Jelenleg két olyan kurzust kínál a Budapesti Közigazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyeitem Budapesti Vezetőképző Központja, amely kifejezetten az infokommunikációs területtel foglalkozik – tudtuk meg dr. Matern Margittól, a diplomás programok igazgatójától. Az egyik ilyen kurzusuk kifejezetten MBA képzés, távközlési szakterületre koncentrálva, a másik pedig Informatikai Menedzsment, ami bár nevében nem hordozza, de szintén MBA jellegű. Mint azt dr. Drótos György és dr. Nemeslaki András egyetemi docensek (az említett két képzés felelős vezetői) elmondták, a korábbi évekhez képest több változást is végrehajtottak a kurzusok tartalmában. 
E változásokat részben a hallgatói visszajelzések, részben a saját tapasztalatok diktálták. Megerő-sítették a tananyag integratív jellegét, nemcsak az egyes tantárgyak egymáshoz való viszonyában, hanem a tantárgyakon belül is. Az iskolában az oktatás nyelve magyar, és ez részben korlátozza a merítési lehetőséget a hallgatók száma és összetétele szempontjából, ami elvileg hátrány is lehetne egy nemzetközi jellegű és angol nyelven folyó oktatáshoz képest. A gyakorlati élet azonban épp az ellenkezőjét mutatja.
Szinte közhely, hogy a külföldön – elsősorban angolszász területeken – bevált megoldások változtatás nélküli adaptációja a vállalati szervezetekben gyakorta megbukik vagy félresiklik azon, ha például az adott multinacionális vállalat nem vesz tudomást a leányvállalatát befogadó ország kulturális, mentalitásbeli eltéréseiről, sajátosságairól. A Budapesti Vezetőképző Központ erénye éppen az, hogy az egyetem hátterére támaszkodva, az ott folyó gyakorlati kutatások és oktatott társtudományok (például szociológia, alkalmazott közgazdaságtan) révén felhalmozott tapasztalatokat, mindennapi életből vett esettanulmányok tanulságait is be tudják építeni a tantervekbe.
Ezt egyébként a hallgatók igénylik is, akik általában 28-32 év közötti átlagéletkorúak, többnyire férfiak, és két éven keresztül járnak egy kurzusra, mire a posztgraduális diplomát megszerzik. A központ oktatása érdekes módon egyfajta állásbörzeként is funkcionál, hiszen gyakori, hogy az itt végzett szakembert elcsábítja egy-egy nagyvállalat.
A hallgatók a gazdaság minden részéből érkeznek, nagyvállalatoktól, közép- és kisebb vállalatoktól egyaránt. A képzés hetente egy napot vesz igénybe, ám mivel nem mindenkinek teszi lehetővé a vállalat a hétköznapokra az oktatáson való részvételt, az idei év őszétől egyes programokon lehetőség van arra is, hogy szombati napon folyó képzésbe kapcsolódjon be a továbbtanulni vágyó.
A négy szemeszterben zajló képzésben a féléveket záró vizsgákon túl komoly diplomamunkát is készítenek a hallgatók. Nem ritka, hogy ezek olyan esettanulmányokra épülnek, amelyek éppen a korábban említett kulturális attitűdbeli különbségekből származó „mintaértékű” projekteket dolgoznak fel és mutatnak be. Az elemzések igényessége jó visszacsatolás egyrészt az oktatóknak, hogy még inkább az életben használható információkat nyújthassanak a kurzusokon, másrészt a diplomamunkák gyakorta lendítették előre készítőjük szakmai karierjét is…
