A jelentés szerint a forgalom forint- és deviza-árszínvonala sem az exportban, sem az importban nem változott számottevően, ebből következően a cserearányokban sem történt lényeges változás.
A forint az euróhoz viszonyítva 4 százalékkal leértékelődött, a dollárhoz viszonyítva 13 százalékkal erősödött. Egy év alatt a forint összességében 1 százalékkal gyengült.
Január-novemberben az export- és az importárindexek egyaránt 1 százalék körüli forint-árszintcsökkenést jeleztek. A devizaárszint a forgalom mindkét irányában szintén 1 százalékkal csökkent, mivel az időszakban a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest összességében változatlan maradt.
A KSH közlése szerint a kivitel volumene éves szinten 9 százalékkal nőtt, az első félévi stagnálást a második félévben – különösen a negyedik negyedévben – a forgalom dinamikus növekedése követte.
A gépek és szállítóeszközök kivitele az év során folyamatosan meghaladta a bázisidőszaki szintet. A legjelentősebb, 26 százalékos növekedés az év utolsó negyedévében következett be, főként a híradás-technikai és hangrögzítő berendezések forgalmának erősödése miatt. Ezzel szemben a videojátékokat tartalmazó feldolgozott termékek forgalma az első félévben mintegy 10 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki szinttől.
Az úgynevezett bázishatás megszűnésével 2003 második felében a feldolgozott termékek exportjában 8 százalék körüli emelkedést mértek.
A behozatal volumene 2003 során folyamatosan bővült, a második félévi növekedés mértéke jelentősen meghaladta az első félévit. A legnagyobb, 12 százalékos növekedést importban is a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport forgalmában regisztrálták.
A legfontosabb régióból, az Európai Unióból származó gépek esetében a forgalom 6 százalékkal bővült. Ugyanakkor a fejlődő, illetve a közép- és kelet-európai országok esetében több mint 20 százalékos volt a volumen növekedése. A mobiltelefonokat jelentős értékben tartalmazó híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek importja mintegy harmadával bővült. A gépimport együttesen 18 százalékát képviselő speciális szakipari gépek, illetve általános rendeltetésű ipari gépek volumene egyaránt mintegy ötödével növekedett.
Jelentősen, 9 százalékkal nőtt az energiahordozók behozatala, ez leginkább a gáz 12 százalékos volumenbővülésével magyarázható.
A külkereskedelmi forgalom forintban számított árindexei az év első felében az exportban és az importban egyaránt néhány százalékos csökkenést, az év második felében pedig – a forint gyengülésével párhuzamosan – néhány százalékos emelkedést mutattak, és ez éves szinten az árszínvonal változatlanságát eredményezte mind az exportban, mind az importban.
A kivitelen belül a gépek és szállítóeszközök árszintje mintegy 2 százalékkal csökkent. A meghatározó súlyú árufőcsoportok közül legnagyobb mértékben, 4 százalékkal az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport árszínvonala nőtt, a feldolgozott termékeké 2 százalékkal növekedett.
Behozatalban is csak a gépek és szállítóeszközök árszínvonala mérséklődött, a csökkenés mértéke 2 százalék volt. A legnagyobb mértékben, 5 százalékkal az energiahordozók forint-árszínvonala haladta meg a bázisidőszaki szintet. A gépek és szállítóeszközök importjában bekövetkezett árszintcsökkenés döntően a fejlődő országokból származó gépimport árszínvonalának mintegy 7 százalékos mérséklődésével magyarázható, miután az innen származó import jelentős hányada gyengülő devizában, dollárban bonyolódott le.
