Csak kapkodtuk a fejünket az események láttán a múlt héten. Kezdődött minden a Mol villámprivatizációjával. A piacot teljesen váratlanul érte az, hogy a novemberi privatizációs kudarc során el nem adott Mol-részvényeket az ÁPV Rt. intézményi befektetőknek értékesítette, gyorsított könyvépítéses módszerrel, ami megakadályozza, hogy a befektetők rövid távú spekulációval lenyomják az árfolyamot a privatizáció előtt.
A kormánynak ezúttal sikerült elkerülnie olyan kommunikációs és taktikai bakikat, amelyeket a novemberi kör előtt elkövetett, és szinte kifogástalanul és sikeresen zárult a privatizációnak ez a menete. Egyesek ugyan fanyalogtak amiatt, hogy nem függesztették fel a Mol-papírok kereskedését, és így bizonyos befektetők a nyitás után lenyomhatták az árfolyamot, ami legközelebbre megfontolandó, de a világ más tájain sem szokták ilyenkor felfüggeszteni a kereskedést.
Megy az aranyrészvény?
Nem csak a Mol volt az érdeklődés középpontjában, a hét második felére az OTP szerezte vissza a figyelmet 7 százalékos szárnyalásával. A hírek szerint az emelkedés és az új csúcs mögött az a kormányzati szándék áll, miszerint az aranyrészvényt felváltaná egy új szabályozás, megszűnne, de legalábbis átalakulna az állam vétójoga. A befektetők úgy gondolták, hogy ez utat nyithat egy ellenséges felvásárlás előtt. Ez ugyan elég valószínűtlen a jelenlegi menedzsment hozzájárulása nélkül, de elég volt arra, hogy új magasságokba repítse az árfolyamot.
Az ÁPV Rt. bejelentette, hogy márciusban sor kerül a privatizáció második felvonására is. Emlékezhetünk, hogy a tavalyi értékesítés során a magánbefektetők is jegyezhettek volna részvényeket. A mostani eljárás során azonban csak a hazai és nemzetközi intézményi befektetők juthattak Mol-részvényekhez 6500 forintos áron. A márciusi privatizáció során jóval kevesebb, csupán fél millió Mol-részvényt fog az állam értékesíteni, változatlan áron.
Nem lesz már árkedvezményes vásárlási lehetőség, csupán részletfizetési engedmény. Maximum 200 darab jegyzése esetén csupán 2500 forintot kell befizetni, és a hátralevő összeget októberig kell átutalni. Ez az újabb tranzakció az államot 3,2 milliárd forint bevételhez juttathatja, de az a szabályok szerint nem fogja csökkenteni az államháztartás hiányát, csak finanszírozza.
London és a forint
A hét második felében látványosan erősödött a forint, egészen közel kerülve a 260-as szinthez az euróval szemben. Az erősödés hátterében az állt, hogy a devizaspekulánsok a nagy pesszimizmus és egymásra való licitálgatás között megálltak számolni. Nem túlzás, de a londoni elemzők hada játszadozik a számokkal, hogy 280 és 300 lesz a forint, a magyar sajtó pedig előszeretettel citálja ezeket a vészjósló számokat. A magyar gazdaság helyzete valóban rossz, de korai még a „földet rá” felszólítás.
No de akkor számoljunk mi is. A forint árfolyama is a keresletnek és kínálatnak megfelelően alakul. Ha csak a kereskedelmet nézzük, akkor sokkal nagyobb a kínálat, mint a kereslet, tehát a forintnak gyengülnie kellene. Erre szokták mondani, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya nyomást gyakorol egy deviza árfolyamára. Ez a deficit az idén várhatóan 3,5-4 milliárd euró lesz. Ezt kell finanszíroznia a beáramló működőtőkének és a külföldi kötvényvásárlásoknak.
Kamatemelés lesz?
A hétfő délután publikálandó negyedéves MNB-kiadványban, az Inflációs Jelentésben a magyar jegybank nyilvánosságra hozza a legfrissebb inflációs előrejelzését. A múlt héten megjelent 6,7 százalékos januári infláció meghaladta a várakozásokat és februárban az infláció tovább emelkedhet. Ennek tükrében szerepelhet az a mondat a jelentésben, hogy szükséges a monetáris politika szigorítása. Ha ez valóban így lesz, akkor várható az újabb kamatemelés, ami valószínűleg újabb hatalmas vitát váltana ki a közéletben. És valljuk be őszintén: az nem kérdés, hogy az infláció letörésének ára van, de éppen akkor kell forszírozni a dezinflációt, amikor ez a legdrágább megoldás a felelőtlen fiskális politika miatt?
Tavaly 1,5 milliárd euró értékben fektettek be hazánkban, csakhogy a magyar cégekből 2 milliárdot vittek ki a gyárbezárások, valamint a Mol és az OTP akvizíciói. Az idén nem várhatók ilyen jelentős akvizíciók, és a beáramlás is fokozódhat. Mindezt összevetve, ha jól számoltunk, kevesebb, mint egymilliárd euró értékben kell a külföldieknek kötvényvásárlással finanszírozni a hiányt. A jelenlegi nagyon magas reálkamatláb mellett erre nagyon jó esély van, hiszen csupán az év eleje óta bejött a szükséges összeg fele. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben nem lenne a kamatláb elég, akkor az MNB bizonyosan tovább emelné a kamatot, csakhogy az árfolyamot szinten tartsa, vagy erősítse.
