Belföld

Skandináv tőkeroham – magyar hídfő

Erőteljes tőkebeáramlás várható a következő hónapokban Magyarországra. A pénz forrása két skandináv állam: Svédország és Finnország. Tekintse meg képgalériánkat! >>

Magyarország képes arra, hogy geopolitikai helyzetének adottságait és a magas hozzáadott érték előállításához szükséges tudást továbbfejlessze és
Skandináv tőkeroham – magyar hídfő 1

kihasználja – mondta Göran Persson svéd miniszterelnök pénteken, budapesti látogatása alkalmából. Persson méltatta a küszöbön álló EU-bővítést is. “Örömmel fogadjuk önöket az Európai Unióban, mert az érett gazdaságoknak szükségük van a vérfrissítésre” – mondta. A svéd miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Európa gazdasági kilátásai nagyon jók. Történelmi eseménynek nevezte a bővítést, amellyel szavai szerint véget ér Európában Nyugat és Kelet megosztottsága.


A svéd miniszterelnök meleg szavait nyilvánvalóan az is magyarázza, hogy Magyarország Gripen vadászgépeket vásárol légierejének korszerűsítésére. A Gripenek ellentételezéseképpen pedig a svédek vállalták, hogy számos beruházást valósítanak meg különböző ipari szektorokban nálunk.


A nyíregyházi gyárról 

Az Electrolux csütörtökön megkezdte magyarországi új gyárának építését. Az évente mintegy 560 ezer darab hűtőkészüléket gyártó üzem 600 embernak ad munkát. A 65 millió eurós beruházással épülő gyár várhatóan 2005 elején kezd termelni. Az új gyárral Magyarország lesz az Electrolux legnagyobb hűtőkészülék- és fagyasztóláda-gyártó bázisa Európában. Az új üzemben gyártott termékek nagy részét nyugat-európai, közép és kelet-európai, oroszországi és ukrajnai piacokra exportálják majd, a hazai piaci igények kielégítése mellett. Az Electrolux Lehel Kft. ma Magyarország egyik legnagyobb ipari vállalata, meghatározó szerepe van az ország ipari exportjában. A beruházásról szóló döntést az is serkentette, hogy mind az alul-, mind a felülfagyasztós kombi hűtők iránt megnövekedett a kereslet, az elmúlt három-négy évben 5-6 százalékos növekedés jellemezte ezt a szegmenst Európában.


Gripenről nem beszéltek


Bár a csütörtöki nyíregyházi alapkőletételen nem szólt senki sem arról, hogy az Electrolux új hűtőgépgyára is az ellentételezés egyik eleme, mindenesetre mindenképpen pozitív eseményként hatott az elmúlt napokban, hogy a világ legnagyobb háztartásigép-gyártója a szabolcsi megyeszékhely mellett döntött. Az Electrolux AB elnök-vezérigazgatója, Hans Straberg a döntés kapcsán kiemelte, hogy “az új, nyíregyházi gyár építése kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy mennyire komolyan vesszük ipari jelenlétünket Magyarországon. A Lehel Hűtőgépgyár megvétele volt az első lépés 1991-ben, melyet jelentős befektetések követték. Az eredményekkel igen elégedettek vagyunk”.

Straberg dicsérő szavai mellett kitért arra, hogy a világpiacon egyre fokozódik a verseny, különösen az ázsiai riválisok lépnek fel igen agresszívan. Mindez ahhoz vezet, hogy évente 2-4 százalékkal csökkennek a háztartási gépek árai. Ez egyfelől a fogyasztóknak remek alkalom vásárlásra, mindazonáltal a cégeknek egyre olcsóbban és költséghatékonyabban kell termelniük. Straberg ezért hangsúlyozta, hogy Kelet-Európában, Mexikóban és Ázsiában is fokozni kívánja az Electrolux a gyártókapacitásait.


Az Electrolux csoport

Az Electrolux a világ legnagyobb konyhai, fürdőszobai, tisztító- és szabadtéri eszközöket gyártó vállalata. Termékpalettáján hűtőszekrények, mosógépek, sütők, porszívók, láncfűrészek, fűnyírók és kerti traktorok szerepelnek. Minden évben több mint 150 országban, több mint 55 millió Electrolux terméket vásárolnak az egyéni, illetve a professzionális fogyasztók. 2002-ben összesen 133,2 milliárd svéd korona volt a cégcsoport forgalma, alkalmazottainak száma 82 ezer. Az Electrolux Csoporthoz tartoznak az olyan világhírű márkák, mint az AEG, a Zanussi, a Frigidaire, az Eureka és a Husqvarna.


