Hatalmas árhullám öntötte el a csendes-óceáni miniállamot, Tuvalut a hétvégén. A tuvalui kormány egyértelműen a globális felmelegedéssel magyarázza a szokatlanul magas dagályhullámokat, amelyek következtében több épület pincéje beázott, és víz alatt állnak a mezőgazdasági művelésű földek is.
Kilenc szigeten
Tuvalu Ausztráliától 3400 kilométerre, észak-keletre fekszik. A kilenc szigetből, szigetcsoportból álló, 11 500 lakosú állam kormánya 1992-ben észlelt először baljós változásokat.
A globális felmelegedés hatásait nemcsak a vízszintemelkedésen mérik le a szigetlakók. Az éghajlat változásával gyakoribbá váltak a ciklonok, egyre pusztítóbbak a hullámok, felgyorsult a part eróziója. Tuvalu, a szintén csendes-óceáni Nauru után a világ második legkisebb és legalacsonyabban fekvő országa (a szigetek legmagasabb pontja 4,5 méter) az első nemzet lehet, amely a globális felmelegedés áldozatává válik – jelentette ki a kis ország államfője már a kiotói klímakonferencia idején.
Vannak kutatók, akik még mindig kételkednek a globális felmelegedés okozta vízszintemelkedésben. Egy másik teória ugyanis azt sugallja, hogy nem a víz emelkedik, hanem a sziget süllyed. A kérdés körültekintő eldöntésére nincs lehetőség, a kis ország ugyanis nem rendelkezik hosszabb távra visszatekintő mérési adatokkal.
Az ország kormánya mindenesetre a természeti csapásokat a nyugati világ túlzott széndioxid-kibocsátásával magyarázza a népnek. Hogy a veszély mennyire reális, azt jól jelzi, hogy hét évvel ezelőtt a kilenc sziget egyikét, Tepuka Savilivilit három bősz ciklon lesöpörte a horizontról: Tuvalu 25,9 négyzetkilométeres területéből 50 hektár egyszerűen a viharok áldozata lett, véglegesen a tengerszint alá süllyedt. 
Az elveszett Paradicsom
Tuvalu egyébként maga az elveszett Paradicsom. Nincs díszes Parlamentje, miniszterelnöke saját, egyszerű, kétszobás házában tart fenn irodát, ahol a telefonokat is többnyire ő maga veszi fel. Az ország egyetlen bankja naponta kinyit, de délután egykor bezár. Bankkártyát sehol sem lehet használni, nincs tévé, nincsenek hirdetések, bűneset is csak elvétve. Tuvalu korábban brit gyarmat volt, függetlenségét 1978-ban nyerte el.
Kilencből egy tuvaluinak van internetkapcsolata, a hétköznapi élet színtere az óceán. Egyszerre kert, mosókonyha, uszoda és vágóhíd. Ahogy hajnalodik, az emberek már nyakig állnak a vízben: halásznak, kókuszdiót eszegetnek, a lagunákban disznót vágnak, este pedig a naplementében gyönyörködnek.
Funafuti, a főváros
A Csendes óceán viszonylagos bőséget biztosít az országnak: Tuvalu 1,3 millió négyzetkilométerre kiterjedő halászati jogát rendszerint továbbadja az USA-nak és Japánnak. A beáramló pénz magával hozta a változást is: egyre több motorkerékpár tűnik fel a szigeteken.
Az együtt élő nagycsaládok sertéstenyésztésből, illetve halászatból tartják fenn magukat, sokan dolgoznak a környező országok hajótársaságainál is. Az ország egyetlen középiskolája a második legnagyobb szigeten, Vaitupun található. Az ambiciózusak a Fiji szigeteken végezhetnek egyetemet.
