Belföld

Tőzsdei integráció – kettőből egyet?

Az áru- és az értéktőzsde integrációjának előkészítéséről is döntöttek a BÁT Rt. rendkívüli közgyűlésén kedden. Az egyesülés azokat a befektetőket igazolja, akik mostanában jutottak nagyobb paketthez.

Felgyorsultak az események az áru- és az értéktőzsde több éve rebesgetett egyesülése körül. A BÁT Rt. keddi közgyűlésén ugyanis a részvényesek közel 90 százaléka arra szavazott, hogy az igazgatóság kezdjen tárgyalásokat a BÉT Rt. menezsdmentjével. A közgyűlés után kiadott szűkszavú közleményen túl a Napi Gazdaság információja szerint az integráció akár már 2004-ben megtörténhet, és újra létrejöhet a 140 évvel ezelőtt is működő Budapesti Áru- és Értéktőzsde.

Személyi változások

 

A BÁT Rt. közgyűlése személyi kérdésekről is döntött: az igazgatóságba beválasztották Juhász Pétert (a Budapest Bank és a New York Bróker egykori brókerét) és Bugár Csabát (a Magyar Követeléskezelő Rt. volt vezérigazgatóját), a felügyelőbizottságba pedig Korányi G. Tamást és Gránicz Jánost (az Arago Holding vezérigazgatóját). 

Beteljesülő remények

Az elképzelések szerint nem teljes fúzióról lenne szó, hanem a két tőzsde operatív szervezetének összevonásáról. A közös tőzsdén belül tehát külön áru- és értéktőzsdei szekció működne, saját szabályzatokkal. Az árutőzsde nyílt kikiáltásos rendszere legalább öt évig még fennmaradna, erre a BÉT tőzsdeterme remek terep lehetne – írja a Napi Gazdaság.

Az a tény, hogy az integráció valóban megvalósulni látszik a közeli jövőben, különösen azokat a befektetőket örvendeztetheti meg, akik az utóbbi hónapokban „ugrottak rá” a tőzsderészvényekre, és jelentős pakettekre tettek szert. Bizonyos befektetői csoportok ugyanis folyamatosan növelték befolyásukat mindkét tőzsdetársaságban, de a figyelem mostanában főként a BÁT-ra terelődött. A felvásárlók szeme előtt két gyümölcsöző vízió lebegett: az egyik éppen a most útjára indított integráció volt, a másik pedig a Keler-részesedés eladása (ez a Napi Gazdaság szerint most is felvetődött a közgyűlésen).

A tisztes profittal működő és vonzó osztalékfizető képességű elszámolóházról ugyanis időről-időre olyan pletykák kapnak szárnyra, melyek szerint a BÉT megvásárolná a BÁT részesedését (vagy fordítva), az pedig biztos, hogy a jegybanknak – az Európai Központi Bank ajánlását követve – egyszer meg kell válnia 50 százalékos üzletrészétől.

Az OTC-piac slágerei

 

A BÉT Rt. és a BÁT Rt. részvényeivel azóta lehet kereskedni, hogy a két szervezet részvénytársasággá alakult. Elsőként az értéktőzsde 2002. nyarán, az árutőzsde idén szeptemberben. Az adásvételek terepe a tőzsdén kívüli (OTC) piac, amelyen korábban legfeljebb az áramszolgáltató társaságok részvényei forogtak nagyobb sebességgel. Ezen cégek tőzsdére menetele után az elmúlt években szinte kiürült a másodlagos parkett, ám az eltelt szűk másfél esztendő alatt a tőzsderészvények ismét idevonzották bizonyos befektetők tekintetét és tőkéjét. A pénzügyi befektetők részedésszerzése korlátozott: az értéktőzsde alapító okirata a közvetlen és közvetett tulajdoni és szavazati arányt 10 százalékban korlátozza. Az árutőzsdén a tőkepiaci törvény kevésbé szigorú szabályai az irányadók: legfeljebb 33, 50, 75 és 100 százalékos küszöbök átlépésekor illetve elérésekor van szükség külön jóváhagyásra.  

