4-es metró – látszik az alagút

Újabb bizarr, de az immár évtizedes terv életében már szinte megszokottnak számító lépéssel kerültünk közelebb csütörtökön a 4-es metró indulásához. A metróépítést támogató Magyar Metró Társaság megállapodott az építést ellenző civil szervezetekkel, s átvállalta a szervezetekre kirótt eljárási díj megfizetését.

A civil szervezetek ugyan elveszítették a metrót engedélyező közigazgatási határozat ellen indított pert, de az engedélyek és a közbeszerzési eljárások kiírására addig nem kerülhet sor, amíg a vesztes fél nem fizeti ki az 1,7 millió forintos eljárási díjat. A civil szervezetek nem tudták előteremteni ezt az összeget, ezért a projekt itt megrekedt.

A Magyar Metró Társaság feltételesen ugyan, de vállalta, hogy kifizeti az eljárási díjat, ha a civilek visszavonják keresetüket. Lukács András, az egyik ellenző szervezet, a Levegő Munkacsoport vezetője tegnap az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy a felperes három szervezet visszavonja a keresetet, de az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel szerintük sérti az igazságszolgátatáshoz való jogot, hogy a bíróság ekkora eljárási díjat szabhat ki civil szervezetekre. Az Alkotmánybírósági herce-hurca nem érinti a metró építési munkálatait.

Csúszás

A metró elkészülte így is legalább egy évet csúszik, s a tervezett helyett csak 2009-ben készül el az első Kelenföld és a Baross tér közötti, majd egy év múlva Baross tér – Bosnyák tér közötti szakasza. Ennek okát többen, többféleképpen magyarázzák. Mivel a Fővárosi Bíróság korábban elutasította a civilek kérelmét, hogy a közigazgatási eljárás végrehajtását is függesszék fel. A bíróság közleménye szerint, amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla is jóváhagyja a bíróság döntését, úgy azonnal kiírhatók lettek volna a tenderek.

A civil szervezetek egy korábbi nyilatkozata szerint a késés oka már nem az ő keresetük, hanem az általános forráshiány volt. S a polgármesteri hivatal így akar időt nyerni.

Az építés elhúzódása komolya károkat okoz, mivel a bírósági eljárás miatt a nyáron nem tudták kiírni a tendereket. A metró költségei 2002-es árakon 270 milliárd forintra rúgtak. De ez az összeg az infláció és az építőanyagok árának növekedésével folyóáron már 300 milliárd körül van. Az építtető szerint minden hónap késlekedés legalább egy milliárd forint többletköltséget jelent.

Az ellenzék Az ellenzék szerint további indokolatlan költségek is felmerültek a Móricz Zsigmond tér felszíni rendezése során. Így szükségtelen volt az aluljáró, több helyen nincs megfelelő díszburkolat és szerintük a kivitelező el nem végzett munkákat is kiszámlázott.

Vizsgálat a többletköltségek miatt

Eközben lezárult a metróépítés felszíni munkálatainál tapasztalt költségtúllépés miatt kezdeményezett vizsgálat. Az eredmény szerint nem állapítható meg személyi felelősség az 1,3 milliárd forintos, utólag jóváhagyott költségtúllépés miatt.

A Fővárosi Közgyűlés tavaly december közepén hozzájárult az áfa nélkül 1,3 milliárd forintos plusz költség kifizetéséhez, s egyúttal vizsgálatot rendelt el. A főpolgármesteri hivatal vizsgálata áprilisban elkészült, s május elején véglegesült, míg a BKV vizsgálata augusztusban zárult. A bizottsági elnökök a vizsgálati jelentések alapján indokoltnak tartják a többletmunkák elvégzését.

A vizsgálati anyag ugyanakkor tartalmazza, hogy a közgyűlés elé decemberben benyújtott előterjesztésben a Móricz Zsigmond körtérnél zápor és lőszermentesítés miatt keletkezett 137 millió forintos többletköltsége nem azonosítható. Ugyanis a kivitelezőtől bekért építési naplóban a megjelölt kéthetes időszakban nincs záporra és lőszermentesítésre vonatkozó bejegyzés. A napló tanúsága szerint az adott időben a kivitelező nem is végzett a területen fizikai munkát.