Tragédia lenne, ha az Egyesült Államok a gyengeséget választaná: az én elnökségem alatt ez nem történik majd meg – hangoztatta Bush. Hozzátette: “támadásban maradunk, ott csapunk le a terroristákra, ahol vannak. Így előzzük meg, hogy ismét saját területünkön támadhassanak meg”.
– A jövő a szabadságé, nem a félelemé – jelentette ki John Kerry. Ő azt ígérte, hogy elnöksége alatt Egyesült Államok odahaza erősebb, a világban jobban tisztelt lesz, s így a megérdemelt vezető szerephez jut.
Bush és Kerry első televíziós vitája, amelynek legnagyobb részét az iraki háború kérdései uralták, másodpercre pontosan az előre meghatározott másfél óráig tartott. A vitát 50 millió amerikai követte a televíziók képernyőjén.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
