Belföld

Tőzsdezárás – kiemelkedő profittal

Nemzetközi mércével mérve is jól teljesítettek idén magyar részvények, és az ismert pénzpiaci krízisek miatt magasan verték az állampapírhozamokat is. Az év slágerei a jelzáloglevelek voltak.

Hacsak nem történik valami rendkívüli a hátralevő napokban, akkor a BUX index 20 százalék körüli teljesítménnyel fejezi be a 2003-as esztendőt, ez 11 hónap alatt 17 százalékos hozam – mutatott rá Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke évértékelő tájékoztatóján. Ezzel



Tőzsdezárás – kiemelkedő profittal 1


nemzetközi összehasonlításban is az élvonalban van a hazai részvényindex (bár a forint év közbeni gyengélkedése miatt euró alapon számítva kevésbé látványos az emelkedés), és kivételesen bőven veri az állampapírpiaci



Tőzsdezárás – kiemelkedő profittal 2


benchmarkokat, amelyek egy lefelé tartó tendenciát követve mostanában már a negatív tartományban mozognak (a MAX index 11 hónap alatt –2,4 százalékon állt).

Vége a pangásnak

Ez az év végre áttörést jelentett több fronton is: a világ piacai kilábaltak a globális recesszióból, itthon pedig enyhült az érdektelenség – fogalmazott a tőzsdeelnök. Ezt néhány új tőzsdei kibocsátás is elősegítette, 2003-ban végre több bevezetésre, mint kivezetésre láttunk példát. Szeptemberben a Forrás Rt., novemberben az FHB részvényei jelentek meg a parketten, az utóbbiak számottevő forgalom kiséretében. Az év során egyetlen társaság, a Primagáz hagyta el a börzét.

Ezzel párhuzamosan emelkedett a kapitalizáció (november végén meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, amelyből az új bevezetések mintegy 30 milliárd forint többletet jelentettek), bővült a forgalom és javult a



Tőzsdezárás – kiemelkedő profittal 3


likviditás. A részvénypiac forgalma november végére megközelítette az 1700 milliárd forintot, a teljes tőzsdei forgalom pedig a 2000 milliárd forintot. Az azonnali piacon ez átlagosan havi 178 milliárd forintot jelentett, de a legaktívabb hónapban, júniusban 272 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket a befektetők. A forgalom 93,4 százalékát az öt legkeresettebb papír (sorrendben az OTP, Mol, Matáv, Richter, Egis) adja, ahogyan kapitalizáció szempontjából is öt társaság van a csúcson (sorrendben a Matáv, OTP, Mol, Richter és Borsodchem).

Új sztárpapír

A tőzsde sztárpapírja idén nem egy részvény volt, hanem a jelzáloglevél. A jelzáloglevelek forgalma a tavalyi 20 milliárdról 89 milliárd forintra emelkedett november végére, piaci állományuk pedig az immáron három irányból (FHB, OTP, HVB) érkező kibocsátásoknak köszönhetően 2,75-szeresére emelkedett és megközelítette a 350 milliárd forintot.


Tőzsdezárás – kiemelkedő profittal 4


A lakossági hitelexpanzió exponenciális bővülése tehát egyfelől elvonta a befektetőket a tőzsdétől (részvényvásárlás helyett hitelt vettek fel), másfelől a megnövekedett refinanszírozási igény jelentősen meglódította a jelzálogpapírok tőzsdei kibocsátását és forgalmát. A tőzsde és maga a BÉT Rt. kárvallottja, de egyben nyertese is a lakosság látványos eladósodottságának – mondta Jaksity György.

A forint volatilitása sokszor okozott fejtörést a befektetőknek, de a devizapiac forgalmára mindenképpen élénkítően hatott. A 2003-as év így a származékos piacon is áttörést hozott, elsősorban a devizapiac felfutásának köszönhetően. Az ideihez hasonló devizapiaci aktivitást utoljára 1998-ban regisztráltak a BÉT-en: november végéig több mint 2,25 millió kontraktus cserélt gazdát (több mint kétszer annyi, mint tavaly), a kötések összértéke pedig meghaladta az 1200 milliárd forintot (ez 42 százalékos bővülés 2002-höz képest). A legnépszerűbb termék természetesen a forint/euró kontraktus volt, ez adta a teljes devizaforgalom 35 százalékát.

Nyereséges a BÉT Rt.

 

A 2002-ben realizált 59 millió forintos nyereséget követően 2003-ban a BÉT Rt. adózás előtti profitja várhatóan 110 millió forint körül alakul (szemben az évre tervezett 150 milliós veszteséggel). A vártnál nagyobb növekedés forrása elsősorban a forgalmi díjbevétel emelkedése volt, az erre vonatkozó előrejelzések meglehetősen konzervatívnak bizonyultak az elmúlt évek visszafogott aktivtásának tapasztalatai alapján. 

Integrációs tervek



A „hagyományos” tőzsdei termékek mellett 2003-ban új lehetőségként a külföldi papírok is megnyíltak a magyar befektetők számára. Természetesen eddig is hozzájuthattak a nemzetközi instrumentumokhoz, de a BÉT és a Deustche Börse közötti megállapodás keretében nyár óta már a frankfurti elektronikus platform, a Xetra több mint 10 ezer befektetési eszköze is közvetlenül elérhető a hazai tőzsdézők számára. Ezzel nem állt meg a BÉT nemzetközi életbe való bekapcsolásának folyamata – fogalmazott Jaksity György –, hiszen jelenleg a globális részvénykereskedelem 30-40 százaléka érhető el közvetlenül, de a távlati cél egy legalább 80 százalékos lefedettség biztosítása.

A lehetséges partnerek felkutatása tehát folyik, ahogyan a belföldi integráció is egyre inkább körvonalazódni látszik. Az értéktőzsde keresi annak lehetőségét, hogy a gazdaságosabb működés érdekében összevonja az árutőzsde és az elszámolóház tevékenységét, mivel – a tőzsdeelnök szerint – több százmillió forintnyi szinergiahatást lehet kiaknázni, ha a BÉT, a BÁT és a KELER egy tető alatt tevékenykedne. Nem a fúziót támogatjuk – hangsúlyozta Jaksity György –, mivel annak megvalósítása sokkal bonyolultabb és felesleges is lenne.
Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.