A megváltozott piaci körülményekre adott racionális válaszként a múlt év kiköltekezése után idén újra elkezdett megtakarítani a lakosság. Látványosan csökkent a lakosság hitelállománya januárban: a fogyasztási
hitelek szinte megfeleződtek, egy hónap alatt 22 milliárd forintról 11,5 milliárdra estek vissza, míg a lakáscélú kölcsönök értéke 25 százalékkal, 47,7 milliárdra csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank frissen közzétett adataiból.
Az újonnan lekötött betétek 588,6 milliárd forintot tettek ki, a háztartások által elhelyezett banki betétek összállománya január végén közel 4700 milliárd forint volt. A lakossági megtakarítási kedv erősödése több tényezőre vezethető vissza, elsősorban a hitelkamatok drasztikus emelkedésére, a bankok betéti akcióira és a pozitív tőzsdei hangulatra.
Sávos vagy lépcsős kamatozás?
A nagyobb összegű betét elhelyezését a bankok nagyobb kamattal honorálják, nem mindegy azonban, hogy sávos vagy lépcsős szisztéma alapján.
Amennyiben lépcsős kamatozásról van szó, akkor a következő kamatlépcsőt jelentő betét összegének elérésekor a teljes betétre a magasabb kamatot kapjuk meg. De ha sávos kamatozásról beszélünk, akkor a magasabb kamat csak az adott kamatsávnak megfelelő összegre jár, azaz a teljes befektetett összegre jutó kamat alacsonyabb lesz (a betétünk összegét átlagolnunk kell az egyes kamatsávokhoz tartozó kamat nagyságával).
A következő példán látható, hogy lényeges különbség van a két konstrukció között. Tegyük fel, hogy 1 millió forintig 5 százalék, afölött pedig 10 százalékos kamat jár, és mi 2 millió forintot szeretnénk lekötni. Ha történetesen lépcsős kamatozásról van szó, akkor a teljes összegre jár a 10 százalékos kamatláb, így éves szinten 200 ezer forint kamathoz jutunk. Amennyiben a konstrukció sávos kamatozású, akkor az első 1 millió forintunk 5 százalékon, a második 1 millió pedig 10 százalékon kamatozik. Ez így 150 ezer forint kamatot jelent, ami a teljes lekötésünkre 7,5 százalékos kamatlábnak felel meg.
A banki gyakorlatban jellemzően (a cikkünkben ismertetett akciókra is) a sávos szisztémát alkalmazzák.
A lendületesebb betételhelyezés már tavaly decemberben megkezdődött. A november végi, három százalékpontos jegybanki kamatemelés után több hitelintézet 11-12 százalékos éves kamattal hirdette meg egy-három hónapos lekötött betéteit.
Az inflációt 5 százalékkal meghaladó kamat (ami természetesen csak a nagyobb összegű betétekre vonatkozik) százmilliárdokat csábított az akciós betétekbe. Az OTP Banknál egy hónap alatt csaknem 25 százalékkal (125 milliárd forinttal, 650 milliárd forint fölé) emelkedett a folyószámlán lekötött betétek összege, így január végére 1692,8 milliárd forint lett a teljes lakossági állomány – tudtuk meg a banktól. (Ebből az is kiderül, hogy az összes lakossági banki betét 36 százaléka ennél a banknál van.)
Egy számjegyű (4-6 százalékos) állománybővülést még azok a bankok is elkönyvelhettek, amelyek nem hirdettek meg akciós kamatokat decemberben. Ez pedig valóban trendfordulót jelent a múlt év után, amikor is betétállomány még öt százalék körüli inflációnál is kisebb ütemben, kilenc hónap alatt nominálisan mindössze 3,3 százalékkal bővült a PSZÁF adatai szerint.
Újabb akciókat jelenleg is több bank hirdet meg, ezek döntően március közepéig-végéig vagy a visszavonásig érvényesek. Általában a 2-6 hónapos lekötések után fizetik a legtöbbet, akkor, ha az elhelyezett pénzösszeg legalább 0,5-1 millió forint, bár van olyan bank is, amelyik csak az 5 millió forint feletti összegeket honorálja kiemelkedő mértékben. Ezekben az esetekben az éves kamat (és jellemzően az EBKM is) 11,25-12 százalék körül alakul.
Januári kamatmozgások
Az MNB statisztikái alapján a háztartások folyószámlahiteleinek kamatlába 25 bázisponttal, 18,8 százalékra, míg a lakás célú kölcsönöké 107 bázisponttal, 11,21 százalékra csökkent januárban. A fogyasztási hitelek is olcsóbbá váltak, kamatuk 34 bázisponttal, 22,04 százalékra fogyott.
A betéti kamatok ugyanakkor enyhén növekedtek: a látra szóló betétek után decemberhez képest 9 bázisponttal magasabb, 2,29 százalékos kamatot fizettek. Az éven belüli lekötött betétek átlagos kamatlába 32 bázisponttal, 10,4 százalékra, az éven túli, maximum kétéves lekötés kamata 65 bázisponttal, 10,35 százalékra emelkedett. Két éven túl 96 bázisponttal, 7,84 százalékra nőtt a kamat. Az eltérő emelkedés nyomán az éven belüli betéti és a fogyasztási hitelkamatok közötti különbség 66 bázisponttal csökkent.
A banki betétek mellett a lakossági befektetők más értékpapírok felé is fordultak, jelentősen növelték például állampapír-portfóliójukat. A háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke közel 100 milliárd forinttal emelkedett. Ez nagymértékben a kincstárjegy-állomány növekedésének tulajdonítható.
A lakossági befektetők állampapírpiaci részaránya így – 1,4 százalékponttal – 13 százalékra nőtt december végére. Az általuk birtokolt állomány pedig csaknem elérte az 1,020 milliárd forintos nagyságot.
A lakossági optimizmus fénye egyedül a befektetési alapok korábban leginkább népszerű piacára nem vetült rá. Ott ütemesen folytatódott a tőkekiáramlás, a lakossági állomány 137,4 milliárd forinttal esett vissza (a teljes hegyállomány pedig 894 milliárd forintra csökkent december végére). Ezen a részpiacon egyelőre az új év sem hozott áttörést, januárban még mindig százmilliárdos nagyságrendben váltották vissza jegyeiket a befektetők.
Remegő kezek
A tőzsdei részvények piacán több mint egy év után újra nettó vásárlók voltak a háztartások, szemben a külföldi befektetőkkel. A tavalyi év utolsó három havában a vásárlások 11,6 milliárd forinttal meghaladták az eladások összegét. Ezáltal december végére a tőzsdei részvények 4,8 százaléka volt közvetlenül a háztartások tulajdonában (ez 0,4 százalékponttal magasabb érték, mint a három hónappal korábbi). A részvénypiac és az újonnan bevezetett papírok (FHB, Forrás) meg is hálálták a bizalmat: a kisrészvényesek 2,6 milliárd forint árfolyamnyereséget könyvelhettek el.
A februárban is töretlen tőzsdei optimizmus tovább szíthatja a vételi kedvet, a csütörtöki új éves (10 228 pont) csúcs is olaj lehet a tűzre. A nagy tőzsdeguru, André Kostolany tapasztalatai szerint ilyenkor szoktak tömegesen megjelenni a remegő kezű kisbefektetők a parketten, akik rendszerint már a kelleténél drágábban vásárolnak be a részvényekből…
