Belföld

Tetőtéri álmok – még megfizethetők

A kényszer szülte kreativitás és a szokatlan megoldások révén igazán izgalmas lakások alakíthatók ki a tetőterekben, amelyek soha nem mennek ki a divatból. Budapesten a legtöbb tetőteret a VI. kerületben kínálják.

Volt idő, hogy nem volt sikk a padláson berendezkedni. Ma annál inkább trendi dolog a tetőtér-beépítés, különösen jó helyen, pazar kilátással, egyedi megoldásokkal. Egy tetőtér megszerzése és beépíttetése ugyanakkor roppant rázós tud lenni. A hozzájárulások és engedélyek beszerzésekor várható huzavonát elkerülendő, fordulhatunk kifejezetten erre szakosodott beruházókhoz is. Készen kapni a magaslati csodát persze drágább mulatság, de egy tetőtéri új lakás általában még így is olcsóbb, mint a “közönséges” emeleti vagy földszinti ingatlanok.







Önkormányzati vétó
Nemcsak a lakók, hanem olykor az önkormányzatok is erősen visszafoghatják a tetőterek terjedését. Vannak olyan kerületek (mint például a VI. vagy a VIII.), amelyekben kifejezetten könnyű egyezkedni a helyi hatóságokkal – meséli tapasztalatait az egyik legnagyobb tetőteres beruházó vezetője -, máshol (például a III. kerületben) kevésbé hajlandóak az együttműködésre. Kerékkötőnek bizonyulhat például a parkolás megoldása, illetve megoldatlansága. A törvényi szabályozás szerint ugyanis a kialakított lakásokhoz parkolási helyet kell biztosítani, amit a város szűkös lehetőségei miatt jobb híján „megváltással” igyekeznek a beruházók teljesíteni. Vagyis valamekkora „váltságdíj” fejében az önkormányzatra hárítanák legszívesebben a kötelezettséget, aminek az vagy nem tud vagy nem is akar eleget tenni, így eleve nem megy bele az üzletbe. Ez végső soron ellehetetleníti a város egyes részein a tetőtér-beépítéseket.

Nehézkes

Az év elejétől valamelyest enyhült a szabályozás: az új társasházi törvény előírásai szerint a korábbinál könnyebb megvalósítani egy tetőtéri álmot. A legfontosabb enyhítés, hogy tavaly még egy társasház összes lakástulajdonosának beleegyezése kellett ahhoz, hogy a tetőteret mint közös tulajdont bárki megvegye, idén viszont már elegendő csak a tulajdonosok 80 százalékának (4/5-ének) úgy döntenie egy e célból összehívott közgyűlésen, hogy megválik a ráeső közös tulajdonrésztől. A maradék 20 százalék persze még mindig meggátolhatja az adás-vételt, amennyiben 30 napon belül bírósághoz fordul, és peres úton érvényesíti igazát.

A dolog tehát még most sem könnyű – Nagy Zoltán ügyvéd, ingatlanjogi szakértőnk például saját tapasztalataira alapozva a legutálatosabb területnek tekinti az efféle szerződéskötéseket -, hiszen egy per hosszú időre megakaszthatja az építési, tervezési folyamatot, és a tulajdonjog is mindaddig függőben van, amíg le nem zárul.

Ezzel együtt nem egy ingatlanberuházó cég kifejezetten erre a területre specializálódott, és nem riad vissza akár egy 80 lakásos társasház lakóinak meggyőzésétől sem. Az utóbbi években különösen megnevkedett az új építésű tetőterek kínálata Budapesten, ami leginkább a belvárosban jelenthet megoldást, miután helyszűke miatt az új beruházások egyre inkább a külsőbb kerületekbe szorulnak. Aki tehát ragaszkodik a belvárosi hangulathoz, de azért idegenkedik az utca forgatagától, és nem zavarja, hogy a ferde falak miatt esetleg nem lát le az utcára, annak ideális egy tetőtéri lakás – fogalmaz Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője -, amelynek négyzetméterára a nem tetőtéri új lakásokéval összevetve általában alacsonyabb is.


Tetőtéri álmok – még megfizethetők 9

Boom előtt?

Ezt erősítette meg kérdésünkre Varga Éva, a Tetőtércentrum Kft. munkatársa is, aki szerint ezek a lakások egyelőre valamivel olcsóbb kategóriába esnek, bár a nyugat-európai tendenciákat megfigyelve elképzelhető, hogy hamarosan átsodródnak a luxuslakások ársávjába. A legtöbb tetőteret egyébként a VI. kerületben kínálják, ezek átlagára elég széles skálán mozog, attól függően, hogy a kerület mennyire exkluzív részén helyezkednek el. Az Andrássy úton vagy ahhoz közel természetesen a legdrágábbak a lakások, ám itt is legfeljebb 340 ezer forintot kérnek el egy négyzetméterért (szemben mondjuk az V. kerületi 450 ezres induló árakkal). Ahogy kicsit kijjebb megyünk (a VI. kerületen belül, majd tovább a VII.-VIII. felé), meredeken esnek az árak, míg a 200 ezer forintos szint elég nagy ellenállást tanúsít. Budán jóval szűkösebb a kínálat, és az árak is magasabbak, durván 400 ezer forintos négyzetméterárral lehet kalkulálni – akár a II., akár a III. kerületben.

Mindenesetre a kereslet egyre nagyobb, amit az is támogat, hogy új építésű lakásokként jár utánuk szocpol támogatás, áfa-visszaigénylés és illetékmentesség. Főleg a fiatalok körében, és főleg a kisebb méretű tetőterek népszerűek.

A lakások átlagos nagysága egyébként kerületenként változó, mivel ennek meghatározása az önkormányzatok jogkörébe tartozik. Az egyre jobban beépített VI. kerületben például 80 négyzetméter az előírás, ami azt jelenti, hogy a tömegigényekhez jobban igazodó 60 négyzetméteres tetőterek mellé a beruházók kénytelenek jó pár nehezebben eladható 100 négyzetméter körüli lakást is kialakítani, hogy meglegyen az átlag. Mindenesetre ez nem veti vissza a keresletet és az építési kedvet – vallják a szakemberek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.