Az elveszett 3G

Természetesen siker – mondtuk volna négy-öt évvel ezelőtt, mikor még csak a szabványok formálódtak, de nem lehetett tudni, mikor is vehetünk a kezünkbe működő 3G készüléket. „Természetesen kudarc” – mondják most sokan arra gondolva, hogy az előzetes várakozásokhoz képest eddig messze elmaradt a 3G berobbanása a mobil világba. Az igazság azonban valahol a kettő között van, és egyáltalán nem biztos, hogy a következő két év nem hoz alapvető fordulatot. Egy higgadt elemzés nem arra figyel, mennyire valósultak meg az öt évvel ezelőtti álmok, hanem arra, hogy összhangban van-e a megfigyelt folyamat fejlődése az őt körülvevő környezettel, lehetőségekkel és az aktuális elvárásokkal. Ha ezzel a filozófiával közelítünk az Európában UMTS-nek, az ITU-ban IMT-2000-nek nevezett rendszer kibontakozásához, valószínűleg nagyobb esélyünk van jól megítélni a helyzetet.

Először azonban térképezzük fel a 3G rendszerek eddigi történetét és azt, hol tart ma a világ a gyakorlat terén. Talán érdemes felidéznünk, hogy a biztos sikernek tartott 3G, azaz harmadik generációs mobil rendszerek életében az első nagy hullámvölgy már akkor bekövetkezett, amikor még csak a fejlesztők kezében volt működő példány a készülékekből. Ezt a hullámvölgyet pedig a Nagy-Britanniában, majd Németországban megtartott UMTS frekvenciaárverés váltotta ki. A brit árverésre 2000 áprilisában, a német árverésre 2000 augusztusában került sor, és mindkét aukción az egekbe licitálták a szolgáltatók a kiírt sávok árát. A nagynevű multinacionális mobilszolgáltatók ki is véreztek ezen a két piacon, s közben az infokommunikáció robogó szekerét utolérte a recesszió.

A tartósnak ígérkező csendet a japán NTT DoCoMo törte meg, mely a kezdeti nehézségek ellenére is vállalta az első fecske szerepét és 2001 októberében megindította Japánban a világ első kereskedelmi 3G hálózatát. A DoCoMo vezetője, Tachikawa optimizmusát a korábbi mobilpiaci sikerekre és az újdonságokra fogékony japán mentalitásra alapozta. Ahogy az 1999 februárjában elindított japán mobil internetelérés, az i-mode másfél év alatt 10 millió előfizetőt mondhatott magáénak, s jelenleg már 40 millió előfizetője van, úgy a 3G is biztos siker lesz – gondolta a DoCoMo vezetése. Csakhogy másként alakult a történet. Egy évvel az indulás után a FOMA (Freedom of Mobile Multimedia Access) névre hallgató rendszernek mindössze 142 ezer előfizetője volt. A felfutás csak ez év februárjában indult meg, októberében 1 millió 337 ezer előfizetővel működött a hálózat. Az is igaz viszont, hogy a havi növekedés az utolsó hónapban már 300 ezer volt.

Az NTT DoCoMonak 2002 végén már vetélytársa is akadt, a J-Phone is megindította szolgáltatását, igaz, sokkal szerényebb előfizetői számmal, 2003 szeptemberében 83 ezer előfizetője volt.

Európa hosszú ideig várakozott, mígnem idén márciusban a Hutchison fémjelezte mobil konzorcium, az egyszerű „3″ márkanevet választó társaság két országban, Olaszországban és Nagy-Britanniában is megindította 3G szolgáltatását. A cég indulásakor még abban bízott, hogy év végére eléri az egymilliós előfizetői létszámot, de ez a jóslat is csak nehezen fog teljesülni. Október elejéig Nagy-Britanniában ugyanis 247 ezer, míg Olaszországban 423 ezer előfizetőre sikerült szert tennie. A „3″ azonban töretlenül optimista, júliusban ugyanis Ausztráliában is megindította a szolgáltatást, ami további 64 ezer előfizetőt jelent számára. Májusban még Ausztriában és Svédországban kezdett szolgáltatni a „3″, és a Hutchison elnöke, Li Ka-Shing szerint jövő év elején már 10 országban fog működni a rendszerük.

