Belföld

EU-pályázatok – januárban startolnak

Januártól magyarországi intézmények és személyek is igényelhetnek támogatást az EU-strukturális alapjából. A pályázatokat csak jövőre írják ki, de leírásuk már most is elérhető.

Elkészültek a strukturális alapok programkiegészítő dokumentumai, amelyek alapján véglegesítik a pályázati kiírásokat – közölte Baráth Etele, a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának szakmai

 Nemzeti fejlesztési terv

Magyarország európai uniós tagságának eredményeként 2004-2006 között jogosulttá válik mintegy 1100-1600 milliárd forintnyi, az EU strukturális alapjaiból és kohéziós alapjából származó fejlesztési forrás felhasználására. A strukturális alapok általános szabályozásáról szóló európai tanácsi rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a Közösség átlagának 75 százalékát) – így Magyarországnak is – Nemzeti fejlesztési terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk és az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat ahhoz, hogy igénybe vehessék a Strukturális Alapok támogatásait. Az NFT-ben tervezett fejlesztéseket nagy projektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő, úgynevezett operatív programok fogják össze. Az NFT nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő fejlesztési terv, hanem egy olyan egységes koncepció, mely Magyarország a számára megnyíló európai uniós strukturális alapok és kohéziós alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. A Nemzeti fejlesztési terv szolgál alapjául az unióval megkötendő pénzügyi keret-megállapodásnak az gynevezett Közösségi támogatási keretnek.
Mi a Nemzeti fejleszetési terv?
Olvassa el írásunkat!

irányítását ellátó politikai államtitkár. Bár jogi értelemben a pályázatokat csak májustól lehetne kiírni, a magyar hatóság megegyezett Brüsszellel, hogy hazánkban január elsejétől kezdődik a pályáztatási folyamat. A strukturális alapok végső pályázati kiírásai ugyanis január és március között már megjelennek. A pályázatok befogadásának határideje változó, részben folyamatos, részben rögzített lesz. A pályázók természetesen egészen májusig nem kaphatják meg a nekik ítélt forrást, a hivatal visszamenőlegesen érvényesíti majd a pályázati döntéseket.

Az operatív programok programkiegészítő dokumentumai tartalmazzák, hogy milyen jogcímen lehet majd pályázatot kiírni, mekkora forrás áll rendelkezésre, milyen célt szolgál, illetve mekkora önrésszel kell rendelkeznie a pályázónak. A programkiegészítő dokumentumok fentieken kívül tartalmazzák az egyes programok végrehajtásában szereplő intézményeket, illetve azok pontos szerepét a projektkiválasztás során. Az elbírálási határideje pályázatonként eltérő lesz.

Tanácsok pályázatkészítőknek

A hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy a pályázatokat magyar nyelven kell megírni, és magyar szervezeteknek kell majd benyújtani. A meglevő pályázati kiírások – Baráth Etele szerint – olyan mozaikot alkotnak, amelyben szinte bármilyen fejlesztési céllal pályázni lehet. A jelentkezőnek érdemes végiggondolnia, hogy az igényelt forrást milyen támogatásokból, programokból teszi össze, hiszen egyetlen projektre egyszerre több lehetőség is adódhat, eltérő feltételekkel.

A sikeres pályázathoz nagyon fontos, hogy valós fejlesztési igénnyel jelentkezzenek a pályázók, amit a műszaki és gazdasági háttér alapos bemutatásával kellőképpen alá tudnak támasztani – mondta Heil Péter, a hivatal elnökhelyettese. A projektek értékelésénél elsődleges szempont lesz, hogy végrehajthatóak legyenek. A közösségi fejlesztések (például önkormányzatoknál vagy civil szervezeteknél) kialakításánál érdemes a pályázatokat elbíráló, az irányító hatóságok mellett működő monitoring bizottságok megfelelőit létrehozni kicsiben. (A monitoring bizottságokat fele részben az érintett társadalmi szervezetek, csoportok képviselői alkotják, és döntéseiket konszenzussal kell majd, hogy meghozzák.)

A pályázati tanácsok részletes gyűjteményét itt olvashatja el>>

A támogatások mértéke

2004-ben 840 millió euró közösségi forrás áll rendelkezésre a strukturális alapokból, melyhez 30 százalék hazai társfinanszírozás kapcsolódik, így jövőre 1,1 milliárd euró fejlesztési forrással lehet számolni.

Az európai támogatás 36,13 százaléka a gazdasági versenyképesség, illetve az agrár- és vidékfejlesztési operatív programhoz, 26,79 százaléka a humán erőforrás fejlesztési operatív programhoz, 15,74 százaléka a környezetvédelem és infrastruktúra operatív programhoz, 16,93 százaléka a regionális operatív programhoz kötődik. A kohéziós alapot is figyelembe véve, közösségi források 46,6 százaléka fordítható infrastruktúra fejlesztésre.

A programok között nem lesz lehetőség átcsoportosításra, de az első évben Baráth Etele szerint nem is „fenyeget az a veszély”, hogy bármely programhoz tartozó forráskeretet teljesen lehívjanak a pályázók. Sokkal inkább megvan a kockázata, hogy a strukturális alapokból rendelkezésre álló európai uniós összegeket nem lesz képes Magyarország teljesen lehívni. Túljelentkezés esetén a hivatal inkább úgy irányítja majd a források elosztását, hogy egyes fejlesztések átcsúsznak majd a következő évre. Ennek az időzítésnek köszönhetően, jóval több fejlesztést fogadhatnak be jövőre, mint amennyit a támogatások összege jelez.

Indul az ismertető kampány

A programkiegészítő dokumentumok a Nemzeti fejlesztési terv egyes operatív programjaihoz kapcsolódnak, amelyeket az NFTH módszertani útmutatásával és koordinációjával a szaktárcák állítottak össze. A programkiegészítő dokumentumok végleges formáját az egyes operatív programok monitoring bizottságai fogadják el, illetve hagyják jóvá. Ezt követően a végleges intézkedéseket tájékoztatás céljából kell benyújtani az Európai Bizottságnak.

A Nemzeti fejlesztési terv operatív programjainak kiegészítő dokumentumai a hivatal honlapján olvashatók, ezenkívül különböző helyszíneken ismertetik a lehetőségeket, hogy még időben fel lehessen készülni a pályázatok beadására. A pályázati lapok, kiírások emellet az irányító hatóságok, minisztériumok, a programban résztvevő országos hálózattal rendelkező intézmények (MFB, ITDH, foglalkoztatási hivatalok, regionális fejlesztési ügynökségek) irodáiban válnak hozzáférhetővé. 

Az operatív programokhoz tartozó irányító hatóságok

• Agrár- és vidékfejlesztési operatív program
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 

• Gazdasági versenyképesség operatív program
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 

• Humánerőforrás-fejlesztési operatív program
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

• Környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési operatív program
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

• Regionális fejlesztési operatív program
Nemzeti Területfejlesztési Hivatal 

• Kifizető hatóság
Pénzügyminisztérium

Ajánlott videó

Olvasói sztorik