Felvásárlói érdekek

Albrecht Ottó, a BÁT egyik legerősebb tulajdonosává vált Cashline Rt. vezérigazgatója kérdésünkre cáfolta, hogy a Keler-csomag lenne a fő motivációs erő, bár azt elismerte, hogy nagy értéket képvisel mindkét tőzsde életében (a BÉT és a BÁT egyaránt 25 százalékos tulajdonát az átalakulási mérlegben 2,5 milliárd forintra értékelték, és tavaly 59 millió forintnyi osztalékot hozott). Véleménye szerint ugyanakkor a befektetők elsősorban az integrációra apelláltak, mivel különösen a BÁT-ot gazdaságtalan önállóan üzemeltetni. Az operációs tevékenység egyesítésével véleménye szerint nyereségesebbé válhatna a közös szervezet.


Hasonlóan gondolkodott Korányi G. Tamás is, aki a BAÁL Kft. főtulajdonosaként szintén megkerülhetetlen BÁT-részvényes, ezért a mostani közgyűlésre éppen ő vetette fel az integráció megtárgyalásának kérdését. Erről a szcenárióról egy héttel korábban Bánhidi Ferenc még csupán annyit mondott, hogy ha jogilag és gazdaságilag kivitelezhető az integráció, akkor érdemes vele foglalkozni. A keddi közgyűlésen egy lépéssel továbbmentek: a részvényesek felhatalmazására az igazgatóságnak immár kötelessége, hogy tárgyaljon az értéktőzsdével.


A legnagyobb befektetők

 

A tőzsdei tulajdonosi átrendeződés következtében Leisztinger Tamás, a 35 milliárd forintos vagyonával 3. leggazdagabb magyar által tulajdonolt Arago Holding az egyik legnagyobb befektető (a BÉT-ben 8,5, a BÁT-ban 13 százalék körüli hányaddal), a B AÁL Kft. és személy szerint annak fő tulajdonosa, Korányi G. Tamás (a BÉT-ben 6, a BÁT-ban 15 százalékkal), továbbá az OTC-piacon korábban is igen ambíciózus Cashline Értékpapír Rt. tett szert jelentősebb (a BÉT-ben 8, a BÁT-ban 15 százalékos) csomagra. Rajtuk kívül még az Econorg Ingatlanforgalmazó Kft. bír komolyabb befolyással (a BÉT-ben 6, a BÁT-ban információink szerint csaknem 20 százalékkal). 


Homályos viszonyok



Az események mindenesetre igazolják a pénzügyi befektetők hónapok óta tartó rohamos felvásárlásait, amelyek alaposan átrendezték a tőzsdék tulajdonosi szerkezetét. Zárt körű részvénytársaságokról lévén szó, a pontos összetétel nehezen követhető. A BÉT Rt. néhány hónapja legalább havonta egyszer közzéteszi a részvényesi felállást, ám a BÁT RT. esetében legfeljebb az átalakuláskori alaphelyzet ismeretében illetve az azóta közzétett tulajdonosi változások visszakövetése alapján lehet többé-kevésbé képet alkotni.

Ami biztosan tudható, hogy van egy kör, amely (a tőzsdéken kereskedő társaságok, bankok, brókercégek és a Magyar Nemzeti Bank alkotta) stratégiai, szakmai befektetőkből és van egy másik, amely a már említett pénzügyi invesztorokból áll. Ez utóbbiak olyan magánszemélyek valamint kisebb-nagyobb társaságok, amelyek a tőzsderészvényeket gyümölcsöző befektetésnek vélik rövidebb távon is, és akik – különösen az árutőzsde esetében – már megkerülhetetlen „tényezőkké” váltak.

Néhány nagyobb stratégiai befektetőnek éppen ez nem tetszik, ők ugyanis egy stabil, hosszú távon kiszámítható hátteret szorgalmaznának a versenysemleges működés megteremtése érdekében. Bánhidi Ferenc, a BÁT Rt. vezérigazgatója kérdésünkre válaszolva ezzel együtt nem érzi ellenségesnek a felvásárlókat, és nem is látja indokoltnak, hogy a tulajdon-, illetve szavazatszerzési szabályokat szigorítsák.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.