A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a három árutermelő gazdasági ág, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye eltérően alakult. Határozott élénkülés volt tapasztalható az iparban, ahol a bruttó termelés a III. negyedévben mintegy 7 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés a súlyos aszálykár miatt a tavalyi alacsony szintet sem éri el. Az építőipar I-III. negyedévi teljesítménye kissé, 1,8 százalékkal elmaradt a tavalyitól, elsősorban a kiugróan magas bázis miatt. Az első háromnegyed évben az ipari export 7,9 százalékkal, a belföldi eladás mindössze 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyit.
A KSH szerint az élénkülés az ipar egyre több ágazatára terjed ki: míg az I. félévben a 14 feldolgozóipari ágazat közül nyolcban csökkent vagy stagnált a termelés, addig a III. negyedévben azoknak az ágazatoknak a száma, amelyek termelése nem érte el a tavalyit vagy stagnált, négyre csökkent. A feldolgozóipar 6 ágazatában, amelyek a termelés közel kétharmad részét adták, 5 százalék feletti volt a növekedés.
Az ipari termelékenység az első háromnegyed évben 7,3 százalékkal, a termelésbővülést meghaladó ütemben nőtt. A III. negyedévben a GDP termelése és felhasználása között kialakult aránytalanság valamelyest mérséklődött ugyan, de továbbra is nagy. A fogyasztási adatok arra utalnak, hogy a növekedés üteme a III. negyedévben mérséklődött, de így is nagyobb, mint a GDP-é.
A reálkereset az I. negyedévben közel 13,9, a II. negyedévben 12,7 százalékkal nőtt, a III. negyedévben a növekedés 9,5 százalékra mérséklődött. A beruházások a III. negyedévben 4,4 százalékkal nőttek. A feldolgozóiparban az első háromnegyed évben 13, a III. negyedévben 27 százalékos volt a beruházások növekedése, különösen a gépberuházások nőttek dinamikusan. Tavaly január-szeptemberben 11 százalékkal, a III. negyedévben 15 százalékkal kevesebbet fordítottak fejlesztésre a feldolgozóiparban, mint a megelőző évben.
Folyó fizetési mérleg
Az ország külkereskedelmi forgalma az év folyamán élénkült: a kivitel volumene a I-III. negyedévben 5 százalékkal, a III. negyedévben 10 százalékkal haladta meg a bázist. Az import dinamikája meghaladta az exportét: az első kilenc hónapban 9, a III. negyedévben közel 14 százalékkal nőtt a behozatal a tavalyihoz képest. Az import javára mutatkozó ütemkülönbség következtében a külkereskedelmi hiány az I-III. negyedévben a tavalyi 2,1 milliárd euróról 3,6 milliárdra emelkedett. Az import erőteljes növekedése továbbra is a fogyasztási célú, elsősorban a gépkocsi behozatal, továbbá az ipari termelést szolgáló beruházási javak importjának növekedésével függ össze, hozzájárult továbbá az energiahordozók behozatalának mennyiségi növekedése és drágulása is. Ugyancsak növelte a behozatalt az utóbbi hónapokban felfutó kivitel importigénye, valamint az a tény, hogy a rendelésállományok szerint az exportkilátások továbbra is kedvezőek.
A folyó fizetési mérleg I-III. negyedévi hiánya a tavalyi 1,5 milliárd euróról 3,5 milliárd euróra emelkedett. A hiány növekményéhez az áruforgalmi egyenleg romlása kétharmad részben járult hozzá, mintegy harmada pedig a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett. A folyó fizetések I-III. negyedévi hiányának mindössze 20 százaléka finanszírozható nem adóssággeneráló forrásokkal, míg tavaly ez az arány 55 százalék volt. Január-októberben a fogyasztói árak növekedése 4,5 százalékot, tavaly ilyenkor 5,4 százalékot tett ki az előző év azonos időszakához képest.
Foglalkoztatottság
Az idén augusztus-októberben folytatódott a foglalkoztatottság első negyedévtől tartó emelkedése, és a munkanélküliség csökkenése. A foglalkoztatottak száma 3 millió 973 ezer, a munkanélkülieké 237 ezer fő volt, 80 ezerrel több, illetve 6 ezerrel kevesebb az egy évvel azelőttinél. A foglalkoztatási arány 50 százalékról 51 százalékra nőtt, a munkanélküliségi ráta 5,9-ről 5,6 százalék
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