Kelet-Európa akkora piac, mint Németország


Wolfgang König, a cégcsoport európai háztartási készülékeket gyártó és forgalmazó leányvállalatának vezérigazgatója mindehhez hozzátette: az Electrolux 1991-ben megvásárolta a Lehel hűtőgépgyárat, majd Lengyelországban és Romániában is gyártóbázisokat létesített. Mindennek egyre nagyobb a jelentősége, ugyanis az elmúlt 12-13 évben a kelet-európai piac olyan dinamikusan növekedett, hogy ma már a térség együttes forgalma megközelíti a legnagyobb nyugat-európai piac méretét. Ez azt jelenti, hogy immár Németországgal vetekszik régiónk, fontosságát tekintve.

Ugyanakkor König és Straberg is emlékeztetett arra, hogy a költségek csökkentése elengedhetetlen az iparágban, ez pedig a bérszínvonaltól is függ. Ennek kapcsán reményüket fejezték ki, hogy a magyarországi munkaerő továbbra is versenyképes marad. Burkoltan ez azt jelentette persze, hogy az olcsó munkaerőbe vetett hitüket nem adták fel a svédek…

Az eseményen rész vett Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere és László Csaba pénzügyminiszter is. Mindkét magyar politikus azt hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalások előzték meg a nyíregyházai beruházást. László Csaba pedig a nagyobb adóbevételeket és a csökkenő szociális terheket emelte ki mint a megyeszékhely számára előnyös jövőbeni fejleményeket.

Haldex-beruházás Szentlőrinckátán

A Haldex svéd cég a Budapest közelében lévő Szentlőrinckátán zöldmezős beruházással autóipari alkatrészeket gyártó üzemet épít – közölte csütörtökön, vagyis az Electrolux-bejelentés napján Marie Aktö, a Gripen International kommunikációért felelős igazgatója. A beruházást a Gripen vadászgépek ellentételezési programjának keretében valósítják meg. Marie Aktö az MTI-nek Stockholmból telefonon adott nyilatkozatában elmondta, hogy a szentlőrinckátai üzemben hidraulikus alkatrészeket fognak gyártani.


Kezdetben az üzem 110 embert foglalkoztat. A termelés az év közepén kezdődik és a beruházás értéke 5-10 millió euró. A Haldex globális cég, amely hidraulikus rendszereket gyárt kamionokhoz, személygépkocsikhoz és ipari járművekhez. A Haldex 2002-ben több mint 4000 alkalmazottat foglalkoztatott, forgalma 2002-ben 6,4 milliárd svéd korona, adózás előtti eredménye 112 millió svéd korona volt. A Gripen International a magyar kormánnyal kötött, 14 vadászgép lízingelésére vonatkozó szerződés alapján 14 évre szóló ellentételezési programot indított Magyarországon.


 A Nokia és Magyarország

A Nokia 1998 októberében döntött úgy, hogy befektet Magyarországon, s decemberben határozott Komárom mellett. A gyárat 1999-ben kezdték építeni, és nyolc hónap múlva legyártották Komáromban az első telefont. A Nokia akkor 100 millió eurót ruházott be, amiből felépített egy 20 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot és egy 10 ezer négyezetméteres logisztikai központot.


A Nokia is óriásberuházást valósít meg



Az Electrolux gyárának alapkőletételével szintén egy napon – bár a Gripenektől függetlenül – a finn Nokia is bejelentette, hogy több mint 50 millió eurós beruházással tovább bővíti komáromi telefongyárát, s a jelenlegi 20 ezer négyzetméteres gyártócsarnok mellé egy újabb ugyanekkorát épít. A beruházással 500 új munkahelyet hoz létre a finn cég. A Nokia Komáromban jelenleg mintegy 2000 embert foglalkoztat, ám a 20 ezer négyzetméteres gyár felépítése révén még az idén tavasszal újabb 500 embert vesz fel. A tervek szerint 2004 szeptemberében már elkészül az első telefon az új gyártócsarnokban – jelentette be Jyrki Jalasto, a Nokia Komárom Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón..

Jyrki Jalasto az MTI érdeklődésére elmondta: azért a magyarországi gyárukat bővítik, mert elégedettek a komáromi egység teljesítményével, illetve eredményeivel. További indoklásként elmondta, hogy Európában, a Közel-Keleten és Afrikában nagyon gyorsan nő a kereslet a mobiltelefonok iránt, s ezeknek a piacoknak egyik fő szállítója a komáromi gyár. A társaság becslések szerint Magyarország legnagyobb exportőrévé válhat, a komáromi gyár ugyanis jelenleg is a három legnagyobb magyar exportőr egyike.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik