A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB egyelőre nem követheti a Fed példáját, amely szerdán negyed százalékponttal emelte, 1,25 százalékra, a tavaly júniusi utolsó, ugyancsak negyed százalékpontos csökkentés óta érvényes, 1 százalékos, 1958 óta legalacsonyabb irányadó napikamatát, sem pedig a brit központi bank példáját, amely tavaly november óta már négyszer emelte, egyenként negyed százalékponttal, a kéthetes repót, és most 4,50 százaléknál tart.
Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában elég erős a gazdasági növekedés, és ezt főleg a túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és a magánhitelezés táplálja, aminek inflációs hatásától tartanak az ottani központi bankok.
Az EKB-nak azonban meg kellett gondolnia, hogy az euróövezetben a fellendülés egyelőre szerény, messze a leggyengébb a nagy gazdasági erőközpontok közül, és a kilátások még romlottak is az utóbbi időben.
Az első negyedévben az euróövezeti GDP 0,6 százalékkal haladta meg az előző negyedét a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékos növekedés után, az egy évvel korábbi negyedhez viszonyítva pedig 1,3 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés a tavalyi utolsó negyed 0,7 százalékáról.
A kiadott egfrissebb adatok nem biztatók: áprilisban az új ipari megrendelések 1,8 százalékkal gyarapodtak, csak annyival mint márciusban, illetve tizenkét hónapra számítva a növekedés 6,0 százalékra esett vissza a márciusi 12,7 százalékról, miután áprilisban az ipari termelés növekedése havi 0,2 százalékra csökkent a márciusi 0,3 százalékról, illetve tizenkét hónapra 1,7 százalékra a márciusi 1,8 százalékos többlet helyett.
Miközben az euróövezetben nagyrészt hiányzik a GDP táplálói közül a lakossági fogyasztás, az újabb jelek arra vallanak, hogy a növekvő export sem képes teljesen ellensúlyozni ezt a hiányt.
Az euróövezeti feldolgozóipar Reuters kezelte beszerzőimenedzser-mutatója, amelyet röviddel a kamatdöntés előtt hoztak nyilvánosságra csütörtökön, 54,4 pont júniusról. Tizedik hónapja jelezte ugyan a teljesítmény növekedését, de a növekedés lassult májushoz képest, amikor 54,7 pont volt a mutató, a leggyorsabb teljesítménynövekedést jelezve 2000. október óta.
A júniusi mutatót pontosan a lakossági fogyasztás húzta le, ennek gyengeségét nem tudták ellensúlyozni az exportmegrendelések az ágazatban. A 3000 vállalat megkérdezésével készült, az euróövezeti feldolgozóipar 92 százalékát felölelő felmérés részmutatói közül az új megrendeléseké, a teljes megrendelés-állományé és a termelésé is visszaesett, annak jeleként, hogy egyes országokban az export előretörése is lassul. Továbbra is csökkent a foglalkoztatás. A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül júniusban csak a francia feldolgozóipar teljesítménye nőtt. A legnagyobb euróövezeti gazdaságban, Németországban a mutató 55,9 pontra csökkent a májusi 56,2 pontról.
A további kilátásokra nézve: az euróövezetben enyhén rosszabbodott a vállalkozói közérzet júniusban. Az Európai Bizottság szerdán közölt felmérése szerint az átfogó gazdasági bizalmi mutató 99,8 pontra esett a májusi – módosított – 100,1 pontról az euróövezetben, azaz ismét csak a kisebbség bízik a fellendülésben, tapasztalatai alapján. Főként a szolgáltatásokban volt más ágazatokhoz képest erőteljesebb a hangulatromlás – ez az ágazat adja az euróövezeti GDP mintegy 60 százalékát. Igaz, a szűkebb üzleti klíma mutatója 0,43 pontra ugrott fel a májusi 0,29 pontról, de ezt csak az export korábbi megítélése emelte.
A fogyasztás szempontjából nem volt biztató az EU statisztikai hivatalának csütörtöki közleménye sem arról, hogy az euróövezetben a munkanélküliség májusban 9,0 százalékos maradt, csakúgy, mint áprilisban, miután november óta 8,9 százalékon stagnált – vagyis, bármekkora is a gazdasági növekedés, ennek, az átlag szintjén, semmi nyoma a foglalkoztatásban, következésképp a lakossági fogyasztás sem bővülhet számottevően a belátható jövőben.
Nem is sürgette kamatemelésre az EKB-t kamatpolitikájának meghatározó eleme, az árstabilitás helyzete sem. A kamatdöntés előtt, szerdán kiadott legfrissebb hivatalos becslés szerint az euróövezetben a fogyasztóiár-infláció júniusban 2,4 százalékra csökkent tizenkét hónapra számolva a májusi 2,5 százalékról, a június eleji olajárcsúcs elmúltával.
Két hete az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet maga erősítette meg, hogy a bank továbbra is 2 százalék – vagyis az EKB célszáma – alatti inflációra számít már rövid távon, ha a bérmegállapodások mérsékeltek lesznek. Áprilisban az infláció 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra, márciusban 1,7 százalékos, februárban 1,6 százalékos.
Van gazdasági növekedés, de erőtlen és akadozó, nincs különösebb inflációs nyomás, de kilengések lehetségesek: mindez ismét nyugalomra, a változatlan kamat fenntartására intette az EKB.
A kamatdöntés után a frankfurti értéktőzsde irányadó mutatója, a DAX-30 36,05 pontos, azaz 0,88 százalékos nyereségben volt, a döntés előtti 39,53 pont helyett. Reggel 25,63 pontos nyereséggel indult, félóra múlva 28,00 pont volt a nyeresége. Szerdán 17,00 pontos, azaz 0,42 százalékos veszteséggel 4052,73 ponton zárt, 2,21 százalékkal magasabban az év véginél.
Ugyanakkor az euró 1,2163 dollár volt a londoni bankközi piacon, a reggel 1,2162-1,2146 dollár között olcsóbbodó irányzat után.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