Még a „3″-t is egy hónappal megelőzve a Mobilkom Austria szintén elindította 3G szolgáltatását, ezzel válik teljessé a jelenleg kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó társaságok felsorolása. A teljes előfizetői szám már 2 millió felett van, de ez igen messze van attól, amit évekkel ezelőtt jósoltak a szakemberek.

Akkor miért nem lehet nyugodtan kimondani, hogy a 3G teljes kudarc? Többek között azért, mert amit eddig láttunk, az csak a jéghegy csúcsa, a korán indulók kicsi, de elszánt hada. Az UMTS Forum a nyolc hálózaton kívül ugyanis már további 13-ról tud, melyek az üzemi tesztnél tartanak. A 3G infrastruktúrát szállítók – elsősorban az Ericsson – jelentős mennyiségű aláírt, illetve részben már teljesített szerződése alapján úgy tűnik, hogy 2004-ben komolyan megindul a 3G korszak. Az Ericsson által nemrég Budapesten megrendezett egyhetes Constructive Thinking bemutató sorozaton Peter Olson, a cég stratégiai és termékmenedzsere elmondta, hogy a cég már 28 európai ország 80 szolgáltatójával áll szerződéses viszonyban a WCDMA elven alapuló 3G rendszerek szállítására. Minden remény megvan tehát arra, hogy 2004-ben legalább újabb 30 hálózat kezdje meg kereskedelmi működését, és ezzel jelentősen beinduljon a 3G rendszerek terjedése.

Való igaz, Európában alig van olyan ország, ahol ne adták volna ki az UMTS szolgáltatásra az engedélye-ket. Bulgária, Horvátország, Magyar-ország, Románia, Oroszország, Törökország és Litvánia tartozik ebbe a körbe. Van tehát esély a 2004-es rohamra, de lehet, hogy azok járnak jobban, akik nem siettek. Lassan formálódnak ugyanis azok a szélessávú átvitelt igénylő szolgáltatások, melyek miatt valóban érdemes lesz áttérni a jelenlegi GSM rendszerről az UMTS multimédiás lehetőségeire.

A 3G hálózatok indulásában az igazán nagy nehézséget azonban a készülékválaszték hiánya jelentette. Japánban mindössze háromféle készülék állt rendelkezésre az induláskor, és ugyanez volt a helyzet a „3″ startjánál is. Mára 29 modell közül válogathatnak az előfizetők, elsősorban a japán gyártók jóvoltából. Ezek közül 15 a japán, 14 az európai piacra készült. Hamarosan tovább bővül a választék, a Nokia és a Sony-Ericsson most kezdi nagyobb skálában gyártani UMTS készülékeit.

Nem könnyű arra válaszolni, hogy mi a helyzet a hazai piacon. Mint az eddigiekből kiderült, a kevés európai ország egyike vagyunk, amely nem kapkodta el az UMTS rajtját. Az eddigieket tekintve ez nem is olyan nagy baj. Lassan azonban meg kell tenni az első lépéseket, ennek üteméről viszont eltérően vélekednek gyártók és szolgáltatók. A korábban már említett Constructive Thinking Ericsson rendezvény utolsó napján Kovács Kálmán IHM miniszter azt valószínűsítette, hogy 2004 elején itthon is megkezdődik a 3G rendszer leendő szolgáltatóinak kiválasztása. A részletekkel kapcsolatosan még vannak nyitott kérdések, de már folyamatban van annak a tanácsadó cégnek a kiválasztása, amely ezekre kidolgozza az alternatívákat. A kormányzat 15,8 milliárd forint bevételre számít, de persze nem tudni, hogy ebben mennyire lesznek partnerek a leendő szolgáltatók. Kovács Kálmán szerint reális esély van arra, hogy akár 2005 elején meginduljon hazánkban a 3G szolgáltatás, ha erre a piac fogadóképes.
dr. Bartolits István