Kérdések özönét veti fel a hazai kórházak helyzetével, s általában is az egészségügyi állapotokkal kapcsolatosan a hétvégi szegedi tragédia. A statisztikák azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik a műhibaperek száma. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint évente hozzávetőleg 300 kártérítési per indul az egészségügyben, és jelenleg összesen több mint 1 milliárd forintot követelnek kártérítésként a kórházaktól a betegek.
Ez az összeg egy átlagos kórház évi költségvetésének felel meg. A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint a műhibaperek során megítélt összegek folyamatosan emelkednek: a nyilvánosságra hozott legmagasabb tétel eddig 55 millió forint volt, de folyik per 80 millió forintos kártérítésért is.
|
Az elmúlt évtizedben nemcsak a műhibaperek számának növekedése figyelhető meg, hanem egyfajta strukturális átrendeződés is. Míg korábban a legtöbben szülészeti-nőgyógyászati ügyekben fordultak a bírósághoz, mára a műtétes esetek kerültek többségbe.
A műhibaperekre szakosodott ügyvédek szerint a sebészeti beavatkozások, azon belül is különösen a gerinc- és hasi sebészet, a traumatológia, illetve az ortopédia területéről érkező nagyszámú panasz oka az, hogy megnőtt a műtéteket követő fertőzések nyomán keletkezett károsodások száma.
Emellett Ribai Csilla, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája sajtónyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az új egészségügyi törvény hatályba lépése óta azért is emelkedett az orvosi műhibaperek száma, mert ez a jogszabály a korábbiaknál jóval részletesebben szabályozza a betegek jogait, más szóval az érintettek tájékozottabbak lettek.
Hol lesz a határ?
Jogászok véleménye szerint az 1997-es egészségügyi törvény hatályba lépése óta a perek kétharmadát a betegek nyerik. Annál is inkább, mert az egészségügyi törvény kimondja például, hogy a betegeket az elvárható legnagyobb gondossággal kell ellátni, ám a Magyar Orvosi Kamara szerint a legnagyobb gondosság elve az egészségügy jelenlegi finanszírozása, a költséghatékonyság egyre kényszerítőbb erejű követelménye mellett nem tartható be.
Az ilyen ügyekre szakosodott ügyvéd, Simon Tamás is számtalanszor elmondta már, hogy amíg egy évtizede a kórházaknak még könnyű volt pert nyerniük, mára teljesen visszájára fordult a helyzet. A bírói gyakorlat odáig jutott, hogy a gyógyulás esélyének elvétele miatt is kártérítést ítél meg. Éppen ezért úgy véli, a műhibaperekben az előttünk álló évtized nagy kérdése a kártérítések összegszerűsége lesz.
A biztosítók kivonultak
A megítélhető összegek nagysága annál is érdekesebb, mert éppen ezek növekedése miatt vonult ki a legtöbb biztosító az intézményi felelősségbiztosítások piacáról. Akik maradtak, azok is meglehetősen borsos tarifát számolnak a fekvőbeteg intézmények esetében. Ezért aztán az sem meglepő, hogy harminc hazai kórháznak ma már nincs felelősségbiztosítása.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az ügyvédek tapasztalatai szerint még mindig akkor jár jobban a károsult, ha kórházzal pereskedik. Ebben az esetben ugyanis lehet rá reménye, hogy ha a kórház nem is, de idővel talán a fenntartó fizet. Ellenben egy orvos vagy egy orvosi magánvállalkozás perlése esetén a kártérítés összegének határt szabhat a kft. törzstőkéje vagy a betéti társaság beltagjának vagyona.
|