Az összeállítást Kondrát Zsolt és Wenhardt Tamás készítette, a tanulmány a szerzők nézeteit tartalmazza és nem feltétlenül tükrözi az MNB álláspontját.
A szerzők szerint az euró 2008-as bevezetéséhez szigorú és fegyelmezett gazdaságpolitikára, valamint a kritériumok teljesítése melletti egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség. Hozzáteszik: a gazdaságpolitika minden elemének a stabilitásra kell irányulnia, ezért nem választható olyan alkalmazkodás, amelynek során egyik kritérium teljesítése érdekében tett lépések rontják egy másik teljesítésének valószínűségét. Példaként említik, hogy az idén az indirekt adók emelése jelentős szerepet játszik a fiskális konszolidációban, de megnehezíti az inflációra vonatkozó kritérium 2006-os teljesítését.
A szerzők azt vizsgálták, hogy milyen helyzetben volt 2003. végén Magyarország Görögországhoz, Portugáliához, Spanyolországhoz, valamint Olaszországhoz viszonyítva, az ezek EMU-tagságát megelőző 5. évben.
A hosszú távú kamatok tekintetében Magyarország kedvező helyzetben van – állapítják meg a szerzők. Az euróhoz viszonyított tízéves hozamkülönbség jelenleg 80-140 bázisponttal alacsonyabb, mint a dél-európai országokban volt öt évvel a csatlakozás előtt. Hozzáteszik: ha a költségvetésre és az inflációra vonatkozó kritériumok teljesülnek, illetve a piaci szereplők ezek teljesíthetőségét hitelesnek ítélik meg, akkor Magyarország esetében a hozam konvergencia teljesítése gyakorlatilag biztosra vehető.
A bruttó államadósságot tekintve az összeállítás megállapítja, hogy a tavaly év végi 60 százalékot megközelítő államadósság jelentősen, mintegy 30 százalékponttal elmarad az összehasonlítási alapul szolgáló országok akkori átlagos értékétől.
A GDP-arányos államháztartási hiány a vizsgált országoknál az 1990-es évek elején magas volt, a hazai össztermék 8-12 százaléka körül alakult, Spanyolország kivételével. A hiány csökkentése érdekében ezekben az országokban is jelentős megszorításra volt szükség.
A példák szerint a referencia-időszakban egyszeri intézkedésekkel is támogatható a maastrichti kritériumok teljesítése. Az elsődleges egyenleg javulását több esetben nem kizárólag a fiskális politika megreformálása eredményezte – teszik hozzá.
A fiskális kritériumok tekintetében Magyarország mutatói a viszonyítási alapul szolgáló országok közül a legfelkészültebbek mutatóihoz hasonlítanak. A viszonyítási alapul szolgáló országokban az államháztartási hiány csökkenése jelentős részben a kamatkonvergencia miatt javuló kamategyenleg eredménye volt.
Magyarországon nem lehet számítani a kamatkiadások hasonló mértékű javulására, mivel az adósságállomány lényegesen kisebb és a hosszú lejáratú hozamok is alacsonyabbak voltak az elmúlt három év során. A tavaly decemberben prognosztizált kamatpálya mellett a kamatkiadás várhatóan csak a GDP 0,6 százalékával csökken – teszik hozzá. Az államháztartási hiány csökkentése a referencia-időszakot megelőző években szigorú, fegyelmezett gazdaságpolitikát kíván meg, de kivitelezhető – állapítják meg, hozzátéve, hogy a vizsgált országokban több példa is akad hasonló teljesítményre.
Magyarországon a fiskális megszorítás nehézségét jelzi a szerzők szerint, hogy az idei költségvetés tervezése során a kiadási oldal lefaragása nem sikerült a szükséges mértékben, a kormány döntően a bevételi oldal emelése révén tudta biztosítani, hogy a hiány tervezett szintje ne emelkedjen meg.
A 2008-as csatlakozás megvalósítása egyértelmű politikai kötelezettséget kíván, ezzel kapcsolatban kétségeket ébreszthet, hogy 2006-ban parlamenti választások lesznek, s Magyarországon az elmúlt három választási időszakban erőteljes keresletnövelő hatás jellemezte a költségvetést.
Az inflációt tekintve a 2005 év végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél mintegy 1-1,5 százalékponttal elmarad a jelenlegi 2,8 százalékos referenciaértéktől. A referenciaévben tehát további inflációmérséklésre lesz szükség, mértéke azonban nem haladja meg a Görögországban végrehajtottét. A GMU-tagországok tapasztalata alapján a társadalmi partnerekkel megkötött átfogó bérmegállapodás további mozgásteret biztosíthat.
Egyetlen mutatóba sűrítve a vizsgált országok elért konvergencia mértékét, a szerzők megállapítják, hogy Magyarország 2003. végén a legfelkészültebb volt a közös valuta bevezetésére, az idén azonban a helyzet romlik – teszik hozzá.
