Első lépésként utána kell járni, létezik-e olyan aktuális támogatási program, alap, melynek célkitűzései összeegyeztethetőek saját céljainkkal. Ennek felderítésére a Nemzeti fejlesztési terv és EU Támogatások Hivatalának honlapja mellett, nagy segítségünkre lehetnek még a pályázatfigyelő internetes oldalak illetve lapok, valamint a szakintézmények; az egyes minisztériumok erre szakosodott szervezeti egységei és az ország számos pontján megtalálható EU-információs központok.
Ha megtaláltuk azt a támogatási alapot, forrást amelyhez a mi terveink a leginkább illeszkednek a következő szempontokat kell mérlegelnünk:
• Pontosan mi a fejlesztésünk célja?
• Milyen eszközökkel kívánjuk azt megvalósítani?
• Milyen módszerek alkalmazását tekintjük célravezetőnek?
• Siker esetén ki profitál az eredményből?
Erre azért van szükség, hogy az uniós támogatások igényléséhez kötelezően beadandó “logikai mátrixban” a pályázó megfelelőképp le tudja vezetni, hogy a megpályázott program célkitűzéseit az ő projektje milyen konkrét eredményekkel szolgálja.
Előnyök és buktatók az uniós pályázatokon
Olvasson el részleteket az alábbi témákról!>>
1. Hogyan induljunk el?
2. Akarunk-e pályázni?
3. Pályázni akarok, hogyan tovább?
4. Ötlet és hozzá illő pályázati kiírás is létezik. Hogyan lesz ebből pályázat?
5. Hogyan találjak partnereket a pályázat elkészítéséhez?
6. Megírta. Hogyan bírálják el?
Érdemes ellenőrizni, hogy a megbízó szervezet beleesik-e a támogatásra jogosultak körébe. Gyakoriak például a csak önkormányzatoknak és/vagy nonprofit szervezeteknek szóló pályázatok. Ha több szervezet tervez együtt megvalósítani egy projektet, azoknál a jogosultságot külön-külön meg kell vizsgálni. A pályázók bemutatásánál érdemes azokra az elemekre koncentrálni, amik az értékelésnél esetleg előnyt jelenthetnek. Erre vonatkozóan is többnyire találhatunk irányelveket a pályázati kiírásban.
Ha végig gondoltuk, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a program által támogatottnak, ne próbáljuk meg a projekt leírásába minden áron belesűríteni a program célkitűzéseinek teljes skáláját, mert egyrészt hiteltelenné, másrészt semmitmondóvá válhat a pályázatunk. Legyen kevesebb, de konkrét cél, jól körülhatárolt célcsoporttal és lehetőleg mérhető eredményekkel.
További írások az EU-pályázatokról
Pályázatírási tanácsok a bírálótól Pályázzunk! Mire? Hogyan? Mennyiért?
Mire figyeljünk, ha pályázunk?
Mindig hagyjunk elég időt a munka lezárására, az ellenőrzésre, és a végső simításokra. A tapasztalatok szerint, az esetek többségében az ilyenkor felmerülő problémák érdemi kezelése döntő lehet egy pályázat eredményére nézve.
A pályázat minőségét nem árt tesztelni. Ha egy külső fél számára is átlátható, célravezető és még fel is kelti az érdeklődését, valószínű, hogy valami jót hoztunk létre. S ne feledjük, ha az első körben nem is nyertünk, mindig van második kör is a pályázat beadására.
A csatolandó mellékletek listájának meghatározása az egyes irányító hatóságok, szaktárcák feladata, de várhatóan nem fog jelentősen eltérni a hasonló pályázati rendszerekben jelenleg alkalmazott gyakorlattól. Az alábbi felsorolásban találhatók az ajánlott dokumentumok.
• aláírási címpéldány
• jogi státusz igazolása
• előző évi pénzügyi beszámolók
• a saját forrás és az egyéb finanszírozási források rendelkezésre állását igazoló dokumentumok
• háttértanulmányok (üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, környezeti hatástanulmány, műszaki tervek)
• hatósági engedélyek
• lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás dokumentumai
• tulajdoni lap
• a megvalósításban résztvevő szakemberek önéletrajza
• referenciák
• a partnerekkel illetve a lakossággal történt egyeztetések dokumentumai
Forrás: www.nfh.hu