A hónap elején a 189 tagszervezetet és általuk 8 millió dolgozót tömörítő Közszolgálati Szakszervezetek Európai Szövetsége (EPSU) „szükséghelyzeti” állásfoglalást adott ki arról, hogy a 2004. januári Bolkestein-féle irányelv az egészségügyi- és szociális ellátást is megnyitja a szabad piaci verseny előtt, és ezzel veszélybe sodorja a szolidaritási elv érvényesülését.
Bolkestein szóvivője ezzel szemben azt állítja: a direktíva csak olyan területekre vonatkozik, ahol már ma is versenyhelyzet van, ilyen például a magánlaboratóriumok működése. A szóvivő szerint a szakszervezetek attól tartanak, hogy a szabad választás a nemzeti ellátó rendszerektől vonna el forrásokat.
A bizottsági álláspont szerint ugyanakkor a szakszervezetek a betegek jogait sértik, amikor megvonnák tőlük annak lehetőségét, hogy ott vegyék igénybe az ellátást, ahol azt leggyorsabban megkaphatják, ha saját országukban erre csak hosszú várólista alapján számíthatnak.
A direktíva a külföldi ellátás költségeinek megtérítését is megkönnyítené. A szakszervezetek szerint az Európai Bíróság 1998-as jogelvi döntése alapján ennek most sincs akadálya.
Az EPSU közleményében megjegyzi: az egészségügyi szolgáltatások a bizottsági irányelvhez csatolt felsorolásban „közvetlenül a szórakoztató parkok és szabadidős szolgáltatások után szerepelnek”. A szakszervezeti szövetség úgy véli: „sikerült a liberalizáció és a privatizáció bajnokait védekezésre kényszerítenünk”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